Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
1. A Biblia keletkezésének korát megismerni.
2. A Biblia alábbi könyveinek szövegét megismerni.
(Az Ószövetségi Szentírás kortörténete; a Közel-Kelet története; Ábrahám és kora; az ősatyák kora; az egyiptomi tartózkodás; a pusztai vándorlás; Kánaán elfoglalása; a Bírák kora; a királyság megszületése; - a Tóra-kutatás korszakai; Mózes öt könyve; Józsue könyve; a Bírák könyve; Sámuel könyvei; a Királyok és Krónikák könyvei)

Fejlesztendő kompetenciák:
• 1. történeti és vallástörténeti ismeretek megszerzése.
• 2. A szövegek történeti összefüggésbe való helyezésének képességét megszerezni.
• 3. A bibliai kinyilatkoztatás iránti elkötelezettség fejlesztése.

A tárgy tematikája:
1. Ókori kelet, Ábrahám
2. Világteremtési mitológiák
3. Ősatyák
4. József történet, Egyiptomi szolgaság
5. Mózesnek szóló kinyilatkoztatás
6. Szabadulás Egyiptomból
7. Sínai kinyilatkoztatás
8. Honfoglalás, „hapiri” kérdés
9. Bírák és szentélyek
10. Saul és Dávid uralkodása
11. Tóra forrásai JEDP.
12 Deuteronomista iskola történelem szemlélete
13. Kettős királyság Szamaria elestéig
14. A babiloni fogságba hurcolás és vallási következményei.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: rövid írásbeli teszt 2 alkalommal.
Félév végi ellenőrzés: szóbeli, vagy írásbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Rózsa H.: Az Ószövetség keletkezéstörténete, Bp. 1986.;
Soggin, A.J.: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, 1998.
Benyik Gy.: Ószövetség bevezetés ( jegyzetvázlat)

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Őstörténet mitológiai háttere
2. Sínai szövetségkötés vallástörténeti jelentősége
3. Ásatások Jeruzsálemben
4. Papság a szent Sátorban és a jeruzsálemi királyi szentélyben

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I.

A tárgy célja:
1. A Biblia keletkezésének korát megismerni.
2. A Biblia alábbi könyveinek szövegét megismerni.
(Az Ószövetségi Szentírás kortörténete; a babiloni fogságtól a 2 templom pusztulásáig; Az író próféták (Izajás, Jeremiás, Ezekiel, Báruk, stb.); a bölcsességi irodalom; a deutero-kanonikus könyvek; a költői könyvek ismertetése, valamint az zsidó vallás teológiai fejlődésének felvázolása a kereszténység kezdetéig.)

Fejlesztendő kompetenciák:
• Megismerni a prófétai bölcsességi költői és deutero-kanonikus könyvek szövegét és keletkezését, valamint teológiai nézeteit.
• A teológiai fogalmak keletkezésének történelmi okait megtalálni.
• A prófétai vallásosság iránti elkötelezettség növelése.

A tárgy tematikája:
1. Prófétaság Izraelben
2. Fogság előtti próféták
3. Izajás, Jeremiás, Ezekiel
4. Fogáság prófétái
5. Apokaliptika és művelői
6. Kultusz próféták
7. A 4. századi közösség élete, Ezdrás-Nehemiás
8. A hellenizmus és hatása a zsidóságra
9. Zsidó vallási költészet, Zsoltárok könyve
10 Bölcsességi irodalom és forrásai
11. Hellenisztikus propaganda irodalom, Judit, Eszter könyvei
12. A zsinagógai vallásosság
13. Görög nyelvű zsidóság
14. Septuaginta és hatása.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés : két alkalommal rövid írásos tesztkérdések.
Félév végi ellenőrzés: szóbeli, vagy írásbeli kollokvium.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Biblia, (magyarul) Szent István Társulat kiadása, vagy Jeromos-féle fordítás
Rózsa H.: Az Ószövetség keletkezéstörténete, Bp. 1986.;
Soggin, A.J.: Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, 1998.
Benyik Gy. Ószövetség bevezetés (jegyzet, (vázlat) Interneten kérhető

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A prófétaság közel keleten
2. Deutero Izajás Szenvedő-szolga énekeinek elemzése
3. Zsidó ünnepek története
4. Messiási zsoltárok értelmezése

Biblikus Tudományok Tanszék

Biblikus Tudományok Tanszék

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
Az Újszövetségi szentírás keletkezése és az ősegyház történetének, Jézus mozgalom történetének megértése. A szinoptikus evangéliumok szövegének megismerése, és a zsidó és a keresztény vallási intézmények egymásra hatásának megismerése.

Fejlesztendő kompetenciák: kortörténeti, kulturális és a kor politikai viszonyaiban való jártasság fejlesztése az antik dokumentumok és szociológiai kutatás alapján.

A tárgy tematikája:
1. Kereszténység keletkezésének földrajzi környezete
2. kereszténység keletkezésének kulturális környezete
3. Kereszténység keletkezésének politikai viszonyai.
4. Heródes család története és palesztinai helytartók Jézus korában
5. A zsinagógai ünnepek Jézus korában
6. Újszövetség archeológiája, főbb városok, Betlehe, Názáret, Kafarnaum, Jeruzsálem, Golgota archeológiai felfedezései.
7- Jézus működésének földrajzi , szociológiai kerete, Galilea kutatás
8. A Jézus mozgalom és Galileai tulajdon viszonyok
9 A történeti Jézus, Jézus igehirdetésének legfőbb témái
10. A Bibliakritika újszövetségi vonatkozásai

Kötelező és ajánlott irodalom:
Csodás evangéliumok, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996.;
Az apostolok csodás cselekedetei, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996.
Benyik, Gy.: Újszövetségi bevezetés (óravázlat)

Ajánlott irodalom
Carson D.A: és Douglas, J. Moo: Bevezetés az Újszövetségbe. Bp 2007,
SCHWEIZER, E., Teológiai bevezetés az Újszövetségbe, Kálvin, Bp. 2004.
THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II. III., SZJT, Bp. 2002. 2003.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: Szövegjártasság evangéliumokból – teszt.
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vagy írásbeli vizsga

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltétel Bevezetés az Újszövetségbe I.

Fejlesztendő kompetenciák
Megismerni a szinoptikus evangéliumok szövegét
Megismerni Jézus nyilvános működésének történeti viszonyait.
Megismerni az evangéliumi igehirdetés műfajait és teológiai fogalmait.

A tárgy tematikája
1 Az evangéliumok sajátos műfajai
2. A szinoptikus kérdés
3. Márk evangéliuma
4. Márk teológiája
5. Máté evangéliuma
6. Máté teológiája
7. Lukács evangéliuma
8. Lukács teológiája
9 Apostolok cselekedetei
10 Apostolok cselekedetei teológiája
11. Jézus ószövetség használata
12 Találkozás elbeszélések, csoda elbeszélések, gyógyító elbeszélések, parabolák, apokaliptika

Kötelező irodalom
Benyik Gy.: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete, Szeged 1993.
Jeromos kommentár
SZÉKELY J., Az Újszövetség teológiája, SzJT, Bp. 2003.

Ajánlott irodalom
Carson D.A: és Douglas, J. Moo: Bevezetés az Újszövetségbe. Bp 2007,
SCHWEIZER, E., Teológiai bevezetés az Újszövetségbe, Kálvin, Bp. 2004.
THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II. III., SZJT, Bp. 2002. 2003.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés:
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vagy írásbeli vizsga

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Josephus Flavius és az evangéliumok történelemszemlélete
2. Jézus példabeszédei - elemzés
3. Jézus gyógyító elbeszélései - elemzés
4. A szinoptikus történetek összehasonlító elemzése
5. Jézus pere, Pál bíróság előtt

Biblikus Tudományok Tanszék

A tárgy célja:
Szent Pál élete; az ősegyház fejlődése, Pál levelei valamint a katolikus levelek; János evangéliuma; a Jelenések könyve; az újszövetségi kánon története; az Újszövetség fordításai.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A keresztény egyház teológiai fejlődését megismerni a dokumentumok fényében
• A szövegek elhelyezése történeti összefüggésbe.
• Ősegyház igehirdetése iránti elkötelezettség növelése.

A tárgy tematikája:
1. Pál életrajának főbb állomásai
2. Pál missziójának történeti állomásai
3. Pál első levelei (1-2 Tesz,);
4. Korinthusi levelek és egyháza;
5. Fogságból írt levelek;
6. Római és Galata levél
7. Pasztorális levelek
8. Zsidó levél
9. Katolikus levelek
10. János evangéliuma
11. János levelek
12. Jelenések könyve
13. Az Újszövetségi levelek gyűjteményének kialakulása

Kötelező irodalom
Benyik Gy.: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete, Szeged 1993.
SZÉKELY J., Az Újszövetség teológiája, SzJT, Bp. 2003.

Ajánlott irodalom
Carson D.A: és Douglas, J. Moo: Bevezetés az Újszövetségbe. Bp 2007,
SCHWEIZER, E., Teológiai bevezetés az Újszövetségbe, Kálvin, Bp. 2004.
THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II. III., SZJT, Bp. 2002. 2003.

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe III.

A tárgy célja:
Az Újszövetségi szentírás szövegének története, különös tekintettel elkülönülése egyéb keresztény iratoktól, szerepe az ősegyház életében és liturgiájában. A Biblia hatástörténetének bemutatása és kultúrtörténeti hatásának megismertetése.

Fejlesztendő kompetenciák: Újszövetség irodalom történetének és szerkesztés történetének bemutatása.

A tárgy tematikája
1. A kánoni iratok gyűjtése
2. A kánon kialakulása
3. Az újszövetségi apokrifek és viszonyuk a kánoni iratokhoz
4. Az újszövetség szövegtörténete, kódexektől a kritikai szöveg kialakulásáig
5. A Biblia ókori, középkori fordításai és magyar fordítása.
6. A Biblia magyarázata, ókor, középkor, humanizmus, reformáció, történet kritika, modern bibliai hermeneutika
7. A Biblia oktatásának története, ókor, középkor, reformáció, modern kor
8. A Biblia hatástörténete, Biblia Pauperum, művészeti és irodalmi feldolgozása.
9. A Passió hatástörténete, zene, dráma
10. Biblia és a film, Jézus filmek
11 A Bibliatudomány területei

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés:
Félév végi ellenőrzés: szóbeli és dolgozat

Kötelező irodalom:
Benyik Gy.: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete, Szeged 1993.
Csodás evangéliumok, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996.;
Az apostolok csodás cselekedetei, (szerk.: Adamik T.), Telosz Kiadó, Bp. 1996.
Benyik, Gy.: Újszövetség hatástörténete internetes vázlat (óravázlat)

Ajánlott irodalom
SCHWEIZER, E., Teológiai bevezetés az Újszövetségbe, Kálvin, Bp. 2004.
THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II. III., SZJT, Bp. 2002. 2003.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Céljai: - alkalmazni a kis- és nagyközösség-életrehívás, -építés és –vezetés szempontjait és az ezekkel összefüggő technikákat;
- kreatívan hasznosítani a közösségépítésben a liturgikus időszakok és a közösségi programok kapcsolatát;
- az együttműködés képességének fejlesztése;
- elemi jártasságra szert tenni a különféle programok megszervezését segítő ismeretekben;

Feladatok:
1. Nappali tagozat:
- különböző – a főiskola által ajánlott plébániai - csoportoknál gyakorlati foglalkozások szervezése (évközi és nyári programok kidolgozása);
- évközi programok végrehajtása;
- értékelőlap fénymásolása és a fénymásolat kitöltetése;
- kb. egyoldalas reflexió írása és leadása a féléves gyakorlatról (amelyben összegzi: milyen feladatai voltak? Hogyan élte meg a közös munkát másokkal? Milyen értékekkel és milyen nehézségekkel találkozott? Milyen tanulságokat von le?)

Papnövendékek figyelmébe! Kérjük Önöket, hogy a választott féléves gyakorlat helyszínét és idejét a szemináriumi programokat figyelembe véve, azokkal összhangban válasszák meg!

2. Levelező tagozat:
- különböző – a főiskola által ajánlott vagy a növendék által választott és a főiskola által jóváhagyott plébániai - csoportoknál gyakorlati foglalkozások szervezése (évközi és nyári programok kidolgozása);
- évközi programok végrehajtása;
- értékelőlap fénymásolása és a fénymásolat kitöltetése;
- kb. egyoldalas reflexió írása és leadása a féléves gyakorlatról (amelyben összegzi: milyen feladatai voltak? Hogyan élte meg a közös munkát másokkal? Milyen értékekkel és milyen nehézségekkel találkozott? Milyen tanulságokat von le?)

Gyakorlati Teológia Tanszék

Céljai: - alkalmazni a kis- és nagyközösség-életrehívás, -építés és –vezetés szempontjait és az ezekkel összefüggő technikákat;
- kreatívan hasznosítani a közösségépítésben a liturgikus időszakok és a közösségi programok kapcsolatát;
- az együttműködés képességének fejlesztése;
- elemi jártasságra szert tenni a különféle programok megszervezését segítő ismeretekben;

Feladatok:
1. Nappali tagozat:
- különböző – a főiskola által ajánlott plébániai - csoportoknál gyakorlati foglalkozások szervezése (évközi és nyári programok kidolgozása);
- évközi programok végrehajtása;
- értékelőlap fénymásolása és a fénymásolat kitöltetése;
- kb. egyoldalas reflexió írása és leadása a féléves gyakorlatról (amelyben összegzi: milyen feladatai voltak? Hogyan élte meg a közös munkát másokkal? Milyen értékekkel és milyen nehézségekkel találkozott? Milyen tanulságokat von le?)

Papnövendékek figyelmébe! Kérjük Önöket, hogy a választott féléves gyakorlat helyszínét és idejét a szemináriumi programokat figyelembe véve, azokkal összhangban válasszák meg!

2. Levelező tagozat:
- különböző – a főiskola által ajánlott vagy a növendék által választott és a főiskola által jóváhagyott plébániai - csoportoknál gyakorlati foglalkozások szervezése (évközi és nyári programok kidolgozása);
- évközi programok végrehajtása;
- értékelőlap fénymásolása és a fénymásolat kitöltetése;
- kb. egyoldalas reflexió írása és leadása a féléves gyakorlatról (amelyben összegzi: milyen feladatai voltak? Hogyan élte meg a közös munkát másokkal? Milyen értékekkel és milyen nehézségekkel találkozott? Milyen tanulságokat von le?)

Gyakorlati Teológia Tanszék

Céljai: - megismerni az evangelizáló pasztorális gyakorlat egyház-társadalom kapcsolatára vonatkozó főbb elemeit;
- megismerni a missziológia gyakorlati alapjait;
- elmélyíteni a világi és katekéta lelkiség mibenlétét;
- a közösségi és egyházias érzék mélyülése;
- a szociális érzékenység mélyülése;

Feladatok:
1. Nappali tagozat:
- részvétel a főiskolai előkészítő és kiértékelő foglalkozásokon;
- részvétel a főiskola által szervezett rétegpasztorációs terepgyakorlatokon;
- reflexiókészítés a megadott szempontok alapján;
- értékelőlap fénymásolása és a fénymásolat kitöltetése;

2. Levelező tagozat:
- részvétel a főiskolai előkészítő és kiértékelő foglalkozásokon;
- részvétel a főiskola által vagy önállóan szervezett rétegpasztorációs terepgyakorlatokon;
- reflexiókészítés a megadott szempontok alapján;
- értékelőlap fénymásolása és a fénymásolat kitöltetése;

A reflexiókészítés szempontjai:

Összegezze az egyes terepgyakorlatokon szerzett tapasztalatait az alábbi szempontok alapján!
a) Kik alkották a pasztorális kezdeményezés célcsoportját?
b) Milyen teológiai és pasztorális alapelvekre épült a kezdeményezés?
c) Hogyan érintette Önt személyesen ez a tapasztalat? (Milyen feladatai voltak? Mi volt vonzó, mi zavaró ezekben? Milyen személyes következtetést/üzenetet vont le a találkozásokból? Stb.)

Terjedelme: terepgyakorlatonként kb. 2 oldal.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Céljai: - megismerni a liturgikus élet fő elemeit;
- megismerkedni elemi szinten a liturgikus kisegítő szolgálatokkal és gyakorlati vonatkozásaikkal;
- a közösségi és egyházias érzék mélyülése;

Feladatok:
Nappali és levelező tagozaton egyaránt:
- bekapcsolódás egy egyházközösség vagy lelkészség liturgikus életébe (heti rendszerességgel) lehetséges liturgikus szolgálatok végzésével;
- reflexiókészítés megadott szempontok alapján;
- értékelőlap fénymásolása és a fénymásolat kitöltetése;

A reflexiókészítés szempontjai:

1. Jellemezze röviden azt a plébániát/lelkészséget, amelynek életébe bekapcsolódott!
A jellemzés fő szempontjai:
a) Hol található?
b) Kisközösségek száma, jellege?
c) A plébániai közösségben rendszeresen megjelenő hívek száma, életkor és nem szerinti eloszlása?
d) A közösség életébe tevékenyen bekapcsolódó világi hívek száma?
e) Milyen területeken vállalnak szolgálatot?
2. Milyen liturgikus szolgálatok léteznek azon a plébánián, ahol végezte gyakorlatát?
3. Milyen szolgálatok végzésébe kapcsolódott bele?
4. Mi újat tanult a gyakorlat során?
5. Mi volt Ön számára vonzó ebben a gyakorlatban?
6. Mi okozott nehézséget?

Terjedelme: kb. 2 oldal.

A féléves gyakorlat értékelése:

A gyakorlat értékelése több szempont figyelembevételével történik:
- a kitöltetett értékelőlap,
- az egyénileg elkészített reflexió,
- a félév elején kapott tanulmánnyal kapcsolatos (KESZELI SÁNDOR: Világi szolgálatok az egyház életében) szóbeli beszámoló alapján.

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II.
(Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv I-IV is; Újszövetségi szövegolvasás I., amely legkésőbb az Újszövetségi exegézis I. tanegységgel együtt vehető fel.)

A tárgy célja:
Bemutatja a Corpus Paulinum alakulását, a levelek eredetiségének kérdését. A páli levelek kronologikus rendjét követve, kiemelt szakaszok egzegetikai elemzésén keresztül megismertet Pál gondolkodásának néhány alapvető fogalmával.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a bemutatott alapvető fogalmakat, a szemelvények szöveg- és irodalmi kritikáját, kontextusát, teológiai tartalmát.
• Képes az egyes szakaszok mondanivalójának aktualizálására
• Elkötelezett tagja Krisztus titokzatos testének, az egyháznak, és törekszik Krisztus üdvözítő tettének hiteles közvetítőjévé válni

A tárgy tematikája:
1. A Corpus paulinum tartalma; a levelek eredetiségének kérdése; Pál és a megszólított egyházak kapcsolata, a páli misszió
2. A 2Pét 3,14-17 tanúsága a Corpus Paulinumra vonatkozóan; a páli gyűjtemény kialakulásának folyamata
3. Isten terve, kiválasztás, meghívás a páli levelekben
4. Hit és megszentelődés: az 1Tessz 4,1-8 exegézise
5. A megváltás és beteljesedés gondolata a Gal 4,1-7 alapján
6. Az egyház, mint Krisztus teste: 1Kor 12,12-30
7. Charis és charisma; karizma-listák az Újszövetségben: 1Kor 12,28-30; Róm 12,6-8 (1Pét 4,10-11)
8. Agapé és karizmák: a szeretet-himnusz az 1Kor 12-14. fejezet összefüggésében
9. Evangélium és hit: az 1Kor 15,1-11 exegézise
10. Pál és a „hamis apostolok” Korintusban; Pál dicsekvése: 2Kor 12,1-10
11. Igazság és megigazulás; Isten igazsága a Róm 3,21-31alapján
12. Az élet liturgiája: Róm 12,1-2
13. Krisztológiai himnuszok a Corpus Paulinumban I.: Fil 2,5-11
14. Krisztológiai himnuszok a Corpus Paulinumban II.: Ef 1,3-13 (Kol 1,12-20)

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező irodalom:
Tanári vázlatok

Ajánlott irodalom:
FARKASFALVY D., A Római levél, Eisenstadt 1983.
GÁL F., Pál apostol levelei, SzIT, Bp. 1992.
HAVENER I., 1. és 2. Tesszaloniki, Filippi, Kolosszei, Efezusi és Filemonhoz írt levél, Korda, Kecskemét – Pannonhalma 1995.
PILCH, J.J., A galatákhoz és a rómaiakhoz írt levél, Korda, Kecskemét – Pannonhalma 1994.
THORDAY A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II., SzJT, Bp. 2003.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Ószövetségi idézetek és motívumok a páli levelekben
2. A test fogalma Pál leveleiben
3. Engesztelés, kiengesztelődés a levélirodalomban

Biblikus Tudományok Tanszék

Újszövetségi exegézis II.

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II.

A tárgy célja: Máté passió történetének elemzése a szinoptikus hagyomány tükrében, különös tekintettel az Ószövetségi prófétai szövegek alkalmazására, és a narratív szövegek teológiai mondandójára.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A szöveg keletkezési folyamatának megismerése
• A szöveg elemzés képességének fejlesztése
• Az Ősegyház teológiája iránti elkötelezettség fejlesztése

A tárgy tematikája:
1. Passió történet keletkezése és hatástörténete
2. Főtanács Jézus ellen
3. Júdás elárulja Jézust
4. Utolsó vacsora
5. Áruló leleplezése
6. Az eucharisztia
7. Jézus halálfélelme
8. Jézus elfogása
9. Jézus szinedrion előtt
10. Péter megtagadja Jézust
11. Jézust átadják Pilátusnak
12. Júdás halála
13 Jézus keresztre feszítése
14. Jézus halála a kereszten
15 Jézus temetése; Az üres sír
16. Jézus megjelenik az asszonyoknak

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: félév végén szóbeli, vagy írásbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Benyik Gy.: Passiótörténet (óravázlat)
Jeromos Bibliakommentár II. kötet vonatkozó részei

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Zenei passiók szövegei
2. Csíksomlyói passiók szövegének elemzése
3. Biblia pauperum passió képei
4. Szenvedéstörténet a magyar költészetben

Biblikus Tudományok Tanszék

A szigorlat célja ellenőrizni, hogy a hallgató átfogó tudással rendelkezik-e az ó- és újszövetségi íráscsoportok és könyvek tartalmáról, az egyes könyvek keletkezési körülményeiről, irodalmi jellemzőiről, a főbb szakaszok műfajáról, teológiai tartalmáról.

1) Tóra: Wellhausen-féle dokumentumelmélet; az őstörténet és a pátriárka-ciklusok; a kivonulás eseménye; sínai szövetség és tízparancsolat. Főbb szövegek: Ter 1-4.9.11.12.15.32. Kiv 3.12.14.19-20.24.
2) Próféták:
a „korábbi próféták” gyűjteményéből: Józsue és a bírák kora, a honfoglalás; a királyság kezdeti időszaka: Saul, Dávid, Salamon; Illés és Elizeus működése. Fő szövegek: Józs 1,1-9; Bír 2; 1Sám 17; 2Sám 7; 1Kir 8.18; 2Kir 2.
a „későbbi próféták” gyűjteményéből:
próféták a babiloni fogságig (Ám; Oz; Iz, Mik; Náh; Hab; Szof; Abd; Jer; Ez; Dt-Iz). Fő szövegek: Iz 7,10-17; Mik 5,1-4a; Jer 31, 31-34; Ez 34; Iz 52,13-53,12.
a perzsa kor prófétai irodalma (Tr-Iz; Agg; Zak 1-8; Mal; Jo). Fő szövegek: Agg 2,1-9; Zak 4.
a Kronista történeti mű (1-2Krón; Ezd-Neh).
apokaliptikus irodalom a hellén korban (Zak 9-14; Dán). Fő szövegek: Zak 9,9-10; Dán 7; Dán 12,1-3.
3) Írások:
Zsoltárok könyve; királyzsoltárok. Fő szövegek: Zsolt 2.72.110.
a perzsa kor bölcsességi és lírai irodalma (Péld; Jób; Én).
a hellén kor bölcsességi irodalma és az épületes irodalom (Préd; Sir; Bölcs; Tób; Jud; Eszt; Jón).
Patetikus történetírás. Fő szövegek: 2Makk 7; 10,1-8.
4) Evangéliumok és az Apostolok Cselekedetei: műfaj, szerzők; szinoptikus kérdés.
gyermekségtörténetek és a Logosz-himnusz. Fő szövegek: Mt 1,1-17.18-25; Lk 1,26-38; Jn 1,1-18.
Jézus eljövetelének célja és tanítása az Isten országáról. Csodaelbeszélések.
Jézus szenvedése, halála és feltámadása. Fő szövegek: Jn 10,22-39; Mk 9,2-13; Lk 22,7-20; Mt 27,27-66 és az evangéliumok feltámadási jelenései.
az egyház kezdetei az ApCsel tanúsága szerint. Fő szövegek: ApCsel 1.2.15.
5) Apostoli levelek
Pál életének főbb eseményei. A levelek fő témája. A zsidókhoz írt blevél olvasói és célja. Katolikus levelek és keresztény intelem irodalom.
Az egyház Pál leveleiben és a szub-apostoli kor írásaiban. Fő szövegek: 1Kor 12,12-30; Róm 11; 1Tim 2,1-7; Zsid 5,1-10.
6) A Jelenések könyve; a kánon
keresztény apokaliptika. A Jelenések könyve felépítése.
az egyház és az üdvtörténet sorsa a Jelenések könyve alapján. Fő szövegek: Jel 5,1-6 és ‘a pecsétek’; 12,1-18; 20,1-6.
a kánon jelentése; az ó- és újszövetségi kánon kialakulása.

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincsenek

Fejlesztendő kompetenciák:
Istenről és a teremésről szóló keresztény tanítás elmélyült ismerete a Szentírás és az Egyházi hagyomány alapján, korunk kérdésfelevéseinek alapos figyelembe vételével.

A tárgy tematikája:
Istentan: megvizsgáljuk az egyistenhit kialakulását az ókori Izraelben, Jézus tanítását a szerető Atyaistenről, az apostoli levelek tanítását Istenről, a bibliai istenhit találkozását a görög filozófia egyisten-felfogásával az ókorban. Tovább követjük az istenkép alakulását a nagy keresztény gondolkodóknál, Órigenésznél, Ágostonnál, Aquinói Tamásnál, Nicolaus Cusanusnál és másoknál. Megvizsgáljuk a modern ateizmus problémáját. Végül az Isten-kérdés néhány mai megközelítéséről gondolkodunk.
Teremtéstan: megvizsgáljuk az ószövetségi Szentírás tanítását a teremtésről és annak hatását az izraeliták vallásos életére. Beszélünk az újszövetségi Szentírás sajátos tanításáról: teremtés a Logosz által, és új teremtés Jézus Krisztusban. Bemutatjuk a teremtéstan magyarázatát az egyházatyáknál és a skolasztikus teológusoknál, valamint a teremtésről szóló modern felfogásokat. Megvizsgáljuk a teremtéstan és a fejlődéstan viszonyát. Tisztázzuk a teremtés célját. Végül a teremtés hitéből fakadó emberképet mutatjuk be.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:
A tanár által készített és a diákok rendelkezésére bocsátott jegyzet.
Alszeghy Zoltán, A kezdetek teológiája, Szeged, Agapé kiadó, 1994
D.Sattler-Th.Schneider, Istentan; Teremtéstan. In: T.Schneider (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest, Vigilia kiadó 1996

Ajánlott irodalom:
Puskás Attila, A teremtés teológiája, Budapest, Szent István Társulat, 2006

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
Teremtéstan és fejlődéselmélet
Az ateizmus okai és fajtái.
Istenhit és a rossz problémája
Teremtéstan és környezetvédelem

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincsenek

Fejlesztendő kompetenciák:
• A kereszténység megalapítójának, Jézus Krisztusnak valós és pontos ismerete a Szentírás, a hagyomány és a történelmi fejlődések alapján, valamint ennek megértése a mai ember világ- és életfelfogása tükrében.

A tárgy tematikája:
Bemutatjuk a történeti-Jézuskutatás történetét a 18. századtól napjainkig, majd ennek alapján megvizsgáljuk, hogy mit tudhatunk, biztosan vagy nagy valószínűséggel, a történeti Jézusról. Ezután elemezzük a Szentírás főbb könyveinek krisztológiáit: Márk, Máté, Lukács krisztológiáját, a páli levelek és a jánosi iratok krisztológiáját. A következőkben nyomon követjük a krisztológia kialakulását az ókori egyházban, valamint annak dogmatikai megfogalmazását a nikaiai, efezusi és khalkédóni zsinaton.
Ezután bemutatjuk a történelem folyamán megjelent főbb krisztológiai paradigmákat: az alulról induló (antiókhiai) krisztológiát,a felülről induló (alexandriai) krisztológiát, a kegyelemtan keretébe ágyazott (ágostoni, anzelmi, tamási) krisztológiát, a protestáns liberális teológusok krisztológiáját, valamint a 2. vatikáni zsinatból kiolvasható szentháromságos krisztológiát.
A következőkben sorra vesszük a fontosabb szótérológiai megközelítéseket. Végül pedig megkíséreljük egy szintetikus, szisztematikus, mai krisztológia kidolgozását.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:
A tanár által készített és a diákok rendelkezésére bocsátott jegyzet.
H.Kessler, Krisztológia, in: Th.Schneider (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest, Vigilia, 1996, I. kötet, 251-474.old.

Ajánlott irodalom:
W.Kasper, Jézus a Krisztus

Ajánlott témák szemeszerdolgozathoz:
A változó krisztológiai paradigmák összehasonlítása
A felszabadítás teológusainak Jézus-képe
Jézus alakja a korabeli zsidó társadalomban
Teilhard de Chardin krisztológiája

Egyháztörténet Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincsenek

A tárgy célja:
A tantárgy célja az, hogy megismertesse az Egyház ókori történetét, a belső mozgásait a kezdetektől Nagy Szent Gergely pápaságának végéig (Krisztus idejétől 604-ig).

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az Egyház kezdeteit, ókori történetét, és a kor szellemi irányzatait, valamint azok hatását az Egyházra.
• Képes felismerni Krisztus jelenlétét az Egyház történetében, képes felismerni a mai világban ennek a korszaknak a nyomait, mondanivalóját, képes elmagyarázni és értelmezni a korszak történeti problémáit.
• Elkötelezett abban, hogy az Egyház történetét ismerve hitet tegyen az Egyházban jelen levő Úrról a jelen világban.

A tárgy tematikája:
1. Az egyháztörténelem fogalma, felosztása
2. Az Egyház terjedése, az apostoli Egyház
3. A II. század teológiai kérdései és az apologetika
4. Az Egyház élete a Római birodalom egyes területein
5. Az egyházatyák
6. Keresztényüldözések és szentek
7. A konstantini fordulat
8. Az I. Nikaiai és az I. Konstantinápolyi Zsinat
9. A V. század teológiai problémái és az annak megoldását célzó zsinatok (Efezus, Khalkedon)
10. A kor további teológiai kérdései és zsinatai
11. A szerzetesi élet kezdetei
12. Az ókori liturgikus élet
13. Nagy Szent Leó és Nagy Szent Gergely Egyháza
14. Áttekintés: az Egyház teológiai tisztázódásának kora

Követelmény:
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező és ajánlott irodalom:
ADRIÁNYI Gábor, Az egyháztörténet kézikönyve. Aurora, München 1975.
Atlas zur Kirchengeschichte. Die christlichen Kirchen in Geschichte und Gegenwart. Kiad. Hubert JEDIN, …, átdolg. Jochen MARTIN. Herder, Freiburg–Basel–Wien 22004.
FRÖHLICH, Roland, Egyháztörténet évszámokban. Jel, Budapest 2006.
GÁRDONYI Máté, Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Jel, Budapest 2006.
SZÁNTÓ Konrád, A katolikus egyház története. 3 kötet. Ecclesia, Budapest 1983-1988.
SZÁNTÓ Konrád, Egyháztörténelem. Jel, Budapest 2001.
TÖRÖK József, Egyetemes egyháztörténelem. Szent István Társulat, Budapest 1999.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Akart-e Krisztus Egyházat alapítani?
2. Mit hozott az Egyháznak az I. Nikaiai Zsinat?
3. A teológia kikristályosodása az ókorban
4. Pécs: Európa kulturális fővárosa 2010: ókeresztény emlékek Pécsett

Egyháztörténet Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Egyháztörténelem I.

A tárgy célja:
A tantárgy célja az, hogy megismertesse az Egyház ókori történetét, a belső mozgásait Nagy Szent Gergely pápaságának végétől a reformációig (604-1517).

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az Egyház kezdeteit, ókori történetét, és a kor szellemi irányzatait, valamint azok hatását az Egyházra.
• Képes felismerni Krisztus jelenlétét az Egyház történetében, képes felismerni a mai világban ennek a korszaknak a nyomait, mondanivalóját, képes elmagyarázni és értelmezni a korszak történeti problémáit.
• Elkötelezett abban, hogy az Egyház történetét ismerve hitet tegyen az Egyházban jelen levő Úrról a jelen világban.

A tárgy tematikája:
1. A népvándorlás kora
2. Az Egyházi Állam létrejötte
3. Nagy Károly frank uralma
4. A frank birodalom felbomlása és a Német-Római Birodalom kezdete
5. A Saeculum Obscurum
6. Teológiai viták kelet és nyugat között, a keleti egyházszakadás
7. A bencés lelkiség nyugaton (clunyi reform, iskolák, hierarchia, missziók)
8. VII. Gergely pápasága
9. A középkori teológia
10. Lovagrendek, szerzetesrendek
11. A keresztes hadjáratok és azok értékelése
12. III. Ince pápa kora
13. Középkori eretnekségek
14. VIII. Bonifác pápaságának kora

Követelmény:
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező és ajánlott irodalom:
ADRIÁNYI Gábor, Az egyháztörténet kézikönyve. Aurora, München 1975.
Atlas zur Kirchengeschichte. Die christlichen Kirchen in Geschichte und Gegenwart. Kiad. Hubert JEDIN, …, átdolg. Jochen MARTIN. Herder, Freiburg–Basel–Wien 22004.
FRÖHLICH, Roland, Egyháztörténet évszámokban. Jel, Budapest 2006.
GÁRDONYI Máté, Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Jel, Budapest 2006.
SZÁNTÓ Konrád, A katolikus egyház története. 3 kötet. Ecclesia, Budapest 1983-1988.
SZÁNTÓ Konrád, Egyháztörténelem. Jel, Budapest 2001.
TÖRÖK József, Egyetemes egyháztörténelem. Szent István Társulat, Budapest 1999.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Sötét-e a középkor?
2. A skolasztika hatása
3. a középkori iskolarendszer
4. VII. Gergely dictatus papae-ja

Egyháztörténet Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Egyháztörténelem I. és II.

A tárgy célja:
A tantárgy célja az, hogy megismertesse az Egyház újkori történetét, a belső mozgásait a reformációtól az Egyház megújulásán keresztül egészen a francia forradalomig (1517-1789).

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a katolikus és protestáns egyházak tanítása, világképe közti különbségeket, a Katolikus Egyház megújulását.
• Képes felismerni Krisztus jelenlétét az Egyház történetében, képes felismerni a mai világban ennek a korszaknak a nyomait, mondanivalóját, képes elmagyarázni és értelmezni a korszak történeti problémáit.
• Elkötelezett abban, hogy az Egyház történetét ismerve hitet tegyen az Egyházban jelen levő Úrról a jelen világban.

A tárgy tematikája:
1. A pápák avignoni fogsága
2. a nyugati egyházszakadás és a Konstanzi Zsinat
3. Az Egyház a reformáció előtt: a Konstanzi Zsinattól 1517-ig
4. A reformáció Németországban (Luther)
5. A reformáció Európában (Kálvin, VIII. Henrik, illetve más európai államok)
6. A reformáció Magyarországon
7. Az Egyház az Augsburgi Vallásbékétől Harmincéves Háború végéig
8. Az inkvizíció
9. A katolikus világmissziók
10. A gallikán egyház (Franciaország, gallikanizmus)
11. Francia vallásos élet és teológia, kvietizmus, janzenizmus
12. Felvilágosodás, episzkopalizmus
13. Az abszolutizmus az európai államokban
14. Mária Terézia uralkodása és II. József jozefinizmusa

Követelmény:
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező és ajánlott irodalom:
ADRIÁNYI Gábor, Az egyháztörténet kézikönyve. Aurora, München 1975.
Atlas zur Kirchengeschichte. Die christlichen Kirchen in Geschichte und Gegenwart. Kiad. Hubert JEDIN, …, átdolg. Jochen MARTIN. Herder, Freiburg–Basel–Wien 22004.
FRÖHLICH, Roland, Egyháztörténet évszámokban. Jel, Budapest 2006.
GÁRDONYI Máté, Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Jel, Budapest 2006.
SZÁNTÓ Konrád, A katolikus egyház története. 3 kötet. Ecclesia, Budapest 1983-1988.
SZÁNTÓ Konrád, Egyháztörténelem. Jel, Budapest 2001.
TÖRÖK József, Egyetemes egyháztörténelem. Szent István Társulat, Budapest 1999.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Luther egyházképe az Írásai alapján
2. A Trienti Zsinat hatása a mai egyházra
3. Az inkvizíció kérdése mai szemmel
4. Az Egyház megújulása a török hódítást követően

Egyháztörténet Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Egyháztörténelem I, II. és III.

A tárgy célja:
A tantárgy célja az, hogy megismertesse az Egyház modernkori történetét, a belső mozgásait a francia forradalomtól egészen napjainkig (1789-től napjainkig).

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a modernkori szellemi irányzatokat és azok hatását az Egyházra.
• Képes felismerni Krisztus jelenlétét az Egyház történetében, képes felismerni a mai világban ennek a korszaknak a nyomait, mondanivalóját, képes elmagyarázni és értelmezni a korszak történeti problémáit.
• Elkötelezett abban, hogy az Egyház történetét ismerve hitet tegyen az Egyházban jelen levő Úrról a jelen világban.

A tárgy tematikája:
1. A francia forradalom és következményei
2. A katolikus restauráció kora és a liberalizmus
3. IX. Piusz pápasága
4. Az I. Vatikáni Zsinat és az Egyházi Állam megszűnése
5. XIII. Leó pápasága
6. A kultúrharc
7. X. Piusz pápasága és a modernizmus
8. XV. Benedek pápasága és az I. Világháború
9. XI. Piusz pápasága, a Katolikus Egyház a két világháború között
10. XII. Piusz és a II. Világháború
11. XXIII. János, VI. Pál és a II. Vatikáni Zsinat
12. Egyház a II. Vatikáni Zsinat után
13. Kommunizmus és kapitalizmus harca az Egyház életében a XX. században
14. Múltból a jelen át a jövőbe: az Egyháztörténet aktuális kérdései

Követelmény:
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező és ajánlott irodalom:
ADRIÁNYI Gábor, Az egyháztörténet kézikönyve. Aurora, München 1975.
Atlas zur Kirchengeschichte. Die christlichen Kirchen in Geschichte und Gegenwart. Kiad. Hubert JEDIN, …, átdolg. Jochen MARTIN. Herder, Freiburg–Basel–Wien 22004.
FRÖHLICH, Roland, Egyháztörténet évszámokban. Jel, Budapest 2006.
GÁRDONYI Máté, Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Jel, Budapest 2006.
SZÁNTÓ Konrád, A katolikus egyház története. 3 kötet. Ecclesia, Budapest 1983-1988.
SZÁNTÓ Konrád, Egyháztörténelem. Jel, Budapest 2001.
TÖRÖK József, Egyetemes egyháztörténelem. Szent István Társulat, Budapest 1999.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A felvilágosodás és az Egyház
2. Az Egyház és a béke kérdése a XX. században
3. Mit hozott az Egyháznak a II. Vatikáni Zsinat?
4. Hogyan látod a mai Egyházat?

Egyháztörténet Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Egyháztörténelem I, II, III. és IV.

A tárgy célja:
A tantárgy célja az, hogy megismertesse a Magyar Egyház történetét, a belső mozgásait a magyar állam kezdeteitől napjainkig (997-től napjainkig).

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az Magyar Egyház kezdeteit, történetét, és a különböző korok sajátos szellemi irányzatait, valamint azok hatását az Egyházra.
• Képes felismerni Krisztus jelenlétét az Egyház történetében, képes felismerni a mai világban ennek a korszaknak a nyomait, mondanivalóját, képes elmagyarázni és értelmezni a korszak történeti problémáit.
• Elkötelezett abban, hogy az Egyház történetét ismerve hitet tegyen az Egyházban jelen levő Úrról a jelen világban.

A tárgy tematikája:
1. Bevezetés: kereszténység hazánkban a magyarok bejövetele előtt
2. Honfoglalás és államalapítás (Szent István)
3. A XI. század Magyarországa (Szent László, szerzetesek, szentek, egyházszervezet)
4. Egyház az Árpádok kihalásáig
5. Lovagrendek, szerzetesrendek, iskolák az Árpádkorban
6. Az Anjou-kor Egyháza
7. Luxembourgi Zsigmondtól a középkori magyar állam bukásáig, a humanizmus és reneszánsz kora
8. A reformáció és Magyarország három részre szakadása
9. Katolikus megújulás Magyarországon a török korban (XVII. sz.)
10. Katolikus megújulás Magyarországon a török kor után (XVIII. sz.)
11. Jozefinizmus és liberalizmus
12. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharctól a kiegyezésig
13. Ferenc József monarchiája
14. Az I. és a II. világháború közti idöszak
15. A kommunizmus és szocializmus Magyarországa

Követelmény:
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező és ajánlott irodalom:
ADRIÁNYI Gábor, Az egyháztörténet kézikönyve. Aurora, München 1975.
Atlas zur Kirchengeschichte. Die christlichen Kirchen in Geschichte und Gegenwart. Kiad. Hubert JEDIN, …, átdolg. Jochen MARTIN. Herder, Freiburg–Basel–Wien 22004.
FRÖHLICH, Roland, Egyháztörténet évszámokban. Jel, Budapest 2006.
HERMANN Egyed, A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Aurora, München 1973.
TÖRÖK József, A magyar egyház évezrede. Mikes, Ecclesia, Budapest 2000.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Mi lett volna, ha a magyarok nem veszik fel a kereszténységet?
2. Vallási élet a három részre szakadt országban
3. Liberalizmus
4. A kommunista diktatúra hatása az Egyházra

Filozófia Tanszék (GFF)

Filozófia Tanszék (GFF)

Filozófia Tanszék (GFF)

Filozófia Tanszék (GFF)

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
A tárgy a vallási alapjelenségekkel, a nagy világvallásokkal, ezeknek a kereszténységhez való viszonyával, a kereszténységgel mint vallással, valamit korunk vallási jelenségeivel foglalkozik.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A vallási jelenségek és a világvallások alapos ismerete
• Képesség a kereszténységnek az emberiség vallási hagyományának egészében való elhelyezésére
• Elkötelezettség a vallások közötti párbeszéd előmozdítására

A tárgy tematikája:
1. A vallás fogalma
2. A térrel kapcsolatos vallási alapjelenségek
3. Az idővel kapcsolatos vallási alapjelenségek
4. A természet mint a vallási szimbólumok talaja
5. Keresztény vallási jelenségek a vallásfenomenológia tükrében
6. Vallás és pszichológia
7. A zsidóság
8. Az iszlám
9. A hinduizmus
10. A buddhizmus
11. A vallások teológiája
12. A szekularizáció
13. A vallási fundamentalizmus
14. A New Age

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Várnai Jakab: A vallás a fundamentálteológia szempontjából. SZHF jegyzete, Szeged 1998.
Kránitz Mihály: Alapvető Hittan I. Kinyilatkoztatás, vallás, vallások. Budapest, SZIT, 2000.
Horst Bürkle: Az istenkereső ember. A világvallások istenkeresése. Szeged, Agapé, 1998.
Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. [Budapest], Talentum, 21998
Nostra Aetate (a II. Vatikáni Zsinat nyilatkozata a nem keresztény vallásokról)

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A tér és az idő szemléletének összehasonlítása J. Ratzinger: A liturgia szelleme c. művében és M. Eliadénál
2. A tér és az idő eliadei felfogásának alkalmazhatósága az Ószövetség látásmódjára
3. Freud valláskritikájának értékelő bemutatása
4. Az ateizmus és az agnoszticizmus
5. Az anonim kereszténység elmélete K. Rahnernél

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
A tárgy a teológiai megismerés objektív és szubjektív princípiumával, a kinyilatkoztatással és a hittel, valamint az egyház hitét tanúsító fórumokkal, a Szentírással, a hagyománnyal, a tanítóhivatallal, a tudományos teológiával és a hívők hitérzékével foglalkozik.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A kinyilatkoztatás és a hit teológiájának átfogó ismerete
• Képesség az egyház hitének tudományos szemléletű megközelítésére
• Elkötelezettség a Szentírás az egyház tanításának tanulmányozására

A tárgy tematikája:
1. A kinyilatkoztatás a Szentírásban
2. A kinyilatkoztatás teológiatörténete
3. Az újkori kinyilatkoztatás-kritika alapeszméi, a kanti filozófia kihívásai és az I. vatikáni zsinat
4. A Dei Verbum dogmatikai konstitúció
5. A kinyilatkoztatás lehetőségének megalapozása
6. A kinyilatkoztatás mint tanítás és mint történelem
7. A kinyilatkoztatás mint belső tapasztalat és mint dialektikus jelenlét
8. A kinyilatkoztatás mint szimbólumfeltárulás
9. A hit a szentírásban
10. A hit szisztematikus tárgyalása
11. A Szentírás
12. A sugalmazás
13. A hagyomány
14. Tanítóhivatal, teológia, hitérzék

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Várnai Jakab: A kinyilatkoztatás és a hit. Budapest, Sapientia, 2003.
Dulles, Avery: A kinyilatkoztatás modelljei. Budapest, Vigilia, 2005.
Knoch, Wendelin: Az emberkereső Isten. Kinyilatkoztatás, Szentírás, hagyomány. Szeged, Agapé, 1999.
Kránitz Mihály: Alapvető hittan IV. Hit, tudás és megismerés. Budapest, SZIT, 2000.
Rahner, Karl: A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába. Szeged, Agapé, 1998.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Mítosz és kinyilatkoztatás teológiai szempontból
2. A bibliai hermeneutika aktuális kérdései
3. A kinyilatkoztatás történetének teológiája K. Rahnernél
4. A hit megalapozásának szükségessége és határai
5. A Fides et Ratio a hit és az ész együttműködéséről

Rendszeres Teológia Tanszék

Fundamentális teológia III. (Alapvető krisztológia)

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
Ki volt, és mit akart a Názáreti Jézus? Milyen ismereteink vannak a történelmi Jézus önértelmezéséről, céljairól és sorsáról?

Fejlesztendő kompetenciák:
• A történeti Jézusra vonatkozó tudásunk forrásainak és terjedelmének ismerete
• Fogékonysás Jézus Krisztus emberi valóságára
• Elkötelezettség a tudományos teológia eredményeinek az igehirdetésbe való beépítésére

A tárgy tematikája:
1. Jézus Krisztus a keresztény hitben és a teológiában
2. A krisztológia kiindulópontjai
3. Megismerni valakit a történelmen keresztül
4. Megismerésünk hermeneutikus jellege és Jézus megismerése
5. Jézus Krisztus történetiségének megközelítése a Biblián kívüli forrásokon keresztül
6. Jézus Krisztus történetiségének megközelítése a Biblián keresztül
7. A Jézus-kutatás története és eredményei
8. Az ősegyház közvetítő szerepe
9. Az evangélisták közvetítő szerepe
10. Ki volt és mit akart Jézus
11. Jézus Krisztus tanúsága önmagáról
12. A csodák és jövendölések kérdése
13. A föltámadás
14. Jézus jelenlétének formái

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Kasper, Walter: Jézus a Krisztus. Budapest, Vigilia, 1996.
Kessler, Hans: Krisztológia (2. fejezet: Bibliai alapok). In Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve I. Budapest, Vigilia, 1996.
Kránitz Mihály: Alapvető hittan II. Jézus Krisztus személye. Budapest, SZIT, 1999.
Sesboüé, Bernard: Krisztus pedagógiája. Az alapvető krisztológia elemei. Budapest, Vigilia, 1997.
Várnai Jakab: Út Jézushoz. Szeged, SzHF, 32005.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. R. Bultmann Jézus Krisztus és a mitológia című művének elemzése
2. Jézus Krisztus feltámadásának kérdése a kortárs teológiában
3. Jézus messiási címei
4. Jézus személye zsidó szempontból
5. A vallás pluralista teológiájának krisztológiája

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
Az egyháznak mint a keresztény hit a keresztény alanyának és tárgyának értelmezése a maga összetettségében.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Az egyház önértelmezésének ismerete
• Fogékonysás az egyház összetett valóságára
• Elkötelezettség az egyház életébe való bekapcsolódásra

A tárgy tematikája:
1. Az egyház krisztusi eredete
2. Az egyház alapítása a történet-kritikai kutatás szemével
3. Az apostoli kor egyháza
4. A II. Vatikáni zsinat tanítása az egyházról
5. Communio egyháztan
6. Az egyház mint az üdvösség szentsége
7. Az egyház alapfunkciói
8. „Egy, Szent”
9. „Katolikus, Apostoli”
10. Az egyház alapformái
11. A laikusok az egyházban
12. Fölszentelt szolgálatok az egyházban
13. Intézmény és karizma az egyházban
14. Az egyház modelljei

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Várnai Jakab: Egyháztan. Budapest, Sapientia, 2003.
Siegfried Wiedenhofer: Ekkleziológia. In Theodor Schneider: A dogmatika kézikönyve II. Budapest, Vigilia, 1996. 49-159.
Avery Dulles: Az egyház modelljei. Budapest, Vigilia, 2003.
Kránitz Mihály: Az egyház. Alapvető hittan III. Budapest, SZIT, 1999.
Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban. Vázlatok a katolikus egyház szociológiájához. Budapest, OLI, 1991.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A szerzetesség teológiája
2. Az állandó diakonátus teológiai kérdései
3. A papi nőtlenség
4. Karl Rahner teológiája az egyházról
5. Az egyház hely(zet)e a szekularizált világban

Rendszeres Teológia Tanszék

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja: a növendék megismeri az egyház mai koncepcióját a katekézisről, miközben
szert tesz a katekézis végzéséhez szükséges szemléletre.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az egyház katekézisről vallott mai szemléletét.
• Képes az egyház mai szemléletének fényében felülvizsgálni saját maga és környezetének katekézissel kapcsolatos elképzelését és tapasztalatait.
• Elkötelezett abban, hogy megvalósítsa a gyakorlatban is ezt az új szemléletet.

A tárgy tematikája:
1. A katekézis fogalma
2. A katekézishez kapcsolódó más igeszolgálatok – fogalmi tisztázás
3. A katekézis történetének állomásai
4. A katekézis hátterében lévő teológiai szempontok I. (kapcsolata az egyház küldetésével)
5. A katekézis hátterében lévő teológiai szempontok II. (egyház-, közösség-, és emberkép)
6. A katekézis pedagógiájának modellje
7. A katekézis forrásai és alkalmazásuk
8. A katekézis szereplői
9. A katekézis az evangelizáció folyamatában I. (a folyamat egésze)
10. A katekézis az evangelizáció folyamatában II. (a katekumenátus folyamata)
11. A kateketikai tervezés és programozás fogalma
12. A kateketikai tervezés és programozás folyamata I. (helyzetfelmérés-, és értékelés)
13. A kateketikai tervezés és programozás folyamata II. (célok meghatározása, elrendezése, dokumentált tartalmi részek és tapasztalatok kiválasztása)
14. A kateketikai tervezés és programozás folyamata II. (katekézis-foglalkozás, kiértékelés)

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a 3-6. témákból
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga

Kötelező irodalom:
Keszeli S., Alapvető kateketika. Bevezetés a katekézis elméleti alapjaiba katekétáknak, SZHF, 2006. (elektronikus formában letölthető az alábbi helyről: www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/keszeli/alapveto_kateketika.pdf)

Ajánlott irodalom:
1. Klérus Kongregáció, A Katekézis Általános Direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, 1997.
2. MKPK HB, Magyar Kateketikai Direktórium, Szent István Társulat, Budapest, 2000.
3. Fogassy J., Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A katekéta lelkisége – az ideál, és a gyakorlati megvalósítás útjai
2. A katekéta csoportvezetői feladatai
3. Katekézis és lelkivezetés
4. Tervszerű katekézis a plébánián, ma Magyarországon – az előrelépés feltételei

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek:
A kateketika elmélet I. sikeres teljesítése.

A tárgy célja: a hallgató megismeri a gyermek, serdülő, fiatal és felnőtt korosztály katekézisének elméleti alapjait, és ezek gyakorlati vonatkozásait.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a különböző korosztályok katekézisének sajátosságait a tervezés és programozás lépéseinek megfelelően.
• Képes az elméleti ismeretek alapján gyakorlati problémák megoldásának korrekt felvázolására.
• Elkötelezett abban, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa az elsajátított ismereteket.

A tárgy tematikája:
1. A kisgyermekek katekézise nevelésük egészében
2. A kisgyermek főbb fejlődés- és valláslélektani sajátosságainak kateketikai vonatkozásai
3. Az elemi vallásos nevelés tényezői
4. Katekézisük céljai, kateketikai tervek
5. Szentségi felkészítés; a Szentírás és egyéb források használata; a katekézis-foglalkozás; szemléltetés
6. A serdülők és fiatalok helyzete, életkori sajátosságai és kateketikai vonatkozásaik
7. Katekézisük céljai és tartalmi vonatkozásai
8. Az első evangelizáció folyamata és tényezői
9. Általános módszertani szempontok
10. Bérmálási felkészítés; Ifjúságpasztorációs tervezetek
11. A felnőttkor jellemzése szociológiai, fejlődés- és valláslélektani szempontból, mindezek kateketikai vonatkozásai
12. Katekézisük céljai és tartalmi vonatkozásai
13. A felnőtt hitbeli növekedésének módja, és módszertani vonatkozásai
14. Támpontok a kateketikai tervezéshez és programozáshoz

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a gyermekkorosztály katekéziséből
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga

Kötelező irodalom:
Keszeli S., Korosztályi katekézis-módszertan, Szeged, SZHF, 2007.
Keszeli S., Serdülők és fiatalok katekézise, SZHF, 2007.
Keszeli S., Az első evangelizáció módszertani vonatkozásai, SZHF, 2007.
Keszeli S., Felnőttek katekézise, SZHF, 2007.

Ajánlott irodalom:
Dobos L., Hittan – felnőtteknek. Egy andragógiailag megalapozott felnőttkatekézis körvonalai, Lámpás, Abaliget, 1999.
Fogassy J., Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Tonelli R., Fiatalokból felnőtt keresztények, Don Bosco, Budapest, 2002.
Petitclerc J-M., Beszéljünk a gyermeknek Istenről, Don Bosco, Budapest, 1999.
Petersen J., Az evangelizálás, mint életstílus, KIA, Budapest, 2000.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Első evangelizációs kezdeményezések
2. Az evangelizátor szellemisége, lelkülete
3. A Szentírás használata különböző korosztályok katekézisében
4. Korosztályi kateketikai tervek alkalmazásának szempontjai
5. Sajátos témák a korosztályi katekézisekben

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek: Kateketika elmélet I-II.

A tárgy célja: a növendékek szert tesznek a kisgyermekek katekézise végzéséhez szükséges gyakorlati alapokra.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a kisgyermekek katekézisének gyakorlati megvalósításához szükséges legfontosabb eljárásokat és eszközöket.
• Képes ezen eszközök és eljárások használatára.
• Elkötelezett abban, hogy továbbfejlessze, és az életben is alkalmazza ezeket az ismereteket és képességeket.

A tárgy tematikája:
1. A hospitálás megfigyelési szempontjainak megbeszélése
2. Hospitálás
3. Részvétel a főiskola által szervezett hospitálásokon
4. A hospitálások közös értékelése
5. Módszerek, motiváció, ismétlés
6. Szemléltetés
7. A narráció szabályainak megismerésére
8. A foglalkozás-vázlat elemei
9. Foglalkozás-vázlat közös készítése
10. Szentírási szöveg narrációja szemléltetéssel egybekötve (csoportban), közös kiértékelés I.
11. Szentírási szöveg narrációja szemléltetéssel egybekötve (csoportban), közös kiértékelés II.
12. A kateketikai programkészítés elméleti alapjainak megismerése
13. Programozási feladat
14. Közös kiértékelés

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a félév gyakorlati részfeladatainak értékelése (rendszeres részvétel a gyakorlatokon, hospitálási jegyzőkönyvek, narráció, szemléltető eszközök)
Félév végi ellenőrzés: a féléves részmunkák összességének értékelése, és egy szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom:
Keszeli S., Korosztályi katekézis-módszertan, Szeged, SZHF, 2007.
Keszeli S., Alapvető kateketika. Bevezetés a katekézis elméleti alapjaiba katekétáknak, SZHF, 2006. (elektronikus formában letölthető az alábbi helyről:
www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/keszeli/alapveto_kateketika.pdf)
Fogassy J., Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002.

Ajánlott irodalom:
Gyökössy E.: Hogyan tartsunk gyermekbibliaórát? Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1992.
Szőke J. (Szerk.), Hittant – de hogyan?, Don Bosco, Budapest, 1998.

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek:
Kateketika elmélet I-II., Kateketika gyakorlat 1.

A tárgy célja: a növendékek szert tesznek a serdülő, fiatal és felnőtt korosztály katekézise végzéséhez szükséges gyakorlati alapokra.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a serdülő, fiatal és felnőtt korosztály katekézisének gyakorlati megvalósításához szükséges legfontosabb eljárásokat és eszközöket.
• Képes ezen eszközök és eljárások használatára.
• Elkötelezett abban, hogy továbbfejlessze, és az életben is alkalmazza ezeket az ismereteket és képességeket.

A tárgy tematikája:
1. Didaktikai alapok áttekintése (motiváció, aktualizáció)
2. Narráció I. (serdülőkortól felnőttekig)
3. Narráció II. (serdülőkortól felnőttekig)
4. Motiváció/aktualizáció bemutatása I.
5. Motiváció/aktualizáció bemutatása II.
6. Hospitálás
7. A hospitálás közös kiértékelése
8. Imaalkalmak tartása elméleti alapjainak megismerése
9. Serdülők-felnőttek katekézis-foglalkozás-típusainak áttekintése
10. Serdülők-felnőttek katekézis-foglalkozásának csoportos kidolgozása
11. Programozási gyakorlat I.
12. Programozási gyakorlat II.
13. Serdülőkkel, fiatalokkal való kommunikáció alapvető szempontjainak megismerése
14. Közös kiértékelés

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a gyakorlati feladatok határidő előtti leadása, az egyes feladatok értékelése (narráció, hospitálási jegyzőkönyv, aktualizáció/motiváció, imablokk vázlata, imablokk levezetése, programozási gyakorlat)
Félév végi ellenőrzés: a féléves részmunkák összességének értékelése, és egy szóbeli vizsga.

Kötelező irodalom:
Keszeli S., Korosztályi katekézis-módszertan, Szeged, SZHF, 2007.
Keszeli S., Alapvető kateketika. Bevezetés a katekézis elméleti alapjaiba katekétáknak, SZHF, 2006. (elektronikus formában letölthető az alábbi helyről:
www.theol.u-szeged.hu/konyvtar/keszeli/alapveto_kateketika.pdf)

Ajánlott irodalom:
Fogassy J., Katekéták kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Keszeli S., Serdülők és fiatalok katekézise, SZHF, 2007.
Keszeli S., Felnőttek katekézise, SZHF, 2007.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tanegység célja:
Bevezetést adni a keresztény hit legfőbb tanításaiba.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a keresztény hit Istenre, Krisztusra és az Egyházra vonatkozó legfőbb tanításait.
• Képes a felmerülő egzisztenciális emberi kérdésekre hitből fakadó választ adni.
• Elkötelezett abban, hogy az ember végső kérdéseiről, az igazságot keresve mélyrehatóan gondolkozzon és elgondolkoztasson másokat.

A tanegység tematikája:
I. Isten kiléte
II. Isten tevékenysége
III. Jézus kiléte
IV. Jézus tanítása
V. Jézus halála és föltámadása
VI. Szentlélek, lélek, halál
VII. Az imádság
VIII. A Biblia és az Egyház
IX. Bűn és megbocsátás
X. Krisztus nyomában
XI. Az öröm, a béke, a remény

Követelmény: Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga az órán elhangzottakból és a jegyzet anyagából.

Kötelező irodalom:
Thorday Attila óravázlata, SzHF, Szeged 2006.

Ajánlott irodalom:
Pápai Lajos: A keresztény hit alapjai I-II, Győr 2003.
Cherchez et vous trouverez, Taizé 2004.

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológiai (Egyháztan)

A tárgy célja: A hallgató megismerje az egyház nyilvános istentiszteletének, szentségi életének szentírási alapjait, történelmi fejlődését és a II. Vatikáni Zsinat liturgiáról való tanítását. Továbbá megismerje a szentségek teológiáját és ünneplését, az egyházi év jelentőségét és az imaórák liturgiáját.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismerje meg a szakramentalitás elvét a teológiában, valamint a szentségek szerepét a krisztusi életben.
• Képes legyen megismerni a liturgiában használt jelek szerepét.
• Elkötelezett legyen az Egyház liturgikus, szentségi életébe bekapcsolódni, és azt másoknak is érthetővé tenni.

A tárgy tematikája:
1. A liturgika fogalma, jelentősége
2. A liturgia története
3. A liturgikus reform
4. A szentségek meghatározása, célja, hatékonysága
5. A keresztség bibliai alapjai
6. A keresztség hatása, szertartása
7. A bérmálás bibliai alapjai
8. A bérmálás hatása, szertartása
9. Az eucharisztia alapítása
10. Az eucharisztia mint étkezés és emlékezet
11. Az eucharisztia áldozat és jelenlét
12. Az eucharisztia ekkleziológiai vonatkozásai
13. Az eucharisztia ünneplése
14. Az eucharisztikus imák szerkezete, fajtái

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: 2 zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Katolikus Egyház Katekizmusa
Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás kiadó, Abaliget 2001.
Liturgikus Konstitúció (II. Vatikáni Zsinat)
A dogmatika kézikönyve II. Vigília, Budapest 1996
Babos István: Az Egyház szentségei, Agapé 1996

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Krisztus valóságos jelenléte az Oltáriszentségben
2. A beavató szentségek
3. Bűnbánati liturgiák
4. A papi szolgálat hármas funkciója

Tételjegyzék - Liturgika
2007-2008 I. félév

1. A liturgia fogalma. A liturgikus mozgalom (Guéranger-től a II. Vatikáni Zsinatig).
2. A Sacrosanctum Concilium konstitúció ismertetése (I.-II. fejezet)
3. A misztérium fogalma. A szentségek hatása, célja, hatékonysága
4. A keresztség szentségének nevei, előképei, alapítása, szentségi jele
5. A keresztség hatásai, szükségessége, személyei, szertartása
6. A bérmálás nevei, krisztusi rendelése, szentségi jele, hatásai
7. Az Eucharisztia jelentősége, nevei, alapítása.
8. Az Eucharisztia lakoma és emlékezet jellege.
9. Az eucharisztikus jelenlét, a transubstantiatio tana (vö. J. Ratzinger előadása).
10. Az Eucharisztia mint áldozat. Krisztus áldozata és az egyház áldozata.
11. Az Eucharisztia hatásai (vö. Ecclesia de Eucharistia és Mane nobiscum dokumentumok).
12. Az eucharisztikus imák fölépítése. Az egyes eucharisztikus imák jellegzetességei.

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológia (Egyháztan)

A tárgy célja: A hallgató megismerje az egyház nyilvános istentiszteletének, szentségi életének szentírási alapjait, történelmi fejlődését és a II. Vatikáni Zsinat liturgiáról való tanítását. Továbbá megismerje a szentségek teológiáját és ünneplését, az egyházi év jelentőségét és az imaórák liturgiáját.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismerje meg a szakramentalitás elvét a teológiában, valamint a szentségek szerepét a krisztusi életben.
• Képes legyen megismerni a liturgiában használt jelek szerepét.
• Elkötelezett legyen az Egyház liturgikus, szentségi életébe bekapcsolódni, és azt másoknak is érthetővé tenni.

A tárgy tematikája:
1. A bűnbocsánat szentségének bibliai alapjai
2. A bűnbocsánat szentségének története, jelen gyakorlata
3. A bűnbánati liturgiák, a búcsúk.
4. A betegek kenetének bibliai alapjai, a szentség célja, szertartása
5. A házasság szentségének bibliai alapjai
6. A házasság szentségének története, hatása, ünneplése
7. Az egyházi rend szentségének bibliai alapjai
8. Az egyházi rend három fokozata, a szentség hatása, ünneplése
9. A szentelmények
10. Az egyházi év története
11. Húsvéti szent három nap, húsvéti idő, szent negyven nap
12. Karácsony ünnepe, karácsonyi idő, advent
13. Évközi idő. Szentek ünneplése

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: 2 zárthelyi dolgozat
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga

Kötelező és ajánlott irodalom:
Katolikus Egyház Katekizmusa
Várnagy Antal: Liturgika, Lámpás kiadó, Abaliget 2001.
Liturgikus Konstitúció (II. Vatikáni Zsinat)
A dogmatika kézikönyve II. Vigília, Budapest 1996
Babos István: Az Egyház szentségei, Agapé 1996

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Krisztus valóságos jelenléte az Oltáriszentségben
2. A beavató szentségek
3. Bűnbánati liturgiák
4. A papi szolgálat hármas funkciója

Gyakorlati Teológia Tanszék

Gyakorlati Teológia Tanszék

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: négy szemeszter (120 kredit) BA szinten teológiai, pasztorális kisegítői, vagy hittanári képzésben.

A tárgy célja: A keresztény erkölcsi tapasztalat sajátosságainak, az elhatározás lépéseinek, valamint a végrehajtás értékelő kritériumainak vizsgálata a keresztény hagyomány és egyházi tanítás fényében.

Fejlesztendő kompetenciák:
• megismerni a keresztény élethivatás forrásait és használatuk lehetőségeit személyes életünkben,
• ezeknek az ismeretekeknek a lelkipásztori szolgálatban, valamint az iskolai és felnőtt hitoktatásban való felhasználási lehetőségeit elsajátítani,
• a keresztény erkölcsi és lelki életben való fejlődés kezdeti lépésinek megismerése

Tematika:
1. az erkölcsteológia megközelítései, feladata és története
2. a jó természete, a hit és erkölcs kapcsolata
3. az ember személy; tudás és szabadság
4. a bűn teológiai értelme;
5. a bűn fajtái;
6. a keresztény lelkiismeret és annak formálása;
7. a Szentírás szerepe az erkölcsteológiában;
8. az Egyház és a morális élet kapcsolata;
9. a természettörvény;
10. törvény és engedelmesség;
11. a lelkek megkülönböztetése;
12. az emberi cselekvés erkölcsisége;
13. erkölcsi normák;
14. morális döntés és erkölcsi vezetés.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a végeredmény 20%-át képező zárthelyi dolgozat;
Félév végi ellenőrzés: a végeredmény 80%-át képező írásbeli vizsga.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Tóth Mihály, „Erkölcsteológiai Bevezető” Richard Gula, Reason Informed by Faith c. könyve alapján.
Helmuth Weber, Általános erkölcsteológia, Szent István Társulat.
Bernard Häring, Freiheit im Christus, vagy angolul: Free and Faithful in Christ, vol. I.

Ajánlott témák szakdolgozatokhoz: a Tematika kérdésterületei.

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
Megismerni az istenkereső ember hozzáállását, aki választ akar adni a bibliai felhívásra: „szentek legyetek, mert én, az Úr szent vagyok” (Lev 11,44)

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az egyháztörténelem meghatározó egyéniségeit, akiknek hatása mindmáig érezhető.
• Képes megkülönböztetni a katolikus és az attól elhajló lelkiségi irányzatokat.
• Elkötelezett abban, hogy a maga és a rábízottak életében megvalósítsa, amit szentéletű példaképeinkben megcsodálhatunk.

A tárgy tematikája:
- egyetemes meghívás az életszentségre
- az Ószövetség nagyjainak lelkisége
- Jézus személyisége
- a tanítványok és Mária lelkiségének sajátossága
- a vértanúság és a szüzesség lelkisége
- a remeték és monasztikusok lelkisége
- a kolduló szerzetesek sajátos lelkisége
- a szentignáci lelkigyakorlatok
- a karmelita lelkiség
- a házasság mint életállapot megszentelése
- kommunio-egyház lelkisége

Követelmény:
A szóbeli vizsga megkezdésének feltétele a 4-6 oldalas házidolgozat leadása a megadott témák valamelyikéből.

Kötelező irodalom:
Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből, Bencés kiadó 1998.
II. János Pál: Novo milleneo ineunte; Ecclesia in Europa; Ecclesia de Eucharistia

Ajánlott irodalom:
Szent Ágoston: Vallomások, 10. könyv.
Szent Benedek Regulája
Nemes Ödön: Ima és Élet I-V. kötet, Korda kiadó 2003-2005.
John testvér, Taizé: L’aventure de la santeté, Les Presses de Taizé 1997.
Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára, Kairosz 2006.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
Ez a szemeszter a gyakorlati teológia részeként az evangelizációval, annak munkatársaival (papok, diakónusok, világiak, nők), kereteivel (plébánia és egyházi közösségek), valamint részfeladataival (család, öregek, betegek, deviánsok) foglalkozik.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a magyar társadalom és egyház égető lelki szükségleteit
• Képes korszerű módon felmérni a lehetőségeket, a cél érdekében a megfelelő forrásokat használja
• Elkötelezett abban, hogy a rábízottak az evangelizáció szellemében az Egyház aktív tagjaivá legyenek.

A tárgy tematikája:
1. Egyház és lelkipásztorkodás helyzete napjainkban, a válság okai és a „népegyház”
2. Mit jelent az evangelizáció? az új evangelizáció és a lelkipásztori paradigmaváltás mibenléte.
3. Városiasodás és evangelizáció. A különböző társadalmi rétegek evangelizációja.
4. Egyházkép és lelkipásztorkodás. Az evangelizáció teológiája és lelkisége.
5. A papság és az evangelizáció. A világiak és az evangelizáció. A szerzetesek és az evangelizáció.
6. Állandó diakonátus és az evangelizáció. Egyesületek, közösségek, mozgalmak.
7. Mi a plébánia – az Egyház elképzelése szerint?: a plébánia vezetése (Képviselőtestület).
8. Plébániai lelkipásztori terv. Hogyan jön létre a közösség?
9. A plébánia az egyházmegyében.
10. A felnőttek evangelizációja. A család és az evangelizáció.
11. Elváltak és élettársi kapcsolatban élők evangelizációja.
12. Az öregek evangelizációja.
13. Dialógus a másként gondolkozókkal és a nem-hívőkkel.
14. A társadalom peremén élők evangelizációja.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga

Kötelező irodalom: Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és az új evangelizáció, Szent István Társulat, Budapest 2006.

Ajánlott irodalom: Bourgeois, Daniel: Az egyház pasztorációja, Agapé, Szeged 1999. Tomka Ferenc: Intézmény és karima az egyházban, Bp. 1991.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Lelkipásztori terv egy adott esperesi kerületben
2. Egy lelkiségi mozgalom bemutatása és értékelése az új evangelizáció szempontjából
3. Egy adott társadalmi csoport evangelizációjának módszerei a gyakorlatban

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
E félév az egyház szentségekben való önmegvalósításával foglalkozik. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei után sorra veszi lelkipásztori szempontból a szentségeket: a keresztséget, a bérmálást, az eukarisztiát, a bűnbocsánatot, a betegek kenetét, a házasságot és az egyházi rendet.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a szentség kiszolgáltatásának alapvető és sajátos gyakorlatát
• Képes az adott helyzetnek megfelelően alakítani a szentségekre való felkészülés módját és tartalmát
• Elkötelezett abban, hogy a rábízottakat úgy vezesse a szentségek felvételére, hogy az egyúttal hitükben való elmélyedést szolgálja

A tárgy tematikája:
1. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei: általános szentségtani szempontok; új egyházképből fakadó új szentségszemlélet.
2. A szentségkiszolgáltatás alapvető előírásai.
3. A keresztség: anyaga és formája; kiszolgáltatói és a közösség képviselői; felvevői, illetve a csecsemőkeresztelés; a gyermek hitének képviselői.
4. A katekumenátus időszerűsége és új elemei; a katekumenális lelkipásztorkodás.
5. A bérmálás: meghatározása, története; szertartása; a bérmálásra való felkészítésnek és a bérmálásnak közreműködői; kiszolgáltatói; felvevői és a bérmálkozó kora; anyakönyvezés.
6. Az eukarisztia: a szentmise lelkipásztori alakításának néhány lehetősége; a gyerekmisék; a misén kívüli áldoztatás.
7. A bűnbocsánat szentségének meghatározása; a gyóntatási joghatóság, visszaélések a gyóntatással, a gyóntatási titok megtartásának kötelezettsége.
8. A gyónásra való előkészület és a gyónás részei.
9. A lelkivezetés szükségessége és céljai.
10. A betegek kenete és a betegellátás: a betegek és a haldoklók evangelizációja.
11. A papi hivatások gondozása
12. A házasság szentsége – felkészítés a keresztény házaséletre: a házasság szentségi mivolta és megkötésének feltétele; felkészülés a házasságra,
13. A jegyesoktatás módja és anyaga.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga

Kötelező irodalom: Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás és az új evangelizáció, Szent István Társulat, Budapest 2006.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A katekumenátus bemutatása egy adott plébánia gyakorlatában
2. A házasság szentségére való felkészítés tematikája a társadalom sajátos rétege számára
3. Egy gyermekeknek tartandó szentmise kidolgozása

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja: Önismeret-fejlesztés a tanulási szokások, módszerek, stílus, stratégia ; kognitív stílus használatára vonatkozóan.
Olyan módszerek, feladattípusok megismerése, melyek segítségével eredményesebben lehet tanulni, tudatos kontroll segítségével, a tanulás-elméletek gyakorlati alkalmazására építve.

A fejlesztendő kompetenciák
• A hallgató ismerje meg a személyiségére jellemző tanulási stílust, kognitív stílust, az összefüggések felismerése, a lényegkiemelő képesség, valamint figyelmének, emlékezetének működési szintjét,.
• Legyen képes fejleszteni a hallgató ezen képességeit, amennyiben a standardizált adatok alapján ezek szintje az életkori átlag alatt marad – fejlesztésre szorul
• Személyes élményei alapján legyen elkötelezett arra vonatkozóan, hogy gyakorlati tapasztalatok – módszerek ismerete, azok közötti válogatás a cél érdekében – nélkül nem lehet tanulási stratégiákat használni, tehát munkája során törekedjen ezek megismertetésére tanítványaival.

A tárgy tematikája:
1. Személyiség és tanulás
2. Tanulás-elméletek
3. Tanulási törvények
4. Tanulási stílus – kognitív stílus vizsgálati módszerek; d2-teszt; emlékezetvizsgáló módszerek; IST résztesztek
5. Tanulási szokások; teljesítmény-motiváció típusa
6. SQ3R-módszer - gyakorlatok
7. Címmeditáció (ráhangolódás)
8. Kérdések (típusai, szintjei, kapcsolata a tájékozottsággal)
9. Áttekintés – részekre bontás; jegyzetkészítési eljárások
10. Megértés – önellenőrzés – túltanulás
11. Összefüggések felismerése: gyűjtőfogalmak keresése
12. Lényegkiemelés: kakukktojás feladatok
13. Kooperatív tanulási módszerek
14. Önértékelés; a kurzus értékelése

Követelmény
Félévközi ellenőrzés: Az órán való aktív részvétel; gyakorló feladatok, házi feladatok megoldása.
Félév végi ellenőrzés: Önértékelés és oktatói értékelés alapján gyakorlati jegy. (jeles: eredményes tanulási módszerek, aktív részvétel; Szokásváltoztatás szükségességének felismerése, feladatok tökéletes megoldása az órán. Elégséges: önkritika, aktív részvétel, feladatmegoldás az órákon, valamely dolgozat elkészítése)

Kötelező és ajánlott irodalom:
1. Bednortz, P. (2006): Bevezetés a tanulás lélektanába. Medicina, Bp.
2. Démuth Á. (2005): Amit a hallgatónak tudni illik a: tanulásról. JGYFK, Szeged
3. Oroszlány P. (1994): Könyv a tanulásról. Alternatív közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Bp.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. Tanulási szokásaim
2. Egy tetszőlegesen kiválasztott (legalább 30 oldalnyi) tananyag alapján vázlatkészítés
3. Szinonima-jegyzet; számomra ismeretlen kifejezések (30) értelmezése

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

GFF Gál Ferenc Főiskola

Biblikus Tudományok Tanszék

Filozófia Tanszék (GFF)

Gyakorlati Teológia Tanszék

Kánonjog Tanszék

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Rendszeres Teológia Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Filozófia Tanszék (GFF)

Filozófia Tanszék (GFF)

Filozófia Tanszék (GFF)

Gyakorlati Teológia Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

Csilics Éva
Cél: Theolingua nyelvvizsgára való felkészüléshez bázisszókincs megszerzése,valamint a szükséges nyelvtani struktúrák elsajátítása
Fejlesztendő kompetenciák: írás-,hallás-és beszédkészség fejlesztése
Tematika:
Beszédkészség: 1-3:Aussehen und Persönlichkeit
4-6:Schule,Ausbildung,Beruf
7-9:Unterhaltung,Kultur,Religion
10-14:Arbeitsleben,Wirtschaft
Nyelvtan: 1. Adjektive
2. Nebensätze
3.-5: Konjunktiv II.
6-8 Handlungspassiv
Zustandspassiv
Passiv mit Modalverben
9-12: zu +Infinitiv
3-14: Relativpronomen

Dr. Tóth Sándor János
Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok alapfok
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlszetendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül alapfokon
Tematika:
1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. Szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei
követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga
Irodalom:
Német theolingua tankönyv és munkafüzet
Nyelvtan: 1.Adjektive
2.Nebensätze
3.-5:Konjunktiv II.
6-8:Handlungspassiv
Zustandspassiv
Passiv mit Modalverben
9-12: zu +Infinitiv
13-14:Relativpronomen
Felhasznált irodalom: Themen aktuell 2 Kursbuch,Arbeitsbuch
saját anyag a nyelvtan tanításához

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

Csilics Éva
Cél: Theolingua nyelvvizsgára való felkészüléshez bázisszókincs megszerzése,valamint a szükséges nyelvtani struktúrák elsajátítása
Fejlesztendő kompetenciák: írás-,hallás-és beszédkészség fejlesztése
Tematika:
Beszédkészség: 1-3:Aussehen und Persönlichkeit
4-6:Schule,Ausbildung,Beruf
7-9:Unterhaltung,Kultur,Religion
10-14:Arbeitsleben,Wirtschaft
Nyelvtan: 1. Adjektive
2. Nebensätze
3.-5: Konjunktiv II.
6-8 Handlungspassiv
Zustandspassiv
Passiv mit Modalverben
9-12: zu +Infinitiv
3-14: Relativpronomen

Dr. Tóth Sándor János
Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok középfok
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlesztendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül középfokon
1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. Szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei
Követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga
Irodalom: Német theolingua tankönyv és munkafüzet

GFF Gál Ferenc Főiskola

Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok alapfok
Dr. Tóth Sándor János
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlszetendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül alapfokon

Tematika:
1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei

követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga

Irodalom:
Német theolingua tankönyv és munkafüzet

GFF Gál Ferenc Főiskola

Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok középfok
Dr. Tóth Sándor János
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlszetendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül középfokon

1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei

követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga

Irodalom:
Német theolingua tankönyv és munkafüzet

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola