SZTE Televízió

«||»
2019. április 17.

Balogh_Elemer

Európában évszázadokkal ezelőtt nemcsak az uralom központi (király) és helyi szervei (pl. földesurak), hanem az egyház is gyakorolt bírói hatalmat. A középkori egyházi bíráskodás ugyanolyan színes volt, mint maga a jog világa. Egységes jogi normarendszer, homogén jogi kultúra még országonként, tartományonként sem alakult ki, ellenben a társadalom rendi struktúrája szépen kirajzolódott az egykorú térképeken.

2019. április 03.

Deak_Agnes

Az 1849 nyarát követő csaknem két évtizedben, a bécsi birodalmi kormányzat politikai offenzívája idején a kor ember úgy érezte Magyarországon, az államhatalom árgus szemekkel figyeli és figyelteti állampolgárait, s a magán- és köztereket rendőrhivatalnokok és titkos "bizalmiak" serege lepte el. A meggyőződés, hogy a politikai hatalom titkolt ágensei útján a mindennapjaiban, magánéletének legmeghittebb perceiben is szemmel tarthatja és ellenőrizheti a lakosságot, a társadalom széles rétegeiben gyökeret vert.

2019. március 20.

Szalay_Istvan

Mit tudunk arról, hogyan számoltak a honfoglalás kori magyarok? Abból az időszakból magyar nyelvű írásos emlékeink nincsenek. Mai tudásunk szerint a legrégebbi írásos emlékünk az „egy” számról a Halotti Beszédben található.

2019. március 13.

Torok_Tibor

Az archaeogenetikai módszer jelentőségéről, az anyai és apai ág vizsgálatáról számolt be előadásában Dr. Török Tibor.


2019. február 27.

Tamasi_Zsolt

Az erdélyi római katolikus egyházmegye 1848/49-ben, miközben a magyar egyházmegyékhez hasonlóan a szükségessé vált reformok kidolgozásában alsó- és felsőpapsági szinten is kivette a részét, mégis sajátos utat járt be a forradalmi évek alatt. Már a forradalom kezdetén, az unió lehetősége, majd megvalósulása miatt a magyar püspöki kar tevékenységeibe való bekapcsolódás jelzésértékűnek számított.

2019. február 13.

Rambala_Eva



Az erőszakmentes kommunikáció szemléletmódját és gyakorlatát mutatja be Rambala Éva, melynek használatával a konfliktusokat párbeszéddé lehet alakítani.

2018. december 05.

Ujvary_Gabor

Klebelsberg Kunót már fiatalkorában is foglalkoztatták a magyar felsőoktatás problémái. Ez az érdeklődése 1920 után tovább erősödött, különösen azután, hogy 1922-ben kultuszminiszter lett.

2018. november 28.

Kovacs_Zoltan

Napjainkban az urbanizáció globális kihívások hordozója. A Föld 7,4 milliárd lakosának ma már több mint fele városokban él, számuk évente 65 millió fővel gyarapszik.

2018. november 21.

Barna_Gabor

Bálint Sándor a 20. század első felének meghatározó néprajzkutatója, 1947 és 1966 között a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének professzora, 1904-ben született egy paprikatermelő szeged-alsóvárosi parasztcsaládban. Élethivatásának tekintette, hogy szülővárosát és annak paraszti kultúráját beemelje a magyar nemzeti műveltségbe.

2018. november 14.

Horvath_Gabor

Az elmúlt évtizedekben egyszerűen és egyben kritikusan beszéltek a szegedi Dómról főleg a templomban ábrázolt ószövetségi történetekkel kapcsolatosan, melyet Foerk Ernő építész munkájának tartanak. A tudományos kutatás azt állapította meg a Dómról, hogy A belső kifestése és dekorációja teljes mértékben Foerk munkája.

2018. november 07.

Szilasi_Laszlo

Mint tudjuk, Ottlik Géza sokat foglalkozott Iskola a határon című regényének keletkezésével. Előadásom saját regényszövegeim létrejöttével foglalkozik: a meghatározó képekből (paraszt és diák, kilenc nyomorult, Babits a tóparton, olygidendroglioma) hogyan jött létre a regényszöveg.

2018. október 17.

Revesz_Laszlo

A Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata rávilágít arra, hogy milyen változatos, sokszínű csoportok különíthetők el az ország területén a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult.

2018. október 10.

Hermann_Robert

Az aradi vértanúk nem tizenhárman, hanem tizenhatan voltak. A nemzeti emlékezet hosszú éveken át megfeledkezett az augusztus 22-én felakasztott Ormai (Auffenberg) Norbert ezredesről, a honvéd vadászezredek szervezőjéről. 19 nappal a tizenhármak után lőtték főbe Kazinczy Lajos ezredest, a nyelvújító Kazinczy Lajos fiát. Végül, 1850. február 19-én akasztották fel Ludwig Hauk bécsi hírlapírót, honvéd ezredest, valószínűleg nem annyira a magyar, mint inkább a bécsi forradalomban játszott szerepe, s egy, a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház ellen írott pamfletje miatt. Magukat a tizenhármakat a magyar közvélemény hajlamos egységes csoportként kezelni, s előéletük tekintetében volt is némi hasonlóság. Ugyanakkor politikai nézeteik igencsak eltértek – voltak köztük monarchisták (a többség ilyen volt), de köztársasági gondolkodásúak is (Nagysándor, Damjanich); tehetséges és kevésbé tehetséges hadvezérek, kitűnő szervezők (Láhner), remek szakemberek (Török), csatatéri fenegyerekek (Damjanich) és higgadt gondolkodású parancsnokok (Aulich, Vécsey). Az előadás arra a kérdésre kíván választ adni, hogy miért éppen ők lettek a megtorlás áldozataivá, milyen azonosságokat és különbségeket figyelhetünk meg pályafutásukban.

2018. október 03.

Fizel_Natasa

A mai felsőoktatás szereplői számára is tanulságokkal szolgálhat az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a 30-as, 40-es években a polgári iskolai tanárképzés területén. Mi köze volt az egyetemnek a főiskola Szegedre kerüléséhez? És a főiskolának az egyetemi párhuzamos tanszékek létrehozásához? Miért jártak a főiskolások rendkívüli hallgatóként az egyetemre is, és mit hallgattak ott? Hogyan fordulhatott elő, hogy az egyetem dékánjai a főiskola igazgató tanácsának a tagjai is voltak? Egyenrangú felek együttműködéséről beszélhetünk, vagy folyamatos harc dúlt a két intézmény között? Előadásomban ezekre a kérdésekre fogok választ adni.

2018. szeptember 26.

Szakaly_Sandor

Mi történt 1938 és 1941 között? Milyen lehetőségekkel élt és milyeneket szalasztott el a magyar politika? Kik és milyen lépések mellett „kardoskodtak”? Kik lehettek a kassai támadók? Törvényes volt-e a magyar hadba lépés és milyen következményekkel járt? Milyen külső tényezők befolyásolhatták a magyar döntéshozókat?

SZTEmagazin

2020. szeptember 28.

IMG_8435-001

Rövid videóban mutatják be a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségét. Az esemény rektori és kancellári köszöntővel kezdődött, gólyaesküvel folytatódott és a hallgatóknak szóló pozitív üzenetes konfettiesővel zárult.

SZTEmagazin

2024. február 09.

A TeWaTi lézeres kutatócsoport laborja az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Idén már jelentkezni lehet a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének újonnan induló fizikus-mérnöki alapszakjára. Az új alapszak a magyar felsőoktatási palettán úttörő módon mérnöki szemléletű fizikusokat képez majd, folytatásaként pedig már engedélyezés előtt áll a fotonikai mérnöki mesterszak terve is. A fizikus-mérnöki alapszak céljairól, felépítéséről az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén beszélgettünk Dr. Bozóki Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárral, Dr. Kovács Attila adjunktussal, a Fizikai Intézet oktatásért felelős intézetvezető-helyettesével és a képzés mérnöki tartalmának tervezésében részt vevő Podolcsákné Dr. Ailer Piroska tudományos főmunkatárssal, gépészmérnökkel, repülőmérnökkel, az SZTE IKIKK Fotonika, Lézerfizika és Feltörekvő Technológiák Kompetenciaközpont szakmai vezetőjével.