2024. április 29., hétfő English version
Archívum  --  2008  --  8. szám - 2008. május 5.  --  Fókusz
Nyitott az újításokra
Az SZTE szenátusa - megerősítve a TTIK kari tanácsának döntését – április 28-i ülésén úgy határozott: 2008. július 1-jétől három évig Hernádi Klára, a jelenlegi általános és tudományos dékánhelyettes tölti be a TTIK dékáni tisztségét. Az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanárát terveiről és várakozásairól kérdeztük.
– Stabil működést biztosító állandóság és kiszámíthatóság – ezek pályázatának kulcskifejezései. Ezek szerint nem számíthatnak drasztikus változásokra a TTIK dolgozói és hallgatói az elkövetkező három esztendőben?
– Hitem szerint ez szolgálja a TTIK-ra jellemző racionális gondolkodásból fakadó igényt. Szeretjük a kiszámíthatóságát, és – kicsit talán a túl gyorsan változó jogszabályi hátteret is kompenzálva -törekszünk meglévő értékeink őrzésére.
– A stabilitás és állandóság jeleként értelmezhető az is, hogy mint dékánhelyettes tulajdonképpen konszenzusos jelöltként, egyedül pályázott a dékáni posztra?
– Igen, úgy hiszem. Ám az állandóság természetesen nem azonos az eddig elért eredmények bebetonozásával. A Természettudományi és Informatikai Kar mindig nyitott volt az újításokra. Az elmúlt években is rengeteg kezdeményezés indult tőlünk, s nőtte tovább magát egyetemi szintre; elég, ha csak az ETR használatának bővítésére vagy bizonyos PR-technikákra gondolunk.
– Tanszékcsoportjaik rendszeresen szerveznek nyílt napokat, versenyeket a középiskolá-soknak, s a kar öregdiák-mozgalma is példamutatón szervezett. Látszik, hosszú távra terveznek...
– A következő években is erősíteni, illetve némiképp újítani kívánom a középiskolásokkal és a korábbi hallgatóinkkal való kapcsolattartást.
Olyan munka ez, mely hangyaszorgalmat igényel, ám hosszú távon – ahogy ön is említette – mindenképpen eredményt hoz. Tudomásul kell venni: kőkemény piaci törvények érvényesülnek, meg kell küzdeni a leendő diákokért. Ennek érdekében olyan speciális eszközökkel és utakon kívánjuk őket elérni, melyek illeszkednek az adott korosztály életmódjához. Törekszünk az egyre aktívabb internetes megjelenésre, az egységes és információgazdag kari honlap kialakítására, hiszen minden felmérés és tapasztalat igazolja: a középiskolások manapság elsősorban a világhálóról tájékozódnak.
 
A július 1-jén hivatalba lépő dékán még aktívabbá tenné a TTIK internetes megjelenését.
Fotó: Segesvári Csaba
 
– Bár a felvételizni vágyók számának csökkenése természetesen a TTIK-t is érinti, mindenképpen örömteli, hogy a természettudományos és informatikai területen idén is Szegedre jelentkeztek a legtöbben. Vizsgálták, mi lehet ennek az oka?
– Ami a kérdése első felét illeti, az országos tendenciákból következően nálunk is jelentkezett egy 10 százalékos csökkenés, ugyanakkor nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a szakmacsoporton belül a legnépszerűbbek vagyunk. Tavaly a beiratkozáskor széles körű felmérést készítettünk a gólyák között, s többek között éppen arra kérdeztünk rá, mi motiválta őket a jelentkezéskor. Jóleső érzéssel nyugtáztuk: a legtöbben a szakmai színvonalat és az itt szerezhető diploma értékét jelölték meg. A 18 évesek tehát abszolút tudatosan választanak, s nagymértékben figyelembe veszik a különböző ranglistákat, felméréseket, statisztikákat, melyeken rendre kiváló minősítést kap az SZTE, illetve a TTIK.
– Programjában ön is óv azonban az „elkényelmesedéstől”, a hazai, sőt: a külhoni beiskolázási aktivitás erősítését vetíti előre. Milyen irányok élveznek majd elsőbbséget?
– Elsősorban természetesen a beiskolázási adatokból kirajzolódó régióra összpontosítunk, de egyre határozottabban kívánunk fellépni annak határain is, hogy egy példát mondjak: Szolnokon. Tanszékcsoportjaink zöme felkészült az angol nyelvű képzések beindítására is. Örömömre szolgál, hogy rektor úr és az egyetem vezetése maximálisan pártfogolja a karok ilyen irányú törekvéseit, hiszen reálisan nézve csak akkor lehet hatékony a külföldi toborzás, ha összegyetemi szinten lépünk fel.
Míg ugyanis az orvos- vagy gyógyszerészkarnak a maga keresett képzéseivel is keményen meg kell küzdenie a külföldi hallgatókért, a mi szakjaink nem annyira kapósak a világban, így igen erős marketingre van szükségünk. A potenciális bázis adott, hiszen míg Európában a népesség növekedése nem követi a felsőoktatásban jelentkező kínálatot, addig Ázsiában sokkal korlátozottabb a helyek száma, így könnyen beindulhat az elvándorlás.
– Mikor éppen három évvel ezelőtt elődjével, Csirik János professzorral beszélgettünk a megválasztása kapcsán, a Bologna-folyamat beindításának kellős közepén tartottunk. Most 2008-at írunk, jövőre kifutnak az alapszakok, de hol tart a mesterképzések akkreditációja, s milyen új BSc-szakokat tervez a TTIK?
– Mesterképzéseink indítási dokumentumai jó úton haladnak, már idén is több mesterszakot indítunk, jövőre pedig még többet fogunk. Éppen most tárgyalunk például az ÁOK-val a közös klinikai kémikus szakról. Természettudományos és informatikai területen minden létező alapszak él és virul a TTIK-n, a műszaki képzések esetében viszont komoly lehetőségeink és kötelességeink vannak még. Mind az alap-, mind a mesterszakok terén szorosan együttműködünk a Mérnöki Karral, hiszen a további műszaki-mérnöki szakok indítása az egész egyetem számára prioritást jelent.
 
Hernádi Klára

(1960) 1983-ban
végzett okleveles vegyészként a JATE-n. 1983 óta a TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékén (illetve annak elődjén) dolgozik, 2006-tól egyetemi tanárként. 1995-2002 között a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete TTK-s kari titkára, 2002-től 2005-ig az SZTE TTK hallgatói dékánhelyettese, 2005-től 2008-ig a TT(I)K általános és tudományos dékánhelyettese, 2008. július 1-jétől a kar dékánja. 2006 óta a Magyar Rektori Konferencia természettudományi bizottsági tagja. Kutatási területe: fizikai kémia, heterogén katalízis, anyagtudomány.

Fotó: Segesvári Csaba
 
– A felsőoktatás szolgáltatás – fogalmaz pályázatában. Tervei szerint milyen újdonságokat tesz majd hozzá a kar a következő években a hallgatók diplomájának versenyképesebbé, a diákélet komfortosabbá, színesebbé tételéhez?
– Elsősorban magát az oktatást értem szolgáltatás alatt. A TTIK-n jelen lévő szürkeállomány, az itt felhalmozódott tudás, tapasztalat és a folyamatos megújulás garancia az oklevelek értékére. Persze az sem mindegy, milyen körülmények között tanulhat a hallgató. Az elmúlt időszakban sokat fejlődött a TTIK az új biológiai épület átadásával, az ehhez kapcsolódó földrajzos területbővítéssel. Bízom benne, hogy az egyetemi nagyprojekt és további pályázatok sikere révén a fizikus és a kémiai tanszékeink s más, infrastrukturálisan elmaradottabb egységeink – így a régi biológiai épület – is hamarosan európai színvonalon tudják majd fogadni a fiatalokat.
– Valóra válhat végre a régóta dédelgetett álom, a hallgatói klub is a Bolyai-épület alatt?
– Rajtam semmi sem fog múlni, remélem, a tervekkel és az engedélyeztetéssel is minden rendben lesz. Ekkora hallgatói létszám mellett – most mintegy hétezer indexet kezelünk – mindenképpen szükség lenne egy új térre, ahol diákjaink leülhetnek, beszélgethetnek, kávézhatnak, internetezhetnek. Az épületeink folyosóin is szeretnék majd több padot elhelyeztetni, hogy minél kényelmesebben tölthessék a diákok az órák közötti időt.
– Látszik már a különböző fejlesztési elképzelések  financiális háttere is?
– Az elmúlt időszak trendjének figyelembevételével növekvő mértékben a pályázati forrásokra, illetve az alkalmazott kutatási együttműködésekből származó pénzekre kívánunk építeni. Az egyes tanszékcsoportok pályázatait kari szinten maximálisan támogatjuk abban a reményben, hogy tudományos és szakmai hátterünknek köszönhetően minél nagyobb szeletetek hasíthatunk a pályázati tortából. Nemzetközi ipari kapcsolataink mellett pedig hazai együttműködéseinket is szélesíteni kívánjuk, ennek érdekében egy igényes kiadványt szeretnék készíttetni, melyben megmutatnánk, mit kínálunk a lehetséges partnereknek.
– Bár nem része vezetői elképzeléseinek, de mégis a következő hónapok fontos kérdése lehet: az egyetem egyik legmeghatározóbb karának leendő dékánjaként hogyan vélekedik arról a kezdeményezésről, mely szerint Szent-Györgyi Albert nevét kellene felvennie a szegedi egyetemnek?
Szent-Györgyi a mi szívünkhöz is nagyon közel áll, hagyatékának ápolása a TTIK-n is rendkívül fontos, nem utolsósorban azért, mert dolgozószobája, ahol tanszékvezetőként működött, ma is a mi karunkon van. Valószínűleg hosszú vita lesz majd még ebben az ügyben, de azt bizton állíthatom: Nobel-díjas tudósunk olyan előd, akire az összes egyetemi polgár büszke lehet, s Szent-Györgyi neve a TTIK-soknak is legalább olyan fontos, mint az ÁOK-soknak!
Pintér M. Lajos

ulo_lepcso_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár