janurik3

Digitális technológiai újításokkal élményszerűbbé válhat az ének-zene oktatás

A fiatalok több mint 80%-a nem, vagy csak ritkán hallgat klasszikus zenét. Ez a tény is indokolttá teszi az iskolai ének-zene oktatás módszertani megújítását – vallja Gévayné Janurik Márta, az SZTE Zeneművészeti Kar főiskolai docense. Az általa vezetett kutatócsoport egyebek közt az információs és kommunikációs technológia nyújtotta lehetőségekkel, széles körben alkalmazható és hatékony eszközökkel szeretné élményszerűbbé tenni az énekórákat.

- Az ének-zene oktatás évtizedekre visszanyúló problémája, hogy a fiatalok a különböző zenei tevékenységek során nem jutnak el a klasszikus zene szeretetéhez. Ezt erősítik meg korábbi kutatásaink is: az élményszerűség helyett inkább az unalom és a szorongás domináns az ének-zene órákon. A diákok közömbösek, sőt kifejezetten negatívan élik meg például a kottaolvasást, vagy az éneklést. A negatív attitűd miatt nem is szeretik meg a klasszikus zenét. Több vizsgálat is megerősíti, hogy a fiatalok több mint 80%-a nem vagy csak ritkán hallgat komoly zenét, 30%-uk még a véletlen hallott klasszikus muzsika helyett is más műsort keres. L. Nagy Katalin vizsgálata azt is megmutatja, hogy mind a tanulók, mind a szülők szemében az ének-zene a leghaszontalanabb tantárgy, de a pedagógusok is az utolsó előtti helyre sorolják az ének-zene tanulás nyújtotta ismeretek és fejlődési lehetőségek hasznosságát. Ezek fényében mindenképpen szükség van módszertani megújulásra, hiszen a zenetanulás sokoldalú fejlesztő hatását számos hazai és külföldi transzferhatás vizsgálat is megerősíti. Zenetanulás közben nem csak a zenei képességek fejlődhetnek, hanem a zenei nevelésnek köszönhetően teljesebb életet élő, fejlettebb társas képességekkel jellemezhető közösségek megteremtése valósulhat meg – indokolta a kutatómunka szükségszerűségét Gévayné Janurik Márta.


Az ének-zene tanulás számos fejlesztő hatással bír


A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docense hangsúlyozta: a magyar ének-zene oktatás alapját a Kodály-koncepció jelenti. Ezt a köztudatban tévesen Kodály-módszernek nevezzük, de Kodály nem módszereket dolgozott ki, hanem egy olyan nevelési koncepciót, ami az akkori legmodernebb reformpedagógiai irányzatokkal mutatott szoros kapcsolatot. Kodály Zoltán a mindennapos ének-zenei nevelésen keresztül a személyiség sokoldalú fejlesztését tűzte ki célul.


- A mai fiatalok ugyan más társadalmi és kulturális környezetben élnek, de az ének-zene tanulás fejlesztő hatásai ma is érvényesek. Ezért új módszerekre van szükség, hogy a fiatalok motiváltak és érdeklődőek legyenek. Erre kiváló módszer lehet az információs és kommunikációs technológiai eszközök bevonása az oktatásba. A fiatalok óriási érdeklődéssel fordulnak az új technikai eszközök felé, de az ének-zene órákon alig használják azokat, mivel a tanárok sem kapnak módszertani útmutatást a használatukhoz. Ezért olyan módszertani lehetőségeket szeretnénk kidolgozni, amelyeken keresztül az énektanár segíteni tudja az új eszközökkel való tanulást.


Az MTA támogatásának köszönhetően alsó és felső tagozatos kísérleti osztályainkban minden tanuló saját táblagéppel sajátíthatja el a kottaolvasást és -írást, vagy szerkeszthet zenét. Feladatbankot kívánunk kidolgozni, ahol digitalizált formában jelennek meg a különböző gyakorlatok. A zeneszerkesztéshez olyan zenei egységeket szeretnénk hangzó formában létrehozni, amelyeken keresztül a diákok maguk is összeállíthatnak kisebb-nagyobb zenei részleteket. Így saját tapasztalataikon keresztül ismerhetik meg a zenei hangok tulajdonságait, a hangszíneket, a hangerőt, a dallamfordulatokat, a ritmusokat és magának a zenének az építkezését. Ezen keresztül sokkal közelebb kerülhetnek a klasszikus művek megértéséhez és várhatóan könnyebben tudnak majd különbséget tenni az értékes és kevésbé értékes művek között – fogalmazott.


Fontos a ritmikai készségek fejlesztése is


Hozzátette: a kutatómunka másik fontos területe a ritmikai készségek fejlesztése. – Az éneklés terén gátlásosabb gyerekek a tapasztalat szerint sokszor szívesen játszanak ritmusokat, ehhez különleges hangzású hangszereket vagy saját testüket is használhatják. A ritmizálás rengeteg olyan lehetőséget nyújt, ami segíti például a memória fejlődését, vagy a társas együttműködést. Számos kutatás kimutatta, hogy a zenei képességek közül a ritmikai készségek fejlettsége mutatja a legszorosabb kapcsolatot más kognitív képességekkel. Ezért a ritmusjátékhoz kapcsolódóan is szeretnénk egy adatbázist létrehozni, feladatokat, módszertani lehetőségeket kidolgozni. Természetesen áttekintjük a tananyagot, különösen az éneklés alapját jelentő dalanyagot és a zenehallgatás lehetőségeit is. Az IKT eszközök és az új ritmushangszerek már önmagukban motiváltabbá tehetik a fiatalokat, így élményszerűbben vehetnek részt az órákon, ami által az elsajátítás is hatékonyabbá válhat.


A kutatómunkában az SZTE Zeneművészeti Kar munkatársai mellett más zenei és nem zenei intézmények oktatói is részt vesznek, így például a BTK Neveléstudományi Intézete, a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar, a Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola és a Király König Péter Zeneiskola oktatói.

 

SZTEinfo- Gajzer Erzsébet

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma