Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Mivel a szenátus 2007. július 9-én az egyetemtörténeti bizottság javaslata alapján úgy határozott, hogy elismeri egyetemünk elődjének a Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király által alapított kolozsvári akadémiát, a nevek vizsgálatakor is az 1581-es alapítástól lehet elindulnunk” – kezdi az SZTE BTK Történeti Segédtudományok Tanszék egyetemi tanára.

 

 

Az intézmény elnevezését kezdetben nem kötötték személyhez, általában Kolozsvári Egyetemnek (academia vagy universitas Claudiopolitana) nevezték, de később is – mikor a szüneteltetések után újraindult – mindig az elődegyetemet létrehozó Báthory István örökségére és nevére hivatkoztak. Amikor a Báthory-féle egyetem két utódintézménye révén 1872-ben megalapították a kolozsvári tudományegyetemet, szintén nem kötötték személyhez, Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem névvel illették. Csak 1881-ben vette fel az 1872-es alapító magyar király nevét, s lett Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem. „1919-ben ezt az egyetemet felszámolták, száműzték a románok. Budapestre menekült, s ott ugyanezen a néven működött tovább 1921-ig, majd 1921 őszétől Szegeden talált otthonra” – mondja Makk Ferenc.

A románok tiltakozására – azzal fenyegetőztek, hogy nem honosítják Erdélyben a Szegeden megszerzett diplomát – végül el kellett hagyni a „kolozsvári” jelzőt, így maradt a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem. „Azért nem tették hozzá, hogy szegedi, hiszen a magyarok úgy tartották, hogy ez kolozsvári intézmény, s mihelyt a történeti környezet megváltozik, visszakerül ősi székhelyére” – magyarázza a professzor.

Mikor a második bécsi döntés eredményeként Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és Kolozsvárt, az egyetem kisebbik része is „hazatért”, a Szegeden maradt nagyobbik rész pedig 1940-től 1945-ig Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem néven működött. Az 1945-ben bekövetkezett nagy változás után Szegedi Tudományegyetemmé nevezték át az univerzitást, így – a közvélemény számára talán kevéssé ismert, de – a mai név történelmi előzményekkel is bír. Az intézmény aztán Szegedi Tudományegyetemre és Szegedi Orvostudományi Egyetemre vált ketté; a jogi, bölcsész- és természettudományi karral rendelkező Szegedi Tudományegyetem 1962-ben József Attila, míg az orvosegyetem 1987-ben Szent-Györgyi Albert nevét vette föl. Végül 2000-ben megalakult az integrált univerzitás ismét Szegedi Tudományegyetem néven.

Makk Ferenc szerint mielőtt most döntésre kerül sor, történeti megfontolások alapján elsősorban három nevet célszerű alaposan mérlegelnie a szegedi egyetemi közvéleménynek: Báthory István Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem és Szent-Györgyi Albert Tudományegyetem.

Báthory mellett szól az első elődintézmény megalapítása, s az, hogy személyében igen jelentős uralkodót tisztelhetünk, aki nagy 16. századi birodalmat irányított (Lengyelország-Litvánia uniója, illetve az Erdélyi Fejedelemség), s ma három egyetem (Vilnius, Kolozsvár, Szeged) ténylegesen az ő jóvoltából létezik, ám egyik sem viseli nevét. A Szegedi Tudományegyetem patinás, bejáratott elnevezés: tisztelgés a város előtt, mely befogadta az egyetemet, óriási áldozatokat hozott érte, s az univerzitás ennek is köszönhetően tett szert komoly nemzetközi hírnévre. Szent-Györgyi Albert neve pedig idehaza és külföldön is igen komoly ismertségnek örvend, s hatalmas vonzerőt jelenthet. Ráadásul a történészprofesszor szerint a legnagyobb hazai tudósunknak tekinthetjük a Nobel-díjas biokémikust, akinek a neve méltóképpen fémjelezhetné a szegedi egyetemen folyó magas szintű oktató- és kutatómunkát.

„A modern szegedi egyetem jelképének számít Szent-Györgyi professzor. Ő a mi egyetemünk olyan aduásza, amilyennel egyetlen más hazai univerzitás sem büszkélkedik. Ezért – bár mindhárom elnevezés jó és találó – rendkívül versenyorientált világunk követelményeinek a Szent-Györgyi név felelhet meg legjobban” – véli Makk Ferenc.