A márciusi ifjak és a forradalom

1848 március 15-e a magyar történelem egyik ikonikus napja. Betetőzése egy hosszan tartó folyamatnak, az átalakulás programját kiizzadó reformkornak, s kezdete egy korabeli rendszerváltásnak, amelynek célja Magyarország polgári átalakulásának végrehajtása. A forradalom Pesten tört ki, de sikere nagyrészt attól is függött, hogy miként viszonyul ehhez a "hivatalos" Magyarország, melynek legfontosabb képviselője az éppen Pozsonyban ülésező rendi országgyűlés. A naphoz, s annak meghatározó szereplőihez a történelmi tényeken túl mítoszok sokasága kapcsolódik. Az előadás célja, hogy bemutassa - lehetőség szerint a korabeli forrásokra támaszkodva - a nap eseményeit s szereplőit, s rávilágítson arra is, hogy miért ez a nap a legállandóbb ünnep nemzetünk azóta eltelt több mint másfél százados történetében.

pelyach_istvanPelyach István 1959. október 26-án született Tiszalökön. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban 1978-ban szerzett érettségi után tanulmányait az ELTE történelem-pedagógia szakán folytatta. 1984-ben diplomázott, s 1985 januárjától a Szegedi Tudományegyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karának Modernkori Magyar Történeti Tanszékének (korábban Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék) oktatója.

Kutatási területe a reformkor, az 1848/49-es forradalom, önvédelmi háború és szabadságharc, a Kossuth-emigráció és a 19. századi nemzetiségi kérdés története Magyarországon. E témákat oktatja az egyetemen, s ezekből jelennek meg írásai. Eddig hét könyve - melyeket szerzőként vagy társszerzőként jegyez -, s közel 60 tanulmánya, írása jelent meg kötetekben, történeti folyóiratokban, helytörténeti munkákban.

1995 és 2009 között óraadóként tanított a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén, illetve a Budapesti Média Intézetben.

1991-től tagja az AETAS történettudományi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának, az azóta eltelt időszak alatt a kiadvány közel 30 számát szerkesztette.

2009-től vesz részt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny történelem szakbizottságának munkájában, illetve az országos döntő zsűrijében.

1989-es alapítása óta tagja a Görgei Körnek, s 2011 óta elnökségi tagja az Országos Széchenyi Társaságnak. 2014 óta tölti be a Nagy Gáspár Alapítvány Kuratóriumának elnöki tisztét.

Vezetőként 2016 óta szervezi és irányítja az Országgyűlés Hivatala keretében azt a projektet, amelynek célja egy országgyűlési képviselői adattár létrehozása, s koordinálja az Országház Könyvkiadó könyvkiadási tevékenységét.