Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

Évente kb 800 önálló Kant könyv jelenik meg évente a világon. Valószínűleg ő a legtöbbet interpretált filozófus a világon. Mi szükség ennyi interpretációra? Miről szól a kanti filozófia? Mely korban élt Kant, és ez miért fontos? Miért állítják egyesek, hogy Kant még mindig él? Az előadó ezekre igyekszik választ adni.

Gausz András 1985 óta tanít a Szegedi Tudományegyetemen. Filozófia iránti vonzalma korán kialakult, de mivel egy országos középiskolai tanulmányi versenyen elért harmadik helyezése éppen a biológia felvételi vizsga alól mentesítette, egy ideig más pályával kísérletezett. Ez a kísérlet néhány évre szülőfalujához kötötte, a társadalom belső szerkezetét, hatalmi viszonyait illetően, utólag így látja, tán itt tanult a legtöbbet. A filozófia iránti vonzalma azonban ekkor sem hagyott alább: először egy szőlősor végén egy erre kijelölt diófa alatt Kant A tiszta ész kritikája c. munkáját, illetve Heidegger akkor magyarul még elérhetetlen Sein und Zeitjét tanulmányozta. Majd jött az ELTE, ahol filozófiát és történelmet hallgatott. Szakdolgozatát is itt írta Fehér M. Istvánnál, ennek témája természetesen a már említett vérbeli falusi filozófus, Martin Heidegger volt. Gausz András egy ideig a honi akadémizmus dolgait teljesen komolyan vette. A német idealizmus születése címen legalábbis írt egy kandidátusi értekezést, amit 1995-ben meg is védett. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetemen egyetemi docens lett, de több mint tíz éven át tanított a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsész, teológiai és jogi fakultásán is. A szakmai hierarchiát illetően azonban ennél feljebb nem törekedett. Ő ugyanis azok közé az előadók közé tarozik, akik a szakmát komolyan veszik, az akadémiai elvárásokat azonban egy komolytalan, a szakmát illetően nem egyszer határozottan kártékony valaminek vélik. Ebbéli dolgait nem rejtette véka alá: a Filozófusok esélyei szépségkirálynő-választásokon c. könyve részben erről szól. Mivel a filozófiát mindig „magányos farkasok”, vagyis autonóm személyiségek ténykedésének tartotta, így semmiféle honi áramlathoz sem csatlakozott. Ennek ellenére ott volt az EXISTENTIA című filozófiai folyóirat alapításánál, legnagyobb sikerének azt tartja, hogy most, miután ez a kiadvány valóban nemzetközivé nőtte ki magát, továbbra is publikálhat ebben a lapban. Utolsó írásai szinte kizárólag itt jelentek meg.

Kutatási profil

Gausz András előadásai, órái, könyvei s egyéb írásai döntően a német nyelvű filozófia klasszikus munkáit interpretálják. Konkrétan Kantról, Fichtéről, Schellingről, Hegelről, Nietzschéről és Heideggerről tartott és tart előadásokat, vezetett, illetve vezet mindmáig szemináriumokat. Célja, hogy az említett bölcselők könnyűnek egyáltalán nem mondható szövegeit világossá tegye, kategoriális szerkezetüket feltárja, bemutatassa szerepüket mind a múlt, mind mai világunk megértése szempontjából. Tartott és tart általános kurzusokat is, amelyek a filozófiatörténeten túl főleg esztétikai, etikai, illetve vallási témákat boncolgatnak. Írásai magyar német és angol nyelven jelentek meg, a kezdetektől fogva formabontóak. Öt könyvet írt, négy meg is jelent, az ötödik is két éve elkészült, kiadását azonban csak a nyugdíjazása utáni időkre tervezi.