Bezár

Kutatás

labor_nyito2

"Lendület" kutatócsoportok

"Lendület" kutatócsoportok

2015. február 02.
12 perc

1. MTA-SZTE Lendület Foldamer Kutatócsoport

(1. Gyógyszerkutatás)

Kutatócsoport-vezető: Martinek Tamás

A kutatócsoport tagjai: Hetényi Anasztázia egy. adjunktus, Bodnár Brigitta postdoc, Olajos Gábor predoktor, Bartus Éva predoktor, Paul Stanley PhD hallgató, Imre Norbert PhD hallgató, Csipak Brigitta PhD hallgató, Tököli Attila PhD hallgató

Működés: 2011–2016 (SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézet)

Támogatási ideje 2016-ban lejárt, de az SZTE tovább működteti. A csoport a legmagasabb „kiváló” minősítést kapott a záró beszámolójára.

Kutatási téma:

Mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamerek vizsgálata.

Martinek Tamás és csoportja kutatásai új biomimetikus, önrendeződő hatóanyag jelölteket eredményezhetnek, amelyekkel a protein-protein, protein-szénhidrát és protein membrán kölcsönhatások befolyásolása valósítható meg. Ez az egyik legnagyobb kihívás a gyógyszerkutatásban és az Alzheimer kór és egyes daganatok felismeréséhez illetve gyógyításához vihetnek közelebb. A kutató társaival közösen máris figyelemre méltó eredményeket ért el: olyan új, a biomolekulákat utánzó rendszereket hozott létre, amelyek felismerik a neurotoxikus fehérjeaggregátumokat és kivédik azok toxikus hatását. Martinek Tamás kutatásainak középpontjában álló foldamereket számos farmakológiailag érdekes célfehérjén tesztelik. A csoport ipari kapcsolatai jelenleg a peptid-alapú immunterápiai fejlesztésekre alapozódnak (Treos Bio Inc.), továbbá biomometikus sejtpenetráló rendszerek fejlesztése folyik (Richter Gedeon).

 

2. MTA-SZTE Lendület Pórusos Nanokompozitok Kutatócsoport

(2. Anyagtudományi fejlesztés (Anyagtudomány és nanotechnológia))

Kutatócsoport-vezető: Kukovecz Ákos

A kutatócsoport tagjai: Dr. Haspel Henrik egy. tanársegéd; Dr. Kozma Gábor tud. sgmts.; Dr. Tóth Ildikó tud. mkts. Dr. Pusztai Péter tud. mkts., Dobó Dorina Predoktor; Nagy Krisztina PhD-hallgató, Juan Fernando Gomez Perez PhD hallgató.

Működés: 2012–2017 (SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék)

Támogatási ideje 2017-ben lejárt, az SZTE tovább működteti. Az MTA a 2017-es záró beszámolót a legmagasabb, "kiváló" minősítéssel fogadta el.

Kutatási téma:

A fluidomok (gázok és folyadékok) és a nanorészecskékből álló pórusos hálózatok kölcsönhatásai.

Kukovecz Ákos figyelme mintegy tizenöt éve, doktori munkájának elkészítésekor fordult a nanotechnológia felé, 2003 óta a szervetlen és a szénalapú nanoszálak, nanocsövek és ezek önszerveződő hálózatainak kutatásával foglalkozik. Lendület csoportjával az ilyen, több méretskálán is rendezett hálózatokban tanulmányozza a gázok és folyadékok, valamint a szilárd anyagok kölcsönhatása során végbemenő folyamatokat. A vizsgálatok kiterjednek a határfelületi jelenségek fizikai kémiájának jobb megértésére, a folyadékoknak a pórusos anyagokban való vándorlására és párolgására, valamint a szilárd anyag elektromos vezetőképességében és mechanikai tulajdonságaiban a kölcsönhatások következtében bekövetkező változásokra is. Az alapkutatási eredményeket két gyakorlati alkalmazási irány fejlesztésében hasznosítják. Az egyik az általuk az analitikai kémiai gyakorlatba elsőként bevezetett új technika, a párolgási profil mérés hasznosítása egyszerű, de nagy szelektivitású szenzorok készítésére. A másik pedig a tüzelőanyag cellák működőképessége szempontjából kritikus gázdiffúziós rétegek optimalizálása, különösen a C1 gazdaság szempontjából fontos metanol tüzelőanyag cellák tekintetében. Nemzetközi partnereikkel a nanorészecskék szintézise és a nagyműszeres képalkotás területén dolgoznak együtt a fotovoltaika, a szenzorfejlesztés, a 2D nanoszerkezetek és az élelmiszer-metrológiai fejlesztések irányában.

 

3. MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport

(2. Anyagtudományi fejlesztés (Anyagtudomány és nanotechnológia))

Kutatócsoport-vezető: Janáky Csaba

A kutatócsoport tagjai: Kormányos Attila predoktor, Dr. Endrődi Balázs posztdoktor, Dr. Bencsik Gábor posztdoktor, Hursán Dorottya PhD hallgató

Működés: 2014–2019 (SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék)

Kutatási téma:

Hibrid szerves/szervetlen fotokatódok fejlesztése, tüzelőanyagok napenergia segítségével való előállítása céljából.

Janáky Csaba vegyész a Szegedi Tudományegyetemen folytatja az Egyesült Államokban megkezdett, a napenergia kiaknázását elősegítő kutatásait. Olyan szervetlen félvezetőkön és szerves vezető polimereken alapuló, összetett anyagokat vizsgál, amelyekből a szén-dioxid napfény segítségével történő átalakításával közvetlenül állíthatók elő tüzelőanyagok (pl. metanol). E rendezett nanoszerkezetű anyagok tulajdonságai, viselkedése az összetételük és az előállítási technológia módosításával szabályozható. A kutatócsoport foglalkozik új félvezető nanoszerkezetek, valamint fém nanokatalizátorok előállításával és vizsgálatával. Ehhez új vizsgálati módszereket is fejlesztenek, amelyek segítségével fel tudják deríteni a különböző fotoelektrokémiai folyamatok mechanizmusát. Ezen folyamatok elemi lépéseinek ismeretében lehetővé válik racionálisan tervezett fotoelektródok előállítása. A közelmúltban elindult ígéretes kutatási irány a különböző folyamatos áramlású elektrokémiai és fotoelektrokémiai reaktorok fejlesztése, amelyek megnyitják az utat a gyakorlati felhasználás irányában. A kutatási program végső célja a jelenség jobb megismerésével olyan reaktorok (foto-elektrokémiai cellák) kifejlesztése, amelyekkel ipari füstgázok felhasználásával tüzelőanyagok állíthatók elő. A nagyívű célok megvalósítása érdekében európai és amerikai kutatócsoportokkal, valamint ipari szereplőkkel folynak közös K+F projektek.

 

4. MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport

(2. Anyagtudományi fejlesztés (Anyagtudomány és nanotechnológia))

Kutatócsoport-vezető: Szilágyi István

A kutatócsoport tagjai: Sáringer Szilárd, Muráth Szabolcs, Somosi Zoltán

Működés: 2018-2022 (SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék)

Kutatási téma:

A megnövekedett káros környezeti ártalmak következtében napjaink egyik legfontosabb feladata az oxigéntartalmú szabad gyökök elleni védekezés. Az élő szervezetekben található molekulák roncsolódása miatt ezek a reaktív részecskék felelősek számos kór (pl.: asztmatikus és daganatos megbetegedések) kialakulásáért, illetve mindennapi életben használt termékek (élelmiszer, ruházat, kozmetikumok, stb.) gyengébb minőségéért az előállítás folyamán gyakorolt károsító hatásuk miatt. Antioxidáns enzimek a leghatékonyabb védekező rendszerek, pótlásuk azonban nem megoldott.

A csoport antioxidáns diszperziók kifejlesztését tűzte ki célul természetes és mesterséges enzimek nanorészecskékre történő rögzítésével, illetve az előállított nanokompozitok stabilizálásával. Ezek során szuperoxid dizmutáz, kataláz és peroxidáz enzimeket, illetve ezek mimetikus vegyületeit immobilizáljuk nanoméretű titánia és átmenetifém hidroxid hordozókra, majd biokompatibilis polielektrolitok alkalmazásával növeljük a funkcionális és kolloid stabilitásukat. Az előállított diszperziók antioxidáns hatása biokémiai tesztreakciókban, illetve biológiai rendszerekben kerül felmérésre. Az SZTE Kémiai Intézetében található modern műszerpark segítségével az előállított anyagok szerkezete a legapróbb részletekig megismerésre kerül, illetve az anyagszerkezet és a működés közötti összefüggéseket megvizsgáljuk. A csoport nemzetközi együttműködést folytat a témában francia, ausztrál, szlovén, osztrák és svájci laboratóriumokkal. A kutatás sikeres kivitelezése lehetővé teszi az így kifejlesztett anyagok orvosi és ipari alkalmazását és ezúton betegségek megelőzését, illetve a mindennapi élethez szükséges termékek minőségének javítását.

 

5. MTA-DE Lendület Funkcionálanalízis Kutatócsoport

(3. SMART rendszerek)

Kutatócsoport-vezető: Molnár Lajos

A kutatócsoport tagjai: Gselmann Eszter; Nagy Gergő; Szokol Patrícia

Működés: 2012–2017 (DE); 2017-től SZTE-n

Támogatási ideje 2017-ben lejárt, ezt követően az SZTE-n működik tovább.

Kutatási téma:

Matematikai struktúrák tanulmányozása; nemlineáris, illetve kvantummechanikai vonatkozású kérdések vizsgálata

A funkcionálanalízis területén olyan struktúrákat kutatnak, amelyekben bizonyos alapvető szabályoknak eleget téve lehet az elemekkel számolni. Az elemek összeadhatók, összeszorozhatók más számokkal vagy éppen egymással, közöttük távolságot, esetleg szöget is lehet mérni. Ezek a kutatások azért nagy jelentőségűek, mert segítségükkel számos, az analízis egymástól látszólag távol álló kérdése egységes keretben tárgyalható.

Molnár Lajos adott matematikai struktúrák között igyekszik meghatározni azon leképezéseket, amelyek megőriznek a szerkezeti elemek közül bizonyos tulajdonságokat, viszonyokat. A Lendületprogram keretében megalakult csoportja effajta struktúrák bizonyos részeinek hasonlóságát vizsgálja algebrai, analitikus és geometriai szempontból.

A projektjük első részében arra a kérdésre igyekeznek választ kapni, hogy ha két struktúra, illetve azok bizonyos részei egymással geometriai szempontból hasonlóak (izomorfak), és van közöttük például egy távolságőrző transzformáció, akkor abból valóban lehetséges-e következtetni az eredeti nagy struktúrák hasonlóságára.

A kutatócsoport tevékenysége a Smart rendszerek tématerület matematikai kutatásaihoz kapcsolódik.

 

6. MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport

Kapcsolódás: 4. Terápiás célú fejlesztés (transzlációs biomedicina) tématerülethez

Kutatócsoport-vezető: Berényi Antal

A kutatócsoport tagjai: Yuichi Takeuchi posztdoktor, Rodrigo Sierra posztdoktor, Qun Li posztdoktor, Nagy Anett PhD-hallgató, Vöröslakos Mihály PhD-hallgató, Kozák Gábor PhD-hallgató, Lizeth Pedraza, PhD-hallgató

Működés: 2013–2018 (SZTE ÁOK Élettani Intézet)

Támogatási ideje 2018-ban lejár.

Kutatási téma:

Berényi Antal kutatócsoportja az agy elektromos ingerlésén alapuló terápiás eljárásokat fejleszt, olyan neuropszichiátriai és epilepsziás kórképek kezelésére, amelyek a rendelkezésre álló gyógyszerekkel nem tehetőek tünetmentessé. Erőfeszítéseik arra irányulnak, hogy megértsék ezeknek a betegségeknek a kialakulásához vezető idegrendszeri változásokat. Ehhez állatmodellekben hajtanak végre egyedülállóan nagy felbontású vizsgálatokat, amelyek által feltárható az idegsejthálózatokat érintő működési zavarok eredete és mibenléte. A méréseikből származó adatok kiértékeléséhez fejlett statisztikai módszereket dolgoznak ki. Az azonosított kóros mintázatokat saját fejlesztésű, térben és időben is célzott elektromos ingerlési eljárásokkal javítják ki. Eddigi munkájuk során kidolgozták egyes epilepsziás rohamok automatikus felismerésének és szinte azonnali leállításának a metodikáját, amely egy implantálható rohamfelügyelő rendszer (agyi defibrillátor) alapját képezi. A munkacsoport célkitűzése a következő öt éves periódus során a célzott ingerlési eljárásuk adaptációja más típusú betegségek, például a depresszió és a poszttraumás stressz szindróma kezelésére, valamint az elektromos ingerlési modalitás mellett a fókuszált ultrahangos ingerlési eljárások bevezetése. Terápiás fejlesztési erőfeszítéseik olyan jelentős egyéni és társadalmi terhet jelentő betegségcsoportok kezelését célozzák, amelyekre jelenleg nincs alternatív megoldása az orvostudománynak. A várható eredményeik közvetlen és rövidtávú társadalmi és gazdasági hasznosulást tesznek lehetővé.

 

7. MTA-SZTE Lendület Epitél Sejt Szignalizáció és Szekréció Kutatócsoport

Kapcsolódás: 4. Terápiás célú fejlesztés (transzlációs biomedicina) tématerülethez

Kutatócsoport-vezető: Maléth József

A kutatócsoport tagjai: Ph.D. hallgatók: Fanczal Júlia, Molnár Réka, Görög Marietta, Madácsy Tamara, Varga Árpád, Németh Margó, TDK hallgatók: Kelemen Evelyn, Balogh Fanni, Bíró Péter, Schmidt Anna, Papp Noémi, Molnár Brigitta

Működés: 2017-2022 (SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinika)

Kutatási téma:

Maléth József kutatócsoportjának célja az epitél sejtműködés szabályozásának pontosabb megértése. Az epitél sejtek jelentős szerepet töltenek be a szervezet működésében, mivel meghatározzák annak folyadék- és ionösszetételét. Ezzel szemben károsodott működésük gyulladásos, míg rosszindulatú átalakulásuk daganatok kialakulásához vezet. Ezért az epitél sejtek működése precízen szabályozott, aminek részletei alig ismertek. Az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy a jelátvitelben részt vevő fehérjék térben rendezetten helyezkednek el, úgynevezett mikrodoménekbe rendeződnek, ami segít optimalizálni a működésüket és szabályzásukat. A kutatócsoport érdeklődésének középpontjában ezeknek a doméneknek az összetétele, élettani folyamatokban, illetve betegségek kialakulásában betöltött szerepük áll, ezen belül is a hasnyálmirigy gyulladásos és daganatos folyamataira fókuszálnak. Vizsgálataik során fejlett képalkotó eljárásokat, molekuláris biológiai vizsgálatokat és különböző betegség modelleket alkalmaznak. A kutatócsoport kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy eredményeik a humán gyógyászatban is alkalmazhatóak legyenek, ezért vizsgálataik során 3 dimenziós humán hasnyálmirigy organoidokat alkalmaznak. Az organoid kultúrák alkalmazásának legnagyobb előnye, hogy életképes humán sejtek építik fel, melyek megőrzik funkciójukat és felépítésüket, hosszú idejű tárolásuk megoldható, így például biobank létrehozható belőlük. Segítségükkel a humán kórfolyamatok alaposabban modellezhetőek, alkalmasak lehetnek továbbá betegek kezelésre adott válaszának modellezésére, így új terápiás készítmények preklinikai tesztelését is lehetővé teszik, ami potenciális gazdasági hasznosulást tehet lehetővé.

 

8. MTA-SZTE Lendület Gomba Patogenitási Mechanizmusok Kutatócsoport

Kapcsolódás: 4. Terápiás célú fejlesztés (transzlációs biomedicina) tématerülethez

Kutatócsoport-vezető: Papp Tamás

A kutatócsoport tagjai: Dr. Nagy Gábor posztdoktor, Dr. Homa Mónika posztdoktor, Tóth Eszter Judit PhD hallgató, Szebenyi Csilla PhD hallgató, Jáger Olivér PhD hallgató

Működés: 2016-2021 (SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék)

Kutatási téma:

A projekt célja egy mikrobiológiai és patogenomikai kutatócsoport létrehozása, mely a klinikai törzsek mikrobiológiai és immunológiai elemzése, továbbá nagy áteresztőképességű genomikai, transzkriptomikai, proteomikai eljárások és rendszerbiológiai megközelítések komparatív alkalmazásával vizsgálná a humánpatogén fonalas gombák patogenitási folyamatait. Eltérő tüneteket okozó, eltérő alapbetegség típusokhoz (pl. cisztás fibrózis és más ritka betegségek, cukorbetegség, immunszuppresszált állapot) társuló modellrendszerekkel vizsgálná a gazda-patogén interakciókat, a feltételezett virulencia faktorokat, a gombaellenes hatóanyagok aktivitását és a molekuláris diagnosztika fejlesztésének lehetőségeit. A modellek kiválasztása illeszkedik a ritka betegségek kutatását és terápiájának fejlesztését célzó erőfeszítésekhez. Az immunológiai folyamatok tisztázása, a patogenitási faktorok feltárása új terápiás célpontok azonosítását és hatékonyabb megelőzési és terápiás eljárások kifejlesztését teszi lehetővé. A kutatás illeszkedik az életminőség javítását és a várható élettartam növelését célzó törekvésekhez. A tématerülethez illeszkedő tervezett tevékenységek a következők: a személyre szabott terápiák elősegítése új antifungális megközelítések kidolgozásával és vizsgálatával (pl. új típusú antifungális szerek, ellenanyag alapú kezelések, nanotechnológiai úton előállított anyagok és hordozók); a sejt-sejt interakciókban és a gazdaszervezet sejtjein történő megtapadásért felelős sejtfelszíni fehérjéket kódoló, továbbá a szöveti gátak leküzdésében és az immunomodulációban szerepet játszó gének jellemzése; a gomba mikrobiom vizsgálata különböző tumoros megbetegedésekben és a mikobiom megváltozásának esetleges felhasználása diagnosztikai célra; a mikroba-gazda kölcsönhatások vizsgálatával a tumorterápiás eljárások hatékonyságának növelése. A komparatív vizsgálatok lebonyolításához humán és környezeti mintákból származó törzsekből jellemzett mikrobiális génbankot hozunk létre.

 

9. MTA-SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoport

Kapcsolódás: 4. Terápiás célú fejlesztés (transzlációs biomedicina) tématerülethez

Kutatócsoport-vezető: Hegyi Péter

A kutatócsoport tagjai: Venglovecz Viktória PhD, Németh Balázs M.D., Ph.D., Hegyi Eszter Ph.D., Pallagi Petra Ph.D., Tóth Emese M.Sc.,

Működés: 2014–2019 (SZTE ÁOK I. Sz. Belgyógyászati Klinika)

Kutatási téma:

Újdonságok az akut pankreatitisz pathogenezisében: új terápiás lehetőség

Hegyi Péter gasztroenterológus, a Szegedi Tudományegyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora a Lendület program keretében a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kezdeti lépéseit vizsgálja. Célja olyan gyógyszer támadáspontok azonosítása, amelyek révén meggátolható a gyulladás kialakulása, illetve csökkenthető a kórfolyamat súlyossága. Kiemelkedő a kutatási terület jelentősége, hiszen a hasnyálmirigy-gyulladásnak ma sincs specifikus gyógyszeres terápiája, annak ellenére, hogy ez a leggyakoribb, akut kórházi felvételt indikáló gasztroenterológiai megbetegedés, súlyos formájánál még napjainkban is 30-50 százalékos a halálozás. Hegyi Péter meggyőződése szerint az MTA kiválósági pályázata biztosítja az eredményes kutatások feltételeit, így ambiciózus tudományos terveit itthon valósíthatja meg.

 

10. MTA-SZTE Lendület Föderális Piacok Kutatócsoport

Kapcsolódás: 5. Fotonika és lézerkutatás tématerülethez

Kutatócsoport-vezető: Nagy Csongor István

Működés: 2014–2019

Kutatási téma:

Használni és kihasználni a közérdeket a szabad versennyel szemben

Nagy Csongor István (35) jogtudósként a világ föderális piacait vizsgálja összehasonlító és gazdasági szempontból. A nemzetközi magán- és gazdasági jog, valamint a versenyjog szakértője súlyos hiányosságnak tartja, hogy bár a világ föderális piacai (Ausztrália, Egyesült Államok, Európai Unió stb.) ugyanazokkal a jogi problémákkal szembesülnek, és bíróságaiknak gyakran ugyanolyan ügyekben kell dönteniük, ezek a rendszerek mindeddig elszigetelve fejlődtek, és nagyon keveset tanultak egymástól. A Szegedi Tudományegyetemen önálló kutatócsoportot alakító Nagy Csongor István szerint a Lendület program keretében végzett tudományos munka globális jelentőségű, és lehetőséget teremt arra, hogy markánsan megjelenítse Magyarországot a nemzetközi jogtudomány térképén.

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek