Innovízió – 2011. június 16.

Dr. Pitrik József: Szolár építészet alkalmazási lehetőségei városi körülmények

Dr. Krisch Judit: Illóolajok antimikrobiális hatása

Dr. Csanádi József: Tejjel, tejtermékekkel kapcsolatos tévhitek és újdonságok

 



Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Pitrik József: A napenergia hasznosítási lehetőségei városi körülmények között

A Napból kisugárzott energiának csak 4 tízmilliárdod ré­sze éri el a Földet. A földi légkör 1 négy­zetméterére merőlegesen beeső sugárzási teljesítmény ~1360 W. Ennek csak egy része érkezik a Föld felszínére. Világátlagban ~150 W/m2 értékkel számolnak.

Az aktív napenergia-hasznosító rendszerek két fő célra használhatók: hőhasznosításra, illetve elektromos energia termelésére. Hőhasznosításra szolgálnak a napkollektorok. A napkollektor alapvetően valamilyen hőszigetelt tárolóban lévő folyadék vagy gáz, mely a közvetlen és a szórt napsugárzás hatására felmelegszik, majd a hőt – megfelelő technikai átalakítással – továbbadja. A napkollektor rendszerek maximális hőhasznosítási hatásfoka kb. 40%.

Szeged különböző épülettömb-típusainak vizsgálatára helyeztük a súlyt. Megállapítható, hogy a laza beépítésű kertes töm­bökben van lehetőség udvari, vagy tető egységek elhelyezésére (pl. Petőfitelep). A lakótelepeken az egységek tetőkön való elhe­lyezése az ­ideális. A társasházas tömbök korszerűsítési lehetőségei rend­kívül korlátozottak. A tájolás, az árnyékolás, a tetőkön elhelyezett szellő­zők, kémények helyfoglalása lehetetlenné teszi a tető hasz­no­sítását magas kiegészítő beruházások nélkül. A zárt belvárosi tömbök bo­nyo­lult tetőszerkezetei kizárják jelentősebb felület felhasználását.

A napenergia-nyereséget az ablakfelületek méretével és tájolásával lehet befolyásolni, a belső nyereséget ki kell használni, a (szerkezetek által) tárolt hő is hasznosítható.

Alacsony energiaszintű házaknak azok az épületek, ame­lyek fajlagos fűtési energiaigénye 40 és 70 kWh/(m2év) közé esik. (Egy meglévő hagyományos épület fajla­gos fűtési energiaigénye durván 150 és 300 kWh/(m2év)-re tehető.) Az alacsony energiaszintű házat Németországban fejlesztették tovább.

Villamos erőműveket építenek szerte a világon akár a napkollektoros megoldást, akár a napelemes megoldást tekintjük.

 


Dr. Krisch Judit: Illóolajok antimikrobiális hatása

Az illóolajok növényekből származó illékony, hidrofób folyadékok. A fűszer- és gyógynövények 0,5-2 %-ban tartalmazhatnak illóolajokat, melyeket leggyakrabban vízgőz-desztillációval vonnak ki. Az illóolajok akár több mint 50 összetevőből állhatnak, melyek közül 3-4, ún. főbb összetevő 85-95%-ban fordulhat elő, míg a minor összetevők adják a fennmaradó részt. Az összetevők kémiai szerkezete befolyásolja az illóolajok tulajdonságait. Az illóolajokat ősidők óta használják kozmetikumok, illatszerek készítésére, de az élelmiszeriparban is van jelentőségük íz- és aromaanyagként. Nagyon sok illóolajról megállapították már, hogy vírus-, parazita-, baktérium- és gombaölő hatással rendelkeznek. Mi kísérleteinkben az élelmiszerromlást, ill. élelmiszer eredetű megbetegedést okozó mikroorganizmusokkal szembeni hatásukat vizsgáljuk laboratóriumi tápközegben és valódi élelmiszerekben. A kiválasztott illóolajok: boróka, citrom, majoránna és muskotályzsálya, ill. ezek fő összetevői: alfa-pinén, limonén, terpinenol és linalool. A laboratóriumi vizsgálati módszerek: antimikrobiális hatás igazolása lyukdiffúziós módszerrel. Minimális gátló koncentráció (MIC) keresése (az a legkisebb illóolaj koncentráció, amelynél nincs mikrobiális növekedés), illóolaj kombinációk hatásának vizsgálata „sakktábla módszerrel (két illóolaj különböző koncentrációinak keverése minden létező kombinációban). A vizsgálatokat Gram pozitív és negatív baktériumokkal, élesztő-, és fonalas gombákkal végeztük.

Valódi élelmiszerek közül vizsgáltuk az illóolajok hatását alma- és szőlőlé, sertés darált hús, tejberizs, tej eltarthatóságára.

Kísérleteink folytatásaként az illóolajok sejtmembránra és a sejt oxidációs állapotára, valamint a biofilm képzésre gyakorolt hatását szeretnénk elemezni. Tovább folytatjuk az élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbítására irányuló vizsgálatainkat.

 


Dr. Csanádi József: Tejjel, tejtermékkel kapcsolatos tévhitek és újdonságok

Kutatjuk és nyomon követjük, hogy az állandó változások az állattenyésztés és tejtermelés területén hogyan hatnak a tej minőségére, összetételére és feldolgozhatóságára. Aktuális dilemmákkal is foglalkozunk. Pl. hogy a költségek csökkentése érdekében egyre nagyobb tejhozam hogyan hat a tej összetételére, feldolgozására és fogyasztói megítélésére. „Az iparban kivesznek mindent a tejből, az már nem is tej, ami onnan kijön”. A negatív jelenségek kezelésére több országban korlátozzák a tehenek napi tejtermelését. . Kiemelten kutatjuk a kiskérődzők tejtermelésének, a tej minőségének és feldolgozásának lehetőségeit. Nagy egyedszámú vizsgálataink alapján megállapítottuk pl., hogy a kiskérődzők tejének minőségére vonatkozó szabályozás fejlesztése elengedhetetlen.

A funkcionális élelmiszerek kutatása, fejlesztése terén kutatásainkban elsősorban a zsírsavösszetétel módosításával és élelmi rost hozzáadásával több új tejtermék fejlesztésében vettünk részt, illetve több ilyen terméket állítottunk elő. Ezek fogyasztásával részben kompenzálhatók a rossz táplálkozás és helytelen életmód várható káros következményei. A zsírsavösszetétel változtatásában elsősorban növényi olajokkal, halolajjal kiegészített illetve konjugált linolsavval dúsított termékeket állítottunk elő. Vizsgáltuk azt is, hogy a takarmánnyal bevitt, antioxidáns és antikarciogén hatású szelén, hogyan jelenik meg a tejben és tejtermékekben.

Vizsgáljuk néhány alternatív technológiának a tejtermékek gyártástechnológiába illeszthetőségét, és a gyártásra, ill. a termékek tulajdonságaira gyakorolt hatásait. Pl. megkísérlünk modellt alkotni az ultrahang általi zsírgolyó aprítás hatásfoka és az alkalmazott ultrahang sajátosságainak összefüggésére, megteremtve az ipari tervehetőség, alkalmazás feltételét. Ugyancsak vizsgáljuk az alvasztott tejtermékek állománytulajdonságaira gyakorolt hatást és azt, hogy a kezelés eredményeként bekövetkező hőmérséklet-növekedés milyen törvényszerűségek között működik.

 

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma