Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az emberiség sorsát befolyásoló egyik legalapvetőbb tényező az, hogy hogyan viszonyul a természethez? A történelem során többször változott ez a viszony. Az előadás elején arról gondolkodunk, hogy mit is jelent a „természetvédelem”, ki, mit, mitől, miért, és hogyan véd? Ezekre a kérdésekre csak látszólag egyszerű a válasz.
A természetvédelmi tevékenységet mindig meghatározta az a szemléletmód, vélekedés (paradigma) ahogyan a természetről gondolkodtunk. A valódi természetvédelmi tevékenység a 19 században védett területek létrehozásával kezdődött. Ekkor az ún. klasszikus paradigma (Pickett és mts.1992) alapján szemléltük a védelem tárgyát, melynek legfontosabb vonása a természet egyensúlyának hangsúlyozása volt. 1978-ban a környezeti krízis tudatosulása során létrejött a természetvédelmi biológia, amely a természetvédelem háttértudománya lett.
1992-ben 168 ország írta alá a biodiverzitásról szóló egyezményt. Ekkor a fő jelszó a biodiverzitás megőrzése volt. Változott a szemléletmód is, a modern paradigma alapján, egy sokkal dinamikusabb, nyíltabb rendszernek képzeltük el a természetett, és az aktív beavatkozások, természetvédelmi kezelések jelentőségét hangsúlyoztuk. Az ezredforduló táján úgy tűnt, hogy a biodiverzitás védelme érdekében kifejtett eddigi tevékenységek ellenére mégcsak nem is lassult a természet ember okozta degradálódása, a tudósoknak nem sikerült meggyőzni a társadalmat a biodiverzitás megőrzésének fontosságáról.
Az új szemléletmódot – nevezzük „posztmodern” paradigmának – a 2005-ben elkészült Millennium Ecosystem Assessment hirdette meg. Ezek szerint a természet funkcionális egységei az ökoszisztémák, amelyek az emberiségnek nélkülözhetetlen javakat és szolgáltatásokat nyújtanak, sőt az embereket is az ökoszisztéma integráns részének kell tekintenünk. Ez a szemlélet a tudomány számára is kihívást jelent, hiszen össze kell fogniuk a természettudósoknak és a társadalomtudósoknak, mivel a természet és társadalom igazi egységét csak együtt érthetjük meg, a létünk alapfeltételét nyújtó ökoszisztémákat csak így őrizhetjük meg.
Végül megjegyezzük, hogy a két korábbi paradigma sem avult el, továbbra is fontos a természet egyensúlya, dinamikája, a védett területek aktív kezelése is, csak mindegyiket a maga helyén kell alkalmazni.
Az előadás megtekintése:
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
