2024. május 6., hétfő English version
Archívum  --  2008  --  3. szám - 2008. február 18.  --  Egyetemi élet
Matematikával az allergia ellen
Magyarországról egyedüliként az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája vesz részt abban a kutatási programban, amelynek célja az allergia kialakulásáért felelős kulcsgének egymásra hatásának vizsgálata.
Európában már napjainkban is a lakosság harmada allergiás, de az előrejelzések szerint 2020-ra minden második európai szenved majd valamilyen allergiás megbetegedésben. A különféle allergiás megbetegedések – melyek száma megkétszereződött az utóbbi negyed században - minden korosztályt érintenek, és a klinikai tünetek az évek során sajnos fokozatosan romlanak. Az allergiához egyéb betegségek társulhatnak, így például a pollenallergiások egyharmadánál idővel asztma is kialakulhat.
 
 
Négy-négyszáz allergiástól és egészséges önkéntestől vesznek vérmintát a kutatási programban.
 
Az allergiás tünetek megjelenése nagyon változatos. A leggyakoribbak a légúti allergiák, ezeket követik a bőrallergiák - a fémérzékenység, az ekcémák, valamint a csalánkiütések -, majd a szem különféle allergiás folyamatai, és egyre többeket érintenek a táplálék- és gyógyszerallergiák.
Az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája hosszú évek óta nemcsak gyógyító tevékenységével, hanem kutatómunkájával is aktív szerepet vállal allergiás megbetegedések elleni harcban. A klinika szakemberei Magyarországról egyedüliként kapcsolódtak be nyolc európai és egy tengerentúli egyetem közös kutatási programjába, amely az allergia kialakulásáért felelős gének egymásra hatását vizsgálja, és hozzájárulhat az e betegségben szenvedők egyénre szabott terápiájának kialakításához.
Réthy Lajos projektvezető elmondta, a kétéves kutatási program során egy matematikai modell segítségével azt igyekeznek kideríteni, melyek azok a kulcsgének, amelyek egyéb hatások mellett felelősek az allergia kialakulásáért. A kutatás hátterét Barabási Albert-László magyar származású fizikus skálafüggetlen hálózatokkal kapcsolatos elmélete adja, e szerint a hálózatok, az olyan összetett rendszerek, mint a társadalom vagy az élő szervezet nem véletlenszerűen rendeződnek, hanem matematikailag jól modellezhetők. Ilyen összetett rendszereknek tekinthetők a komplex betegségek is, mint az elhízás, a magas vérnyomás vagy az allergiák. Kialakulásukban és az adott betegségen belüli egyéni különbségekben a környezeti tényezők mellett számos gén egymásra hatása is szerepet játszhat.
 
ALLERGIANAP
Február 23-án szombaton allergianapot rendeznek az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján. A rendezvény résztvevői megismerhetik a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és a mindennapokban hasznosítható gyakorlati tanácsokat is kapnak. A program minél átfogóbb képet kíván adni az érdeklődőknek a ma már Európában a lakosság csaknem egyharmadát érintő betegségről. A nyílt napon elhangzó öt előadáson a hallgatók a megbetegedést kiváltó leggyakoribb környezeti okokról, az élelmiszer- és légúti allergiákról, valamint az allergiás megbetegedések pszichés hátteréről és az intézményben folyó kutatásokról is ismereteket szerezhetnek. A rendezvényen térítésmentes szűrést is szerveznek, melyen elsősorban a légúti és élelmiszer-allergénekkel kapcsolatos túlérzékenységet tudják kimutatni.
 
A szegedi klinikán önként jelentkezőktől - négyszáz allergiás betegtől és ugyanennyi egészségestől - vesznek vérmintát. A mintákból elkülönített DNS-t genetikailag elemzik, géneltéréseket keresnek részben Magyarországon, részben külföldön. A kapott adatok matematikai és informatikai feldolgozása a külföldi partnerintézményekben történik. A kutatási program eredményeként tíz év múlva talán egy csepp vérből meg lehet majd határozni, hogy valaki milyen allergiában szenved, s mely számára a leginkább megfelelő kezelés.
 
Franck János
Bezár