2014. október 2., csütörtök English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  16. szám - 2005 október 10.  --  Kultúra
IH Caffe harmadszor a héten: String Trió Vasvári Pállal, Frankie Látóval és Birta Miklóssal – két gitár és egy hegedű. A három zenész neve külön-külön is a professzionalizmus védjegye, együtt pedig a letisztult jazz legmagasabb művészi foka. Frankie minden együttesében másként játszik, ebben a trióban a romantikus, elgondolkodtató, lágy, mégis erős érzelmektől fűtött muzsikához való affinitását mutatta be. Vasvári, akinek a nevét ritkábban hallani, pedig a műfaj magyarországi képviselőinek egyik legkiemelkedőbbike a mögötte álló zenészi és zeneszerzői múltjával, magabiztosan, hibátlanul játszott, csakúgy, mint Birtes. Nyugalom és kiegyensúlyozottság.
De közben elvileg kezdődik a Belmondo a JATE Klubban, persze csak elméletileg, valójában várunk másfél órát. Czutor Zoltán, a néhai Nyers frontembere új zenekarába olyan embereket válogatott maga köré, mint Kottler Ákos, a Balkán Fanatik és Jamie Winchester dobosa, Pulius Tamás a Supernemből, a Flashback-es Szabó László és Temesi Berci, aki a Kowalsky Meg a Vega, a Black out és a Stonehenge basszusgitárosa. A nevek jót ígérnek, a Czutor által dzsigolómetálnak titulált zenei meghatározás rosszat sejtet: Belmondo számmal kezdenek, és biztossá válik, amit a felállás sejtetett nagyon erős a gitárszekció. A nyerses hangzásvilág maradt, a RedHotChiliPeppers-érzés is, amit egy nagyon jól előadott RHCP-szám csak még inkább megerősít. Kapunk egy-két régi Nyerset is – azok, akik a koncertre jöttek, és nem a SZÉF-es bulira, úgyis erre vágynak -, és ízlelgetjük az új dalokat. Új együttes első koncertjén először hallott számok – furcsák. Sok a gitár, jól szólnak, de egyelőre hosszabbak a zenék, mint amennyi ötlet van bennük, a szöveg jó és rossz értelemben véve egyszerű, de érződik rajta a friss vér, amire Czutornak már nagyon szüksége volt. DJ Alma alatt régi rajongókkal értékelés: olyan volt, mint egy átlagos Nyers-koncert, ami valami teljesen rejtélyes és megmagyarázhatatlan oknál fogva jó, pedig nem az.
Lapzárta utánra marad Mathew Mitchell, újabb világhírű. Szegeden, átmenetileg, él a jazz – le a városi legendákkal!
P. Zs.
Bezár