Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem rendelkezik a legnagyobb tudományos potenciállal egy, a világ több mint kétezer egyetemére kiterjedő, a napokban közzé tett nemzetközi vizsgálat szerint. A Shanghai Jiao Tong University által idén második alkalommal elkészített listán az amerikai Harvard az első, az SZTE a 202-301. helyen végzett, az európai listán holtversenyben a nyolcvanadik.
Az európai felsőoktatási intézmények közül a legjobban idén is Cambridge szerepelt, a tavalyi ötödik hely után idén már harmadik a listán. Oxford, az európai második, az összesítésben az elmúlt évhez hasonlóan most is kilencedik. Az világon az első nem angolszász helyezett a Tokiói Egyetem, tizennegyedik a listán, míg a kontinensen e tekintetben a Zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet végzett az élen, a huszonhetedik lett. Közép-Európában a Bécsi Egyetem végzett az élen az összesített listán a nyolcvanhatodik, az európain huszonkilencedik helyet ért el. A volt szocialista országok felsőoktatási intézményei közül az első a Moszkvai Állami Egyetem lett: Európában a 18., míg a világranglistán a 66. A magyar intézmények közül az SZTE-n kívül az ELTE és a Budapesti Műszaki Egyetem szerepel az első ötszáz között, holtversenyben a 404-502. helyen. A fővárosi intézmények az európai listán nem kerültek be az első százba.
Az első húsz helyen szereplő felsőoktatási intézmény közül tizenhét Egyesült Államok-beli, kettő európai és egy ázsiai. Az országok versenyében az USA-t, az Egyesült Királyság, majd Japán és Németország követi, hazánk a huszonhetedik.
A felmérés készítői – Nian Cai Liu professzor és munkatársai – számos szempont alapján értékelték a felsőoktatási intézményeket. A Jiao Tong Egyetem Felsőoktatási Intézetének kutatói mindenki által elérhető nyilvános adatbázisok adatait vették figyelembe a rangsor elkészítésekor.
Minden területen a legjobb eredményt elért intézmény teljesítményét vették 100-nak, a többi egyetem adott szempont alapján elért mérőszámát pedig ennek százalékában adták meg. Egy terület kivételével a Harvard végzett az élen, a végzett diákok tudományos elismeréseinek számában azonban Cambridge volt az első.
A kutatás készítői megvizsgáltak minden egyetemet, mely oktatója elnyerte a Nobel-díjat, a Fields-medált, vagy a gyakran idézett kutatók egyike volt. Bevették a rangsorolásba az összes olyan ország nagyobb egyetemét, amely tudományos folyóiratai gyakran szerepelnek az idézettségi indexekben. Összességében több mint kétezer egyetem vett részt a vizsgálatban, de ezek közül csupán az első ötszáz eredményeit hozták nyilvánosságra.
A felmérés készítői az eredményekhez fűzött kommentárjukban kifejtették, a rangsorolás eredeti célja a kínai felsőoktatási intézmények és a világ vezető egyetemei közötti különbségek feltárása volt, különös tekintettel az akadémiai és a kutatói teljesítményre. Hangsúlyozták, számos, más egyetemeket értékelő lista létezik, de csupán az általuk készített vizsgálja meg a világ összes egyetemét több szempont szerint is.
Az európai felsőoktatási intézmények között elért előkelő helyezés és a magyar egyetemek közötti vezető hely befolyásolhatja a hezitáló középiskolásokat, melyik intézményt válasszák. A nemzetközi elismerés segíti az egyetemet határokon átnyúló tudományos kapcsolatai fejlesztésében, s remélhetőleg bátorítja a külföldi hallgatókat, hogy Szegeden folytassák tanulmányaikat – mondta a rektor. Szabó Gábor szerint a kiváló eredmény ahhoz is hozzásegíti az intézményt, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és tudományos pályázatokon is sikerrel szerepeljen. De talán a legfontosabb következmény, hogy a siker erőt ad az egyetem polgárainak – emelte ki.