2014. október 24., péntek English version
Hírek  --  Archívum  --  2007  --  6. szám - 2007. március 12.  --  Hangsúly
Az uniós polgárjognak bizonyos egységesítő hatása lehet. „Noha uniós állampolgárságot emlegetnek az egyszerűség kedvéért, az unió nem állam, így nem is lehet állampolgársága, és az uniós polgár jogállást nem is lehet önállóan megszerezni, például az unió területén születéssel” – magyarázta Tóth Judit, az SZTE Alkotmányjogi Tanszék docense.
Így csakis valamely tagállam állampolgársága birtokában élvezhetjük a következő jogokat: választójog az Európai Parlament tagjait illetően, valamint választójog a helyi önkormányzatokban – még akkor is, ha egy másik tagállamban él az uniós polgár. A Magyarországon élő, lakcímmel, tartózkodási kártyával rendelkező német vagy osztrák sem lehet azonban polgármester vagy megyei közgyűlési elnök. Ezek ugyanis közhatalmi posztok, akárcsak a bíró, az ügyész vagy éppen a közjegyző; és a nemzetközi jogi szabályozás miatt nem terjed ki rájuk az uniós polgár szabad munkavállalása.
A cégalakítás, a cégszékhelynek az áttelepítése, a szolgáltatás nyújtása is az uniós polgárjog része. „Kevesen tudják, de nem lehet menedékjogot nyújtani az uniós polgárnak, legfeljebb kivételes esetben, ha az adott tagállammal szemben az emberi jogok súlyos megsértése miatt már a tagsági jogait érintő felfüggesztési eljárás folyik – erre azonban még nem volt példa” – tudtuk meg a docenstől.
Fontos jogosítvány, hogy az uniós polgár panaszt tehet az adatvédelmi független szervnél, az európai ombudsmannál, kérelemmel fordulhat az Európai Parlament petíciós bizottságához, megkaphatja az összes uniós jogszabálytervezet szövegét. Ha az uniós intézményekhez fordul az unió 23 hivatalos nyelve bármelyikén, azon a nyelven fog választ kapni.
Kiemelendő, hogy az uniós polgárnak joga van családjával – legyenek bár a családtagok bármilyen állampolgárságúak, netán hontalanok vagy éppen menekültek – együtt élni és költözni más tagállamba, ha például oda megy tanulni vagy dolgozni. „Különös védelmi, eljárási szabályokkal övezik a családtagok együttélését, hogy közrendi, közegészségügyi vagy biztonsági okokból ne lehessen őket elválasztani egymástól a kiutasítás, a tartózkodási engedély visszavonása révén. A szociális biztonság és az állampolgári alapon megkülönböztetés tilalma nélkül ugyanis nincs értelme arról beszélni, hogy az uniós polgárok legfőbb joga az ’unió területének birtokba vétele’.  Ez a jog az alapító szerződésekből fakad, nem pedig a hatósági igazolásokból” – hangsúlyozta Tóth Judit.
Arra is kíváncsiak voltunk, milyen feltételekkel tartózkodhatnak harmadik országból származó állampolgárok az unió, így Magyarország területén. „A vízumköteles, unión kívüli államok polgárai úgynevezett C- (repülőtéri, átutazó, rövid tartamú) és D- (munkavállalás, tanulmányok folytatása, családegyesítési, látogatói) vízummal tartózkodhatnak Magyarországon” – mondta el lapunknak Petrik Orbánné, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője. „A letelepedés feltétele szigorúbb, mint a tartózkodásé. Hároméves folyamatos életvitelszerű magyarországi tartózkodásnak kell megelőznie a kérelem benyújtását.” Természetesen a magyar felmenőkkel rendelkezők kivételt képeznek.
Bezár