Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Szeged rendszerváltás utáni első polgármestere nagyszerű kezdeményezésnek tartja, hogy a Tisza-parti univerzitás Szent-Györgyi Albert nevét viselje. Bár a nagy nyugati egyetemek elnevezése általában a város nevéhez (Oxford, Los Angeles stb.) kapcsolódik, Lippai Pál szerint ez nem kizárólagos. „A nemzetközi és a magyar tudományban Szent-Györgyinek olyan kitüntetett, meghatározó szerepe volt, hogy az egyre élesebb versenyhelyzetben komoly előnyt jelentene a szegedi egyetem számára a Nobel-díjas tudóshoz való szoros kötődés ilyetén módon történő kifejezése” – vélekedik.

 

 

De mi lesz a befogadó város nevével, mely megteremtette az intézmény számára az infrastruktúrát, a működési feltételeket, s támogatja az egyetemet majd kilenc évtizede? „Biztos, hogy az egyetem sokat köszönhet a városnak, de Szeged gazdasági ereje önmagában kevés lett volna a száműzött univerzitás befogadásához, ebben Klebelsberg Kunó kultuszminiszter elsődleges szerepét kell kiemelni. A város és az egyetem valóban szerves közösségbe épült, ám mégis különálló egységek, aminek legjobb példája, hogy eljutottunk odáig: az egyetem költségvetése meghaladja a városét! Nem hiszem, hogy az univerzitásnak olyan formában is hálásnak kellene lennie, hogy nevében szerepel Szeged” – így Lippai Pál, hozzátéve: hívják bár Szent-Györgyi Albert Tudományegyetemnek, az intézmény mindenkinek a tudatában össze fog kapcsolódni Szeged városával.

Szent-Györgyi neve idehaza és külföldön egyaránt ismert a tudománnyal kapcsolatban állók körében, de nemcsak ez és a Nobel-díj emeli ki őt a többi kiválóság közül: egész élete, személyisége, az egyetemi tanárként való viselkedése, kollégái és diákjai felé mutatott nyitottsága, liberális szellemisége valódi példaképpé teszi. „Nem is beszélve arról, hogy Magyarországon a rendszerváltás után eléggé sajnálatos folyamat indult el azzal, hogy felsőoktatási intézmények jöttek létre kisebb-nagyobb városokban, s hiába történt kísérlet ezek egyfajta koncentrációjára, a szegedi Szent-Györgyi Albert Tudományegyetem nemcsak minőségében, de nevével is kiemelkedne közülük” – folytatja.

S mit gondol a korábbi polgármester, vajon a  város megfelelően őrzi Szent-Györgyi örökségét a 21. század elején? Lippai Pál lát biztató jeleket, ám mint mondja: bőven akad még tennivaló. „Az 1945 utáni negyven-negyvenöt év alatt bizony nem volt nagyon intenzív a hagyományápolás, a rendszerváltás után viszont fokozott formában kerül szóba a város életében a Nobel-díjas tudós:  kiadványok jelentek meg, Szeged ünnepségeket rendezett, a Dóm téri Nemzeti Történeti Emlékcsarnokban felavattuk Szent-Györgyi mellszobrát. Persze biztos, hogy többre lenne szükség, hiszen ha az egyetem és a város rendelkezik egy nemzetközileg is ennyire ismert és elismert tudóssal, akkor arra építenie kell” – fogalmaz a város idei díszpolgára, aki szerint a Szent-Györgyinek dedikált nemzetközi tudományos-szakmai konferenciák, emléknapok Szeged nevének ismertségét is nagyban erősítenék.

Ezen rendezvények további pozitív hatása lehet, hogy a helyi és országos sajtóban egyre inkább teret hódíthat a Szent-Györgyi példamutató életéről és szellemiségéről – a liberális gondolkodóról, a sport és művészet, illetve a nők egyenjogúsításának támogatójáról – szóló kép.