Ujváry Gábor válogatott publikációi

• Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet (Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1996.) 260 o.
• Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. In: A magyar jobboldali hagyomány (Szerk. Romsics Ignác) (Bp. Osiris, 2009.) 377–413. o.
• „Gyötör az a gondolat, hogy nem dolgoztam eleget.” Angyal Dávid, a nevelő, a könyvtáros, a tudós-tanár és az intézetigazgató. In: A konzervatív kortárs. Tanulmányok Angyal Dávidról (Szerk. Császtvay Tünde, Halász Ferenc, Ujváry Gábor) (Bp. 2009, Argumentum) 96–191. o.
• A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban” (Budapest, Ráció, 2010.) 543 o.
• Különös házasság. Bécs és Magyarország történeti kapcsolata. In: A bécsi magyar nagykövetségi épület. Hivatal- és művészettörténeti tanulmányok (szerk. Ujváry Gábor) (Bp. – Wien, Magyarország Külügyminisztériuma, Magyarország Nagykövetsége – Bécs, 2012.) 11–47. o.
• Kulturális hídfőállások. A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében. I. köt. Az I. világháború előtti időszak és a berlini mintaintézetek (Bp. Ráció, 2013.) 304 o.
• „A százkezű ember”. Hegedüs Sándor, a publicista és a szakíró. In: Hegedüs Sándor, a százkezű politikus. Tanulmányok, dokumentumok (Bp. Argumentum, 2014.) 53–139. o.
• „Egy európai formátumú államférfi”. Klebelsberg Kuno (1875–1932). Kronosz – Magyar Történelmi Társulat, Pécs – Budapest, 2014. 226 o.
• Ujváry Gábor: Történettudomány vagy törvényszék? Még egyszer a Hóman-perről = Rubicon, 2016/2. 52–65. o.
• A „csodagyerek” és a tudományszervező. Thienemann Tivadar ifjúkori pályája és szerepe a 20. század első felének magyar tudományos közéletében. In: Thienemann Tivadar és a mai szaktudományok. Szerk. P. Müller Péter. Kronosz, Pécs, 2016. 115–161. o.
• „A külföld még mindég alig tud rólunk” Magyar-német tankönyvvita a második világháború idején = Századok, 2016/1. 85–115.
• Kulturális hídfőállások. A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében. II. köt. Bécs és a magyar kulturális külpolitika (Bp., Ráció, 2017.) 359 o.
• Kételyek sora. A Hóman Bálint-életrajz buktatói és módszertani problémái. In: Személyiség és történelem. A történelmi személyiség. A történeti életrajz ,módszertani kérdései. Szerk. Vonyó József. Magyar Történelmi Társulat– Kronosz–Állambiztonsági szolgálatok Történeti Levéltára, Pécs–Budapest, 2017. 341–373.
• Erdély szerepe a 20. század első felének magyar kulturális politikájában. In: Székelyföld és a Nagy Háború. Tanulmánykötet az első világháború centenáriuma alkalmából. Szerk. Orbán Zsolt. Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2018. 389–426. o.
• Ujváry Gábor–Vertel Beatrix–Páll Csilla–Püspöki Apor: „Magyarország Bécsben”. Művelődéstörténeti útikönyv. (Bp. Árgyélus, 2018.) [az album szövegét Ujváry Gábor írta] 264 o.