dugo_auto_kiemelt

"GÁZOS" autók!

Saját autójában végzett méréseket Szegeden és Budapesten Krizsán Tamás, a Szegedi Tudományegyetem volt környezetmérnök szakos hallgatója. Szakdolgozatában a gépjárművek utasterében mért egészségre káros gázok mennyiségét vizsgálta.

Krizsán Tamás 2009-ben geográfusként, majd 2015-ben környezetmérnökként végzett a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán. Jelenleg egy budapesti telematikával foglalkozó cég szegedi irodájában dolgozik. Életében fontos helyet tölt be családja, szabadidejében a DJ-skedésnek él.

- Mindig is idegesített, amikor előttem haladt egy láthatóan nagy mennyiségű füstöt kibocsátó jármű. Nem tudtam védekezni ellene, és érdekelt vajon mekkora mennyiségű káros anyag jut ilyenkor a szervezetembe, hogyan védekezhetek ellene – indokolta a témaválasztást Krizsán Tamás, akinek témavezetője Dr. Kónya Zoltán, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője volt. A szegedi egyetemen, 2015 nyarán végzett hallgató saját BMW-jében egy Ventix Mx4 multiméterrel végzett CO mérést.


- A többi káros anyag, mint például a nitrogénoxid mérése körülményes, és nem találtam a piacon elérhető árú mobil mérőeszközt. A szén-monoxid jelenlétéből pedig következtetni lehet a többi káros légszennyező anyag mennyiségére – magyarázta.

 

A mérési eredmények


- A legtöbb mérést tavaly tavasszal végeztem, Szegeden a belvárosban, sugárutakon, nyugodtabb lakónegyedben és az M5ös autópályán. Emellett Budapesten ugyancsak a körutakon, sugárutakon, mélygarázsban, nyugodtabb területeken mértem. Reggel és délután a csúcsidőszakban, illetve délben és este is belső keringtetés nélkül és azt bekapcsolva – tette hozzá.


Krizsan_Tamas_auto
A méréseket saját autójában végezte.
- Szeged belvárosában a reggeli csúcs idején volt a legmagasabb a CO-érték a kocsimban 0,05 ppm (ppm: egy részecske az egy millióban, tehát milliomodrész) ami délre lecsökkent 0,01 ppm-re, viszont a délutáni csúcsforgalom idején ismét megemelkedett 0,03 ppm-re. A város nyugodtabb lakórészében szintén alacsony, 0,01 ppm a mért érték, az M5ös autópályánál viszont magas, 0,05 ppm. A fővárosban ennél jóval magasabb értékeket mutatott a műszer, a Hungária körúton reggel 0,17 ppm, egy budapesti mélygarázsban 0,14 ppm volt a légszennyezés – magyarázta.

 

A légszennyezés káros hatásának rövid távú következményei lehetnek a légúti betegségek, például asztma, hörghurut, vagy tüdőgyulladás, de hosszútávon súlyosabb daganatos betegségeket is okozhat. A tüdőben a káros mikroszemcsék lerakódnak és alig vagy soha nem tisztulnak ki, így krónikus légúti betegségeket, tüdőrákot is okozhat – hívta fel a figyelmet Tamás.

 

Következtetések


Krizsan_Tamas
Tamás a tudományos munka mellett
szabadidejében DJ-ként is dolgozik.

- A mérési eredményekből egyértelműen látszik, hogy a legszennyezettebb területek a körutak, sugárutak, ahol sűrű a forgalom. Lámpától lámpáig pedig araszolva, illetve a zöldre várva, majd közvetlen lámpától kigyorsításkor jut be a legtöbb káros anyag az utastérbe. A másik erősen szennyezett terület a mélygarázs, ahol megrekednek ezek a káros anyagok a levegőben. Egyértelműen elmondható az is, hogy a gázolajos autók nagyobb veszélyt jelentenek az előbb említett mikrorészecskék miatt. Továbbá a motor bonyolultsága miatt nagyobb a meghibásodás lehetősége, és egy rosszul beállított, hibásan működő motor hatványozottan több káros anyagot juttat a levegőbe. A benzines autók átalakíthatóak gázüzemre, amivel jelentősen csökken a káros anyag kibocsátásuk – részletezte.

 

Hogyan védekezzünk?


Dugóban, mélygarázsban, vagy erősen légszennyező, például fekete-kék füstöt eregető jármű mögött haladva az utastérbe kerülő káros anyagoktól felhúzott ablakkal belső keringtetésre kapcsolva tudunk védekezni. Ha már bejutott a szennyezett levegő a kocsiba próbáljunk meg minél hamarabb megszabadulni tőle, ablaknyitással például, amint kijutunk ebből a forgalmi szituációból – tanácsolta Tamás.



SZTEinfo-Gajzer Erzsébet
Fotó: Krizsán Tamás, Juhász Gábor, Internet

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma