Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
8. hét
2015. február 16.-február 22.
Milyen lézerrendszer érkezik Szegedre?
Mv: Fél kilenc múlt négy perccel, jó reggelt kívánok! 2015 a fény éve Magyarországon is. Ehhez kapcsolódik az a mai tudományos program, amire az MTA budapesti székházában kerül sor. Nagy Margit az egyik előadót, Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát kérdezte.
Szabó Gábor, rektor, Szegedi Tudományegyetem: Azt szeretném bemutatni, hogy ez a lézer projekt, aminek egy pillére épül Szegeden, ez egy nagy projekt, hiszen ha a három helyszínen megvalósuló beruházást együtt nézzük, akkor az csaknem nyolcszázmillió euró. Durván 240 milliárd forintról beszélünk, tehát ez tényleg egy tudományos nagyvállalkozás. A fény évéhez azon keresztül kapcsolódunk, hogy ott nagyon különleges lézerfénnyel lehet majd kísérletezni, nagyon különleges kísérleteket végezni. Egy nagyon komplex és nagyon sok érdekes aspektussal rendelkező projekt ez.
R: Milyen csúcstechnológia érkezik Szegedre? Szabó Gábor: A csúcstechnológia lényege az, hogy olyan lézerrendszer lesz Szegeden, amelyik a legrövidebb fényimpulzusokkal tesz lehetővé kísérleteket. Ez nagyon sok társtudományban, a biológiától az anyagtudományig nagyon érdekes közvetlenül tanulmányozni azokat a folyamatokat, amelyekben az elektronok mozgása az érdekes. Ezt fogja lehetővé tenni az ELI, és jó pár évig feltehetőleg a világon másutt nem lehet elvégezni azokat a kísérleteket, amelyekkel ilyen fajta alkalmazásokat lehet majd csinálni. Mindig szoktam hangsúlyozni egyébként, hogy a szegedi ELI az nem annyira a lézeresek, hanem a társtudományok számára lesz érdekes.
R: Tehát orvostudomány, biológia, amit említett, én hallottam a geológiáról... Szabó Gábor: Gyakorlatilag akármilyen tudományt lehet említeni, persze, hogy itt komoly lézerfizika fog folyni, de az igazi áttörést feltehetően majd a társtudományokban lehet látni.
R: Jelenleg hatalmas építkezés folyik az egykori orosz laktanya területén. Ebben az évben kell befejezni az építkezés egy részét legalábbis, hogy el tudják majd kezdeni 2016-ban a teszt üzemmódot. Most hol tartanak?
Szabó Gábor: Nemrégen beszéltem az ELI három helyszínt összefogó nemzetközi szervezetnek az elnökével, a nemzetközi szervezet is úgy ítéli meg, hogy a magyar ELI is fölzárkózott a többihez, ami egyébként nem volt csekélység, mert a csehek olyan kétéves előnnyel indultak.
R: Igen, mert Prágában és Bukarestben is épül egy-egy ELI. A bukarestinek, a prágainak, a szegedinek mik lesznek a profiljai? Szabó Gábor: A bukaresti az nukleáris fizikával fog foglalkozni, tehát fotonukleáris központ, a prágai, beamline-nak nevezi az angol, ott tulajdonképpen nagyon nagyteljesítményű lézereknek a közvetlen alkalmazásai lesznek, Szegedet pedig attoszekundumos forrásnak nevezzük, ez az attoszekundum az a nagyon rövid időtartam, amiről beszéltem. Mindenütt, ahol gyors folyamatokat kell vizsgálni, ott alkalmazni lehet majd a szegedi ELI-t.
R: Európában is már érdeklődnek arról, hogy mi történik majd itt, sőt, franciák nyertek meg, illetve litvánok is nyertek meg közbeszerzéseket...
Szabó Gábor: Valóban, tehát itt olyan fajta élenjátó technológiáról van szó, ami nincs. Mert a technológiának 2017-ben kell élenjárónak lenni. R: Még most fejlesztik azokban a kutatóintézetekben ezt a technológiát. Szabó Gábor: Így van, tehát a közbeszerzés az sok mindenre kiterjed, részben bizonyos fajta alapegységeknek a beszállítására, meg még olyan kutatás-fejlesztési megbízásokra is, amelyek bizonyos részletkérdéseknek még a tisztázását célozzák meg, mert ilyen lézert még soha senki abban a folyamatban nem rakott össze, mint ahogy itt ennek majd állnia kell. Tehát ez tudományosan is meg ipari szempontból is az egész európai, de mondhatom nyugodtan, a világ lézerfizikáját megmozgatja. Ugyanez igaz a szakemberekre is.
R: Ahhoz, hogy az ELI minden szempontból jól működjön, ahogy ön is mondja, meg kell teremteni a szakembergárda képzési hátterét. Önök nem is olyan régen elindítottak egy oktatási klasztert. Ez is része, gondolom, ennek a hatalmas előkészítő munkának.
Szabó Gábor: Természetesen. Csak annyit mondanék ezzel kapcsolatban, hogy az a nemzetközi konzorcium, amelyik elkezdte egyáltalán megtervezni 2006-ban az ELI-t, annak a nemzetközi konzorciumnak már volt egy oktatási munkacsoportja, ahol öt-hat évvel ezelőtt már azon dolgoztak a kollégák, hogy mit kellene képzésben azoknak a fiataloknak nyújtani, akik az ELI-ben kívánnak dolgozni. Az kezdettől fogva egy fölismert probléma volt, hogy az ELI Európában akkora igényt fog jelenteni lézeres szakemberek iránt, hogy ezt nem tudja Európa most kielégíteni. Ne adj' isten másik nagyon komoly bajjal nézhetünk szembe, tételezzük föl, bekövetkezik, amit várunk, amit az ELI, a beruházás volumenét, most megint a hármat együtt tekintve, a beruházás volumenénél fogva megmozgatja az ipart, akkor meg fog jelenni az ipar is a szakemberekért. Tehát ha az európai lézeres ipar akar fejlődni, ugyanazokra a fiatalokra kezdenek majd vadászni, akikre az ELI maga is vadászna, tehát a szakemberhiány...
R: Már jelentkezik egyébként a szakemberhiány? Szabó Gábor: Még nem, de... R: Lehet prognosztizálni. Szabó Gábor: Prognosztizáljuk, igen, nagyon jó lenne, hogyha például akár a magyar fiatalok is megértenék azt, hogy akár fizikusnak, akár mérnöknek jelentkezhetnek avval a megközelítéssel, hogy valamikor majd az ELI-ben kívánnak dolgozni, hiszen ez egy olyan munkahely lesz, amelyik Magyarországon a világszínvonalat kínálja, azért ilyet nem nagyon sokat fogunk tudni fölhozni, amikor arról van szó, hogy a világ a szakmában meghatározó egy részén akar valaki dolgozni úgy, hogy nem is megy el Magyarországról. Bízom benne, hogy ezt meg fogják érteni a fiatalok, és jelentkeznek azokra a képzésekre, amelyeknek a tematikáját már nemzetközi összefogásban kidolgoztuk, és az országban együtt ez a klaszter kínálja.
mr1-Kossuth Rádió - 180 perc - 2015.02.19 08:00
*
Összeállítás: Megnőtt az illegális határátkelők száma a szerb-magyar határon
[…]
R: Mondja Heka László Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense Balkán-szakértő. Heka László: A leglogikusabb válasz a gazdasági indíték, de senki nem érti, hogy miért indultak el. Koszovó mindig nagyon szegény volt, ott nem volt soha komolyabb ipar, nem volt soha komolyabb forrás. Olyanokat lehet olvasni, hogy Podujevo környékén több faluban a lakosság eladta az ingatlanjait.
[…]
mr1-Kossuth Rádió - 180 perc - 2015.02.16 06:00
*
7. hét
2015. február 09.
Összegyetemi nyílt napot tart holnap a Szegedi Tudományegyetem
Mv: Összegyetemi nyílt napot tart holnap a Szegedi Tudományegyetem. Az érdeklődők az intézmény minden képzését megismerhetik a központi épületben felállított standoknál.
mr1-Kossuth Rádió - reggeli Hírek - 2015.02.06 07:39
*
6. hét
2015. február 04.
Összeállítás: Angela Merkel magyarországi látogatásán jelentős szerepet kapott az energiafüggetlenség kérdése
[…]
R: Orbán Viktor hangsúlyozta, az energiafüggőségi problémát még 2015 első félévben meg kell oldani. Orbán Viktor: Engedjék meg, hogy megjegyzést tegyek itt, hogy külföldről érkezett újságírók is megértsék a helyzet komolyságát. Ahogyan kancellár asszony is mondta, a magyar ipar és a magyar háztartások elsősorban gázra épülnek. Ezért a mi kitettségünk nagyságrendekkel nagyobb, mint Németországé, és 2015-ben, ebben az évben lejár a hosszútávú szállítási szerződésünk, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz. Ez egy probléma, ennek az évnek az egyik legnagyobb problémája a magyar naptárban, és ezt a problémát nekünk az év első felében meg kell oldanunk. Egyébként nem működnek a háztartásaink, és nem működik a magyar ipar. Ez egy komoly dolog, és azért mondtam el önöknek, hogy érezzék, hogy a magyar gazdaság helyzete Oroszországgal való összefüggésben kellő komolyságot igényel. R: A miniszterelnökkel való találkozás után Angela Merkel Áder János köztársasági elnökkel is találkozott, ezutána Mazsihisz programján vett részt, majd a Szegedi Tudományegyetemen vehetett át díszdoktori oklevelet. Mv: Balkó Rita összeállítását hallották Angela Merkel német kancellár magyarországi látogatásának eseményeiről.
Gazdasági Rádió - Reggeli monitor - 2015.02.03 06:30
*
Magyarország legfontosabb gazdasági partnere Németország
Mv: Magyarország legfontosabb gazdasági partnerének nevezte Németországot Orbán Viktor kormányfő, a német kancellárral folytatott budapesti megbeszélése után. Angela Merkel az európai politika kiszámíthatóságát hangsúlyozta, amiben nagy szerepe van az energiabiztonság megteremtésének. Mindkét politikus sürgette az ukrajnai válság békés megoldását és hangsúlyozta, egyik ország sem fogja fegyverekkel támogatni Kijevet. Angela Merkelt a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatták, az Andrássy Gyulba Budapesti Német Nyelvű Egyetemen.
Jazzy Rádió - Reggeli Híradó - 2015.02.03 06:59
*
Móra Veronika is ott volt tegnap az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, amikor Angela Merkel megkapta díszdoktori címét
Mv: Értem én, csak valószínűleg a mostani beszélgetésünkben az okoz némi disszonanciát, hogy ez mégiscsak egy hivatalos látogatás volt, ahol a magyar kormány, illetve ebben az esetben a Szegedi Tudományegyetem vendégeként Merkel asszony itt jár, és ilyenkor nem szokás kritikákat megfogalmazni. Most pedig, ha nem is kifejezetten Orbán Viktornak címezve, de nem lehet más a címzett: miért beszélne Budapesten egy egyetemen ezekről az általános értékekről a német kancellár, hogyha nem ide szólna, nem az itteni hallgatóságnak szólna? Nem így értékelték az ott ülők? Móra Veronika: Nézze, Magyarország és Németország is tagja az Európai Uniónak, tehát egy olyan közösségnek, amelyet közös alapértékek tartanak össze. És ezekre az alapértékekre, úgy tűnik, időről időre fel kell hívni a figyelmet.
KlubRádió - Megbeszéljük - 2015.02.03 16:00
*
A béke és a szabadság a feltétele annak, hogy megélhessük Európa sokszínűségét, mondta Angela Merkel
Mv: A béke és a szabadság a feltétele annak, hogy megélhessük Európa sokszínűségét. Ezt mondta a német kancellár, miután átvette a szegedi egyetem díszdoktori címét. Angela Merkel Európa jövőjéről kifejtette, azon kell fáradozni, hogy Európa be tudja tartani a jólétre vonatkozó ígéretét a fiatalokkal szemben is.
Meszes Boglárka. R: Külön erre az alkalomra készült talárban érkezett meg Angela Merkel az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemre. A német kancellárt a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. Angela Merkel a világ vezető politikusai közé tartozik, egész pályája során különös figyelmet szentelt a kelet-közép-európai eseményeknek és mindig is elkötelezetten támogatta a tudományokat, indokolta a kitüntetést Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A béke és a szabadság a feltétele annak, hogy megélhessük Európa sokszínűségét, mondta Angela Merkel, miután átvette díszdoktori címét. A német kancellár az orosz-ukrán konfliktusra utalva előadásában hozzátette, a béke és a szabadság azonban nem magától értetődő.
mr1-Kossuth Rádió - reggeli Hírek - 2015.02.03 08:00
*
Hazánkban járt tegnap Angela Merkel, német kancellár
Mv: Hazánkban járt tegnap Angela Merkel német kancellár. Néhány órás munkalátogatásán megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Találkozott Áder János köztársasági elnökkel, felkereste a Dohány utcai zsinagógát, ahol lerótta kegyeletét a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál, és tárgyalt a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel is. Konzultált továbbá a hazánkban tevékenykedő német vállalatok képviselőivel, valamint előadást tartott a német nyelvű Andrássy egyetemen, ahol átvette a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. Jó napot kívánok! A szerkesztő, D. Bányász Gergő nevében is Halász Zsuzsa köszönti a hallgatókat, és az Ütköző vendégeit, Kiszelly Zoltán politológust itt, a stúdióban, jó napot kívánok! Magyar Kornéliát pedig, a Magyar Progresszív Intézet igazgatóját telefonon, akit máris arra kérek, jelezze, ha hall bennünket. Magyar Kornélia, igazgató, Magyar Progresszív Intézet: Abszolút hallom önöket. Jó napot kívánok! Mv: Nagyszerű. Nos, tegnap óta sok mindenki, sok mindent mondott. Tulajdonképpen ugye elemzők, politikai pártok vezetői, úgy tűnik mindenki a maga verziója, vagy a maga szája íze szerint magyarázta a Merkel-látogatás, vagy az abból levonható tanulságokat. Én arra lennék kíváncsi, hogy hol van az a mérleg, vagy van-e olyan mérleg, amelynek a segítségével voltaképpen megtudhatjuk azt, hogy egészen objektív módon mi is történt tegnap. Bár lehet, hogy helyesebb, ha azt kérdezem, hogy mi az önök verziója, nyilván elemzői szemszögből. Legyünk udvariasak, kezdje a hölgy, Magyar Kornélia.
mr1-Kossuth Rádió - Ütköző - 2015.02.03 12:30
*
