Dr. Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetének vezetője, a Magyar Nyelvészeti Tanszék egyetemi docense.

 

Kőszegen születetett 1959-ben. Nős, két gyermek apja. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte magyar és német szakon, valamint magyar nyelvészeti speciális képzésben. 1983-ban kitüntetéssel diplomázott, két évvel később doktorált. 1988-tól öt éven keresztül a göttingeni Georg-August-Universität Finnugor Szemináriumában dolgozott mint magyar lektor. 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett, majd 2005-ben habilitált. 1997 óta a Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet vezetője, 2002-től a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese.

 

Fő kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvi változás kérdésköre, de foglalkozik leíró mondattannal is, elsősorban az igenemek és az esetgrammatika kérdéseivel, valamint a  magyar mint idegen nyelv oktatásának problematikájával. Az utóbbi években kutatásainak középpontjában a leíró és történeti szólás- és közmondáskutatás állt. Négy önálló könyv, számos külföldi könyvfejezet, magyar és idegen nyelvű tanulmány szerzője. Kutatásainak eredményességét ösztöndíjai és elnyert kutatási támogatásai is jelzik: Széchényi Ösztöndíjban és Széchényi Professzori Ösztöndíjban részesült, két alkalommal nyert OTKA-, egy alkalommal FKFP-támogatást.

 

Több hazai és külföldi tudományos és közéleti társaság munkájában vállal feladatot. Többek között - immáron harmadik ciklusban - tagja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának, második ciklusban a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányának. Az Akadémia Magyar Nyelvészeti Munkabizottságának titkára. 1998-ban csatlakozott az Európai Frazeológusok Nemzetközi Társaságához. 2002 óta tagja a Bölcsészettudományi Szakág képesítési Követelményeit Kidolgozó Bizottságnak.