SZTE magazin

Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"

Három kilométerrel kezdte, azóta jó pár ezret hagyott a háta mögött Sija Éva. Az SZTE vegyésze szerint mindenkinek szüksége van egy „kikapcs gombra”, ahhoz hogy hosszútávon megtalálja az örömet és az egyensúlyt a munkában, vagy a napi rutinfeladatokban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Munkaidejükben egyetemistákat oktatnak, gyógyíthatatlan betegségek ellenszerét keresik, innovatív találmányok megálmodói vagy éppen a világűr rejtelmeit kutatják. Mire cserélik a fehér köpenyt munka után? Hogyan töltik szabadidejüket a Szegedi Tudományegyetem oktatói, kutatói? Rovatunkban ezt a témát járjuk körül. Ezúttal Sija Évával, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet vegyészével beszélgettünk.


- Mióta fut?

 

Futni 2013. május elsején kezdtem, de a mozgás már az egyetemi évek alatt is a mindennapok része volt. Szerettem aerobikozni, néha lejártam fitness terembe is, három évet néptáncoltam. Aztán ahogy 2013 tavaszán egyre jobb idő lett, és irigykedve az egyik barátom egyre több futós képét láttam egy közösségi oldalon, én is futó cipőt húztam. Először csak 3 km-t futottam reggelente, hogy senki se lássa, de így is úgy éreztem belehalok. Nem értettem, hogy kalapálhatnak hajnal fél hatkor az utcán, aztán rájöttem, a fülem kalapál a megerőltetéstől. Pár alkalom után, amikor kicsit nagyobb önbizalmam lett, csatlakoztam egy hobbifutós társasághoz. Velük tanultam meg, hogyan kell „jól” futni. Azóta már jó néhány futócipőt elkoptattam, és több ezer kilométer van a hátam mögött.


_MG_2218


- Miért szereti, milyen pluszt ad?

 

Erről órákat tudnék csillogó szemekkel beszélni! Egészséget ad, mert átmozgatja az egész testet - az izmokat, a keringést, a tüdőt. Ezáltal jó erőnlétet, és jó kiállást, tartást ad. Sok ismerős futón figyeltem meg, hogyan változik meg nem csak a testalkata, de a testtartása is a futástól. Még a tekintetünk is megváltozik, valahogyan üdébb lesz. Szerintem a mozgás lehet az örök fiatalság egyik titka! Ezen kívül segít levezetni a stresszt: ha valami miatt szomorú vagy mérges vagyok, veszem a futócipőm, és mire a Rotary ösvényre érek, már semmi más nincs, csak én, a futás és a természet.


_MG_2353

 

- Egyedül fut vagy társasággal?

 

Ritkán futok egyedül. Legtöbbször barátokkal megyünk – mert a futás közösséget is teremt. Rengeteg barátot, és sok érdekes élettörténetet ismertem meg a futáson keresztül. Együtt futni a holdfényben ragyogó friss, ropogós hóban, vagy egy hegyen a hajnali fényben, vagy százezer szúnyog között, szakadó esőben, vagy épp tikkasztó hőségben kutat keresve, vagy kisegér invázióban… ezek felejthetetlen élmények, sok közös emlék. A mozgás szeretetén túl ezek is összekötnek minket. És aztán azon vesszük észre magunkat, hogy már nem csak együtt futunk. Megismertük egymást, és barátok lettünk. Sőt, már futóegyesületünk is alakult, és több futórendezvényt is szerveztünk Szegeden gyerekeknek, felnőtteknek, hobbi és profi futóknak.

De azt is meg kell említenem, hogy nem szabad csak futni, mert habár átmozgatja a testet, a lábnak elég egyoldalú mozgás. Három-négy futóedzés után érdemes beiktatni valami más mozgástípust is, hogy elkerüljük a sérüléseket, ami egy futónak a legnagyobb büntetés.


_MG_2533

 

- Mi a legemlékezetesebb élménye hobbijával kapcsolatban?

 

Bár nagyon sok emlékezetes élmény van, azt hiszem erre a válaszom az idei Ultrabalaton. Párosban futottuk körbe május végén a Balatont Madarász Laci barátommal. 110 kilométert futottunk fejenként, egymást váltva, kevesebb, mint 25 óra alatt. Futottunk a saját, és egymás álmáért – ha valamelyikünk feladta volna, vége a versenynek, és az álomnak is. Döbbenetes teljesítmény volt, még kimondani is sok, mégis olyan könnyen ment minden. Rengeteget készültem rá, fejben is, keresztedzésekkel – úsztam, tornáztam, a napi futóedzések mellett több hétvégén 50-60 km-es távokat futottam a hegyekben. Laci felesége, Erika, barátaink Nyemcsok Évi – most már Antal Évi - és Antal Gábor segítettek minket a versenyen. Az ő kísérő támogatásuk nélkül ez az álom nem vált volna valóra.

 

IMG_2124


 

- Mi a kutatási területe?

 

Az igazságügyi toxikológia. Főként kábítószer és alkoholtartalmat határozunk meg biológiai mintákban, de sokszor igyekszünk más mérgezések nyomába is eredni. A munka egy része napi rutinfeladat, azonban a jelenlegi drogpiac bőven ad kutatási feladatokat is. Nagyon szeretem ezt a munkát. Úgy érzem, minden, amit eddig egész életemben tanultam ebben a munkában összeér. Szükség van arra, amit az egészségügyi gimnáziumban tanultam, az egyetemi biológia-kémia szakos ismereteimre, a középiskolai tanári tapasztalataimra, arra a szemléletre, amit a vegyész szakon sajátítottam el, és a PhD-s tapasztalatokra is.

 

14429625_1284328778253181_758359982_n

 

- Van-e összefüggés a munkája és a hobbija között?

 

Közvetve biztosan van, hiszen az, hogy a mozgás az életem része, fittebbé, kiegyensúlyozottabbá, magabiztosabbá tesz, ami a munkanapokban is kamatozik. Van néhány olyan ismerősöm, akikkel együtt futunk, és munkakapcsolatba is kerültünk. De közvetlen kapcsolat nincs közte. Azt hiszem ez így is van jól. A futás a magánéletemhez tartozik, kikapcsol. Szerintem szükség van egy „kikapcs gombra”, ahhoz hogy hosszútávon megtaláljuk az örömet és az egyensúlyt a munkában, vagy a napi rutinfeladatokban.


IMG_2179


Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés


SZEM_magyar_borito SZEM_angol_borito


SZEM_magyar_pdf SZEM_english_pdf