2024. április 27., szombat English version
Archívum  --  2008  --  12. szám - 2008. október 20.  --  Szabadegyetem
A modern európai magánjogrendszerek alapja
„Az ókori jog mint a modern európai jogrendszerek alapja” címmel hallhattunk előadást október 1-jén a Szabadegyetem-Szeged sorozat keretein belül. Molnár Imre, a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Római Jogi Tanszék professzor emeritusa lépett a katedrára.
A római jog természetesen nem csupán az ókori Rómában hatályban volt jogszabályok öszszességét foglalja magába, hanem a római jog közép- és újkori továbbélését is. A római jog a görög filozófiával és a zsidó-keresztény hagyományt jelentő Bibliával együtt képezi az európai kultúra három fő alappillérét.
 
Molnár Imre telt ház előtt beszélt a TIK színháztermében.
 
A római jog Rómában és Konstantinápolyban alakult ki a Kr. e. 3. század közepétől a Kr. u. 6. század közepéig, hosszú társadalmi és gazdasági fejlődés eredményeként. A római jog történetében az első mérföldkő a XII táblás törvény írásba foglalása volt Kr. e. 450-451-ben. A Kr. e. 2. századtól a birodalom területén belül a mai értelemben vett kapitalista gazdasági rend jött létre, és emiatt fejlett árucserejog kialakítása vált szükségessé. Ezt a fejlett árucserejogot a praetor által évenként kiadott ediktális anyag azon része alapozta meg, amely a bírói gyakorlatban bevált.
A praetorok a Római Köztársaság választott főtisztviselői voltak, hivatali idejük 1 évig tartott. Kezdetben csak egy praetort választottak (praetor urbanus), majd Kr. e. 242-től egy másodikat is, kifejezetten az „idegenekkel” való kapcsolatok szabályozására (praetor peregrinus). A praetorok száma később sokszor változott, ám tevékenységi területük mindvégig megmaradt. A praetori jogalkotás Kr. u. 130 körül fejeződött be, ezt követően az élet által felvetett jogi problémák megoldását a magasan képzett jogtudósi réteg végezte. Ehhez járult még hozzá a császári kancellária jogszabály alkotó tevékenysége is. A császárkor kezdetétől a filozófiai és a jogászi gondolkodásmód ötvözésével a legmagasabb szintű jogászi megoldások jöttek létre Rómában. A jogi fejlődés csúcspontját a justinianusi kodifikáció (Kr. u. 528-534) jelentette, melynek eredményeképpen három jogkönyvet hoztak létre (Institutionum, Digesta, Codex). A jogkönyveket, melyek közel 600 év joganyagát tartalmazzák rendszerbe foglalva, kiváló szerkesztői és absztrakciós készséggel rendelkező jogászok és tanárok állították össze – tudtuk meg az előadáson. Justinianus halálát követően a Kelet-Római (Bizánci) Birodalom is folyamatosan teret veszített, Európa-szerte feudális fejedelemségek és királyságok jöttek létre. Mivel az árucsere-forgalom és vele együtt a műveltség is jelentősen visszaesett, ez az időszak nem is kívánta meg a római jog alkalmazását. Gyökeres változás csak a 11. században következett be, amikor az észak-itáliai városokban fellendült az ipar és a kereskedelem, ami ismételten maga után vonta az fejlett árucserejog meglétének igényét. A szabályokat már készen kapták a római jogkönyvekből.
A római jog oktatása néhány évvel a bolognai egyetem megalakulása (1085) után indult meg Itáliában. Az itáliai egyetemeken végzett különböző nemzetiségű fiatalok terjesztették el egész Európában a római jog ismeretét. Hazánkban a 17. században a nagyszombati egyetemen kezdődött meg a római jog egyetemi oktatása. A római jog napjainkban már minden európai ország egyetemeinek tanrendjében szerepel.
Németországban a római jogot élő jogként alkalmazták az 1495. évi wormsi zsinattól hozzávetőlegesen a 19. század elejéig, a római magánjog tudományának kialakulásáig. Ekkor olyan modern jogi dogmatikát hoztak létre, ami gyakorlatilag meghaladhatatlan. Az európai országok kodifikációjában döntő jelentőségű az 1804-ben Párizsban megalkotott Code civil, és az 1900-ban Németországban életbe léptetett Német Polgári Törvénykönyv hatása, mindkettő római jogi alapon szabályozta a magánjogot a modernizált életviszonyok szükségletének megfelelően.
Az előadás során átfogó képet kaptunk a római jog kialakulásáról, elterjedéséről és alkalmazásáról. Megtudtuk, hogy a római jog valamennyi európai ország jogrendszerének az alapját képezi. A római jogból a modern világ megkapott mindent, ami a működéséhez szükségeltetik: a jog rendszerét, a jogi alapfogalmakat és a jogászi gondolkodásmódot.
 
Csákvári Eszter
KÖVETKEZIK
A Szabadegyetem-Szeged következő előadását Nagy János (SZTE JGYPK) egyetemi tanár tartja november 5-én 18 órától „Weöres Sándor nyelvi műhelyében” címmel.

DSC_2758_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár