Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Szeged jövőjét a város tudásközpontjaira épülő, regionális kisugárzású tudásipar jelenti. A városban több mint kétezer kutató dolgozik, 70 százalékuk az élettudományok területén. Ezért a következő évek fejlesztéseinek is e területen kell összpontosulniuk. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) időszakában az uniós és hazai támogatások akkora forrást jelentenek Szeged számára, melyhez legutóbb csak az árvíz utáni újjáépítéskor jutott a város. A megnyíló lehetőségek kihasználásához azonban jó előkészítés és rendkívül pontos tervezés szükséges.
Az NFT II. szegedi kulcsprojektjeiről rendezett közmeghallgatáson Mikó Tivadar, az SZTE ÁOK Pathológiai Intézetének professzora a Szegedi Egészségügyi Központ és a hozzá kapcsolódó egészségipari tudományos park terveiről számolt be.
A városban jelenleg az egészségügyi ellátás négy tulajdonos 35 telephelyén, elavult pavilonrendszerben történik. A fragmentált, sok párhuzamosságot tartalmazó rendszer – 24 műtőblokk, kilenc intenzív és tíz képalkotó egység, nyolc nagyobb kémiai labor – lehetetlenné teszi a gazdaságos működést és az egyenletes, magas színvonalú szolgáltatást. Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az elmúlt két évtizedben a szegedi egészségügybe – jelen értéken számolva – 39 milliárd forintot fektettek be.
Javulást a szegedi fekvő- és járóbeteg-ellátást integráló Szegedi Egészségügyi Központ létrehozása hozhatna. Az évente 100 ezer fekvő- és 2,5 millió járóbeteget ellátni képes modern kétezer ágyas, integrált kórházat az ÁOK fejlesztési területén építenék fel. Ez az új kórházi tömb Szeged, a régió és az eurórégió európai uniós színvonalú progresszív betegellátásának csúcsa lenne. A fejlesztés – melyet nevesített nemzeti nagyprojektként kívánnak megvalósítani – becsült költsége 50 milliárd forint, amelyet döntő részben uniós forrásból finanszíroznának. A beruházáshoz szükséges önerő a jelenlegi klinikák – 1930-as években épült – ingatlanjainak hasznosításával teremthető elő – közölte Mikó Tivadar.
A beruházás lehetővé tenné a fragmentált és párhuzamos szolgáltatások kiküszöbölését, a költséghatékony működést. A tervek szerint a fizető betegek ellátásából származó bevételek aránya a jelenlegi egy százalék alatti szintről öt százalékra növekedne. A fizető betegellátáshoz közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó szolgáltatások számos új munkahelyet teremtenének, a külföldről érkező betegek és hozzátartozóik a város egyéb szolgáltatóinál is fogyasztóként jelennének meg. A fejlesztéseknek köszönhetően az üzemeltetési költségek 10 százalékkal csökkennének. A beruházás az előzetes számítások alapján 15 év alatt térülne meg, amely egy egészségügyi fejlesztésnél kifejezetten jónak mondható – jelentette ki a professzor.
A sürgősségi betegellátás modernizálásának köszönhetően érdemben csökkenne az elkerülhető halálozás, a szűrőprogramok regionális koordinálása pedig a megelőzés szempontjából lenne fontos.
A projekt fontos része a városban létező tudományos kapacitásokat hasznosító egészségipari tudományos park létrehozása. Ennek eredményeként évente 15-20 új szabadalom bejegyzését, 3-5 új spin-off cég alapítását várják, amely akár évi háromszáz új munkahely létrehozását tenné lehetővé. Ez a fejlesztés több lépésben valósulna meg, az induló beruházáshoz 5 milliárd forintos forrásra van szükség – hangsúlyozta Mikó Tivadar.