Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

Az iskola 1962-es megalakulása óta képeznek Szegeden élelmiszer-ipari szakembereket. A '70-es évektől pedig már élelmiszer-ipari gépészmérnökök is szerezhetnek itt diplomát. A harmadik alapszak, vagyis a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki képzés viszont újabbnak számít. Korábban létezett már vállalkozó-menedzser szak az intézmény keretei között, most azonban kiegészítették, kibővítették ezt a vidékfejlesztési szakterülettel. Ennek a későbbi elhelyezkedés szempontjából nagy a jelentősége, hiszen az EU-hoz való csatlakozással megnőtt az értéke az ilyen szakképzettségnek is. Az önkormányzatoknak ugyanis szükségük van megfelelő szakemberekre ezen téren – mondja Bajuszné Kabók Katalin, a Mérnöki Kar dékánhelyettese.

Ez idáig csak Budapesten, illetve a szegedi Gazdaságtudományi Karon tudták csak folytatni a tanulmányaikat az itt végzett hallgatók, most viszont már a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán is szerezhetnek mesterszintű diplomát. Emellett bővült a lehetőségek tárháza a továbbtanulást illetően más téren is. Annak ugyanis, hogy az Élelmiszeripari Főiskolai Karból 2007. január elsejével Mérnöki Kar vált, számos előnye van.  A közös szakok indításával erősödhetett az eddigi jó együttműködés az egyetem más karaival (ilyen a Természettudományi és Informatikai Kar, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, a Mezőgazdaságtudományi Kar vagy a Gazdaságtudományi Kar), sőt már arra is lehetőségük nyílik a hallgatóknak, hogy például egy más karon elvégzett hároméves alapozó (BSc) képzés után – bizonyos különbözeti vizsgákat letéve – élelmiszer-ipari mérnöki mesterképzésben vegyenek részt a Mérnöki Karon. De az integráció megkönnyítette például a külföldi tanulmányok itthoni elismertetését is. Ha tehát a Mérnöki Kar egy bolognai képzésben részt vevő hallgatója a tanulmányai egy részét külföldön folytatja, óráit akadály nélkül elismerik a szegedi karon. Erre is számos példa van – árulja el a dékánhelyettes. „Nagyon lényeges, hogy mi valóban elfogadjuk a külföldön lehallgatott órákat is, ez bevett gyakorlat nálunk.”

 

 

A jól felszerelt laborok és műhelyek a kar büszkeségei. Fotó: Segesvári Csaba.

 

 

Az újdonsült Mérnöki Kar nem a tömeges, zsúfolt intézményei közé tartozik az egyetemnek. Ahogyan Bajuszné Kabók Katalin fogalmaz, ők családiasnak érzik a több mint nyolcszáz főnyi hallgatói létszámot – ebben nagy szerepe van annak, hogy jó kapcsolatot tartanak fenn a diákokkal. Minden évben meghívják a vezetőséget a gólyatáborba is, ahol a még tájékozatlan gólyáknak segítenek – információkkal látják el őket a képzésről, a Mérnöki Kar működéséről. „De meg kell hagyni, a diákok is kitesznek magukért. Minden évben vannak szokásos rendezvényei a karnak, amelyeken együtt tudnak szórakozni az oktatók és a hallgatók. Ilyen például a hagyományos disznóvágás, vagy a rendszeres játékestek, diáknapok: a tanárok a diákokkal együtt vesznek részt a különböző vetélkedőkben. A különböző rendezvények központja általában a kar kollégiuma” – mondja Bajuszné Kabók Katalin. „Itt közel háromszáz főt tudunk elszállásolni, tehát szinte mindenki, aki jelentkezik, helyet kaphat. Az, hogy kollégiummal is rendelkezik a Mérnöki Kar, már eleve biztosít egyfajta élénk hallgatói életet, mivel a kollégiumi rendezvények mindig nyitottak a kar „külsős” hallgatói számára is. A játékos programokon kívül pedig minden év januárjában szakestélyt is szerveznek, amin nemcsak a hallgatók és oktatók, hanem még a vállalkozói szféra karral kapcsolatban álló képviselői is részt vesznek, és ismerkedhetnek is így a diákokkal.

Mindemellett még jótékonynak lenni is módjukban áll a Mérnöki Kar hallgatóinak. Büszkék ugyanis arra, hogy Mikulás tájékán gyűjtést is bonyolítanak, aminek az eredményeképp a szegedi gyermekklinika számára már gyógyítási segédeszközt is tudtak vásárolni.

 

 

A jogelőd Szegedi Élelmiszeripai Főiskolai Kar elsődleges értékei közé tartozott, hogy kiemelkedő gyakorlati képzést is tudott nyújtani, ezt céljuk minél inkább megtartani Mérnöki Karként is. Természetesen az egyetemi alapképzésben – a korábbi főiskolai oktatáshoz képest –  az elmélet és gyakorlat aránya valamennyire eltolódik az elmélet felé, azonban a karnak megvannak a lehetőségei, hogy használható, gyakorlati ismereteket is nyújtson továbbra is az itt tanulóknak – mondja a dékánhelyettes. Ezt igazolja például az is, hogy a hat félévig tartó tanulmányok után a hetedik félévben a hallgatók egy tizenhárom hetes szakmai, „üzemi” gyakorlaton vesznek részt. Ez alatt az összefüggő tizenhárom hét alatt konkrétabbá válhat az addig megszerzett tudásuk. Mivel igen jó kapcsolatot ápol az intézmény a vállalkozói és a banki szférával, a különböző cégekkel, a tapasztalatok alapján elmondható, hogy jól és hasznosan töltik el ezt a bő három hónapot a Mérnöki Kar hallgatói.

Szintén lényeges értékei és büszkeségei a karnak a jól felszerelt laborok és műhelycsarnokok – melyekkel bizony nem minden esetben rendelkezik egy-egy friss mérnöki kar. Itt viszont az előadásokon elsajátítottakat a labormunka során ki is próbálhatják a hallgatók, a szakdolgozat elkészítésekor pedig szintén nagy segítség egy megfelelően ellátott, gépekkel felszerelt gyakorlati terem.

Régről eredően jó a viszonyuk a termelői és vállalkozói szférával is. Ennek eredményeképp az itt tanulók a tanulmányi ösztöndíj mellett különféle cégeknél is pályázhatnak támogatásokra. Így jó tanulmányi eredménnyel jelentős ösztöndíjakat nyerhet el egy-egy hallgató. A diákok válogathatnak a minden egyetemista számára elérhető külföldi ösztöndíjak között is, amilyen például az Erasmus. Ehhez pedig nyelvtanulásra is lehetőségük van: az idegen nyelvi lektorátus oktatói a Mérnöki Karon tartanak órákat, általános és a szakterületeknek megfelelő szakmai nyelvoktatást is.

 

ELÉRHETŐSÉG

A karról és a képzésekről bővebb információkat a www.mk.u-szeged.hu címen találhatnak, illetve a 62/546-002-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.