sandor_klara

Pletykálásra születtünk? - Mit mond a mai nyelvhasználat a nyelv kialakulásáról?

A 19. század végén, éppen amikor Darwin evolúcióelmélete egyre ismertebbé vált, furcsa döntést hozott a Francia Akadémia: kijelentették, hogy a nyelv kialakulása nem vizsgálható tudományos eszközökkel.




Ez a szemlélet határozta meg a 20. század nyelvtudományát, s amikor végül az 1990-es években újrakezdődött a nyelv kialakulásával kapcsolatos kérdések kutatása – azaz az evolúciós nyelvészet –, nem a nyelvtudományon belülről, hanem a kognitív tudományok felől indult.

Ez azért különös, mert a nyelvészetben az 1960-as évektől kezdve már jelen volt egy olyan irányzat, amely kifejezetten evolúciós nyelvészetnek nevezte magát – igaz, nem a nyelv kialakulásával foglalkozott, hanem elsősorban azt vizsgálta, miként változik a nyelv.

 

A kognitív tudomány felől induló kutatásban éles törésvonal választja el egymástól a különféle nézeteket aszerint, hogy mit tartanak az emberi nyelv kialakulását eredményező legfőbb húzóerőnek: az információk átadását vagy a társas kapcsolatok fenntartását.

 

Segíthet-e megválaszolni az egyik evolúciós nyelvészet fő kérdését a másik evolúciós nyelvészet? Az előadásban erről lesz szó: hogy a mai nyelvhasználatról, a nyelv identitásjelző szerepeiről, legfőbb funkcióiról, legfontosabb tulajdonságairól és a ma zajló nyelvi változásokról összegyűjtött tudásunk hogyan használható föl az emberi nyelv kialakulásának kutatásában.