Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A HVG Diploma 2008 mellékletében az ország 162 rangsorolt kara között a szegedi BTK a 9. helyet érte el – ez a rangsor részint az oktatói, részint a hallgatói minőséget számítja, ezek egyesített eredménye juttatta a szegedi bölcsészkart erre az előkelő helyre. A BTK oktatói állománya közel 75 százalékban minősítéssel rendelkezik, így nem „idegenből vásárolt” oktatók képezik az erejét. „A mai napig kibocsátó kar vagyunk, inkább a mi oktatóinkat keresik meg más intézmények, hogy menjenek el tanítani hozzájuk” – hangsúlyozta Almási Tibor dékán.

 

 

 

 

 „A most zajló mesterszintű akkreditációk is azt mutatják, hogy eleget tudunk tenni a legmagasabb szintű minőségi kihívásoknak is” – tette hozzá a kar első embere. Az említett rangsor alapján egy fontos tendencia is megfigyelhető. „A régióban kevés jól jegyzett, elitiskola van, ebből kifolyólag az elitgimnáziumok hallgatóiból viszonylag kis számban jutnak be a SZTE bölcsészkarára. Ugyanakkor a 2007. évi XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián az ELTE-vel azonos eredményt ért el a kar, ami arról tanúskodik, hogy a tehetséggondozásban igen eredményes intézményünk, mivel a gyengébb belépő mezőnyből a kitüntetett kiválóságaink száma alapján azonos eredményt tudunk felmutatni, mint az egyedülálló merítési bázissal rendelkező ELTE. Ez azt is mutatja, hogy a tömegképzés ellenére sikerül felfedeznünk és kinevelnünk a tehetséges hallgatókat” – emelte ki Almási Tibor.

 

 

Az előző két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelentkezőknek érdemes emelt szintű érettségit tenni. Ezzel és egy, illetve – a nagyon keresett szakok, mint például a pszichológia esetében – két középfokú nyelvvizsgával a szakok többségére elérhető az a pontszám, ami a biztonságos bekerüléshez szükséges.

Szeged iskolavárosi jellegéből adódóan is mind az egyetemen, mind a városban kedvező infrastrukturális feltételrendszer biztosított a hallgatók számára, elegendő csupán az egyetem büszkeségére, a BTK szomszédságában álló József Attila Tanulmányi és Információs Központra gondolni, vagy a kulturális programok és szórakozóhelyek azon sokszínű kínálatára, amellyel a város rendelkezik.

Az átlag tanulmányi ösztöndíj szintje a szegedi bölcsészkaron kifejezetten magas, így aki tehetséges és motivált, az az egzisztenciális stabilitás minimumát tudja magának biztosítani. Bár a kollégiumi helyekben szükséges lenne a bővülés, a kollégiumok belső világa a hallgatói közösségek számára komfortos és sokoldalú kibontakozási lehetőséget ígér.

 

 

Országos probléma: a BA-rendszer hároméves diplomáinak munkaerő-piaci értéke pillanatnyilag még nem mérhető, hiszen ez a fajta oklevélkibocsátás még nem történt meg. „A hároméves diplomák elsősorban olyan, emberekkel foglalkozó állásokba jelenthetnek belépőt, ahol a kommunikációs készség, az olvasottság, a szókincs, az árnyalt gondolkodás képessége, illetve a nyelvtudás jelentik az alapkövetelményeket. A szorgalmas hallgató elsajátíthatja azt a képességet, hogy hogyan kell kezelni a bonyolult ismeretanyagot, és fejlesztheti elvonatkoztató és lényeglátó képességét.

Ahol a szak és a munkaerőpiac közvetlen fedőfelületeket mutat, ott nem jelenthet problémát az elhelyezkedés; így például valószínűleg egy informatikus könyvtárosnak a honlapfejlesztéstől az elektronikus adatbázisok kezelésének képességéig nagyon sokfelé lehet a tudását konvertálni. Jóllehet a pedagógusi pályán túltermelés regisztrálható, a nyelv szakos diplomák kínálta nyelvismeret és a hozzá kapcsolódó bölcsészeti tudás is egy nyitottabb, európai uniós világban hordozza azt a lehetőséget, hogy kellő mobilitással az itt megszerzett képzettség ugyancsak jól átfordítható a gyakorlatba. Nehezebb a helyzet a klasszikus bölcsészszakok, mint például a magyar vagy a történelem esetében, amelyeknél nem mindig lehet megmondani a munkaerőpiacnak azt a területét, amelyik kifejezetten csak erre a tudásra van berendezve. Az azonban bizton állítható, hogy aki elsajátította az emberi történelem folyamatára vonatkozó ismeretanyagot, és a társadalmak működésének összefüggéseiben jártasságot szerez, az a BA-diploma birtokában jó eséllyel indulhat többféle – tehát nem csak a történelem vagy a magyar – mesterképzésben, és több irányba konvertálható tudást szerezhet” – magyarázta a dékán.

„A kreditrendszer bevezetése óta beszélhetünk intézményi és hallgatói felelősségről. Az intézmény esetében ez azt jelenti, hogy kitűnő, a szakmai teljesítményekben vezető oktatók az aktuális kutatási eredményeknek megfelelően tanítják a hallgatókat. A másik oldalon azonban a hallgatói tehervállalásnak és motiváltságnak is meg kell jelennie. A tudás konvertálhatósága és sokrétű felhasználhatósága összefügg azzal, hogy felvállalta-e a hallgató a legnehezebb akadályokat, és mindent megtett-e annak érdekében, hogy képességei, teherbírása fejlődjön, erősödjék” – hangsúlyozta Almási Tibor, és hozzátette: „A diploma értékét a két fél közös munkája adja. Önismeret, tudatosság és felelősség – a hallgatói oldalon is hozzátartozik ehhez a képlethez.”