Az újfajta oktatásmódszertan megszerettetheti a földrajzot a diákokkal

Problémaorientált oktatási lehetőségekkel és digitális technológiai újításokkal kíván hozzájárulni a földrajz oktatásának módszertani megújításához Farsang Andrea, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapokat és tanári kézikönyveket is készít.

A Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani kutatásokat ösztönző pályázatán nyert támogatást Farsang Andrea, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával a földrajz oktatás módszertani megújítását célzó fejlesztéseket dolgoznak ki.


Hazánkban szükségszerű a földrajz oktatás módszertani megújítása


- 25 éve tanítok oktatásmódszertant, a pályám elején egy évet Németországban, egy évet Svájcban töltöttem. A külföldön alkalmazott módszereket, a változatos oktatáskultúrát és tankönyvkínálatot megismerve éreztem, hogy Magyarországon is változásra van szükség. Ezen változásokat sürgetik a változó tantervek, a tankönyvek, és a társadalmi elvárások is. Mindez szintén arra sarkalt, hogy elgondolkodjak, én mivel járulhatok hozzá az oktatásmódszertani változások megindításához. Látni kell azonban, hogy ezen változtatások, illetve az erre irányuló törekvések hatásai a közoktatásban nagyon lassan jelennek meg, hiszen a már régóta tanító kollégák a „bevált” gyakorlatot követik, őket jól szervezett tanártovábbképzésekkel kellene elérni, míg az egyetemekről frissen kikerülő tanárok esetében – bár haladó szemléletű képzésben részesülnek bármely egyetemünkön – igen erősek azok a tanárminták és szokások, amit az iskolapadokban láttak. Az egyetemen tanulnak ugyan korszerű módszerekről, de mivel nem ilyenek a tanármintáik, ezért nagyon nehezen tudják a mindennapi gyakorlatba továbbvinni azokat. A szóbeli közléseken, frontális osztálymunkán, a tanulók passzív befogadására alapozó módszereken túlmutató gondolkodtató, interaktivitásra építő módszerek alapját képező segédanyagok, tanári kézikönyvek a földrajz tantárgy tanításához csak csekély mértékben állnak rendelkezésre – indokolta a módszertani újítások szükségszerűségét Farsang Andrea.


Tanári kézikönyv Magyarország földrajzáról


- A cél egy olyan módszertani újításokat tartalmazó tanári kézikönyv kidolgozása, aminek témája Magyarország földrajza. Az oktatási segédlet lehetőséget teremt arra, hogy a tanárok interaktív és gondolkodtató módon, a diákokat jól megmozgatva, kreatívan és probléma centrikusan oktassák Magyarország egyes tájait, városait. A cél, hogy megpróbáljunk szakítani a leíró jellegű oktatással és mutassunk olyan példákat, amelyekkel egészen más módon lehet tanítani a földrajzot. Ez azért is fontos, mert a földrajz képviseli a közoktatásban talán egyedülálló módon annak a lehetőségét, hogy az egyes területeket érintő aktuális problémákat is a diákok elé tárja, legyen szó akár természeti, akár társadalom-földrajzi problémákról. Így a diákok problémamegoldó és gondolkodtató formában ismerkedhetnek meg magyarországi példákon keresztül például az elvándorlás, a szárazodás, vagy a talajvízszint csökkenés témakörével. A tanári kézikönyv, illetve annak a tanulók számára kiosztható munkalapjai sok interaktív feldolgozásra inspiráló forrást, használható információt adnak majd, melyek segítségével a tanárok változatosan szervezhetik óráikat és az átadott ismereteken felül számos tanulói képességet fejleszthetnek – fogalmazott az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense.


Hozzátette: a fejlesztés más szemléletű tanítást és kreatív hozzáállást vár, amit nem biztos, hogy minden tanár azonnal magáévá tud tenni. Első lépésben nem is ez a cél. Nem kell egész Magyarország földrajzát újfajta módszerrel oktatni, elég egy-egy tájat így megismertetni a diákokkal. A kézikönyvet éppen ezért nemcsak egységesen, hanem munkalaponként is el lehet majd érni, így viszonylag kis ráfordítással tudja bevinni az órára a tanár az újfajta oktatási módszert. Reményeik szerint azonban, ha a földrajztanárok néhány táj tanításában kipróbálták és megízlelték az úfjata módszer sikerességét, egyre bátrabban több táj tanítása során, és más témaköröknél is alkalmazzák majd tapasztalataikat.


Kiemelte: az újszerű tanári kézikönyvben a digitális technológiai fejlődéshez kapcsolódó újítások is megjelennek majd: például interneten elérhető kiegészítések, okostelefonnal leolvasható QR kódok.


Középiskolákban és a tanár továbbképzésben is bevezetnék az újszerű módszereket


- Ha a diákok érdekesnek és hasznosnak találják majd az ilyen módszerekkel kapott ismereteket, akkor reményeink szerint motiváltabbak lesznek a földrajzórákon és egyre többen szeretik majd meg a tantárgyat – tette hozzá Farsang Andrea.


Cél az is, hogy változatosabb legyen a tanárok módszertani palettája. A középiskolai oktatás mellett a tanár továbbképzésbe is szeretnék beépíteni az újfajta oktatásmódszertant. Tesztekkel kívánják mérni, hogy a diákok hatékonyabban sajátítják- e el a földrajzot, és hogy a tanárok hogyan viszonyulnak az új módszerekhez. Gyors változásokban azonban nem lehet gondolkodni, az új minták lassan terjednek el, lassan változnak a tanárok szokásai.


Az SZTE egyetemi docense által vezetett kutatócsoportban a szegedi egyetem több tanszéke, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Országos Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai is részt vesznek. Mindemellett szegedi, pécsi és debreceni gimnáziumok és általános iskolák gyakorló tanárait is bevonták a munkába, azzal a céllal, hogy a kidolgozott fejlesztéseket a gyakorlati oktatásban is kipróbálják, teszteljék azok hatékonyságát.


Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma