SZTE Info

Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje

Közel 800 millió forint uniós támogatást nyert a szegedi egyetem olyan összetett és intelligens anyagok előállítására, amelyek újfajta energiatárolási módszerek és speciális energiaforrások megalkotására is alkalmasak lehetnek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

_MG_5679Az uniós projektben a nanoanyagokkal foglalkozó különböző SZTE-s kutatócsoportok közös célt tűztek ki: szabályozott összetételű és nanoszerkezetű rendszerek előállításával új tudományos eredményeket elérni a funkcionális anyagok kutatása és fejlesztése területén. A vizsgált nanoszerkezetekből olyan speciális összetételt alkotnak meg, amelyek újfajta energiatárolási módszerek és speciális energiaforrások kidolgozására lehetnek alkalmasak – magyarázta Dr. Kónya Zoltán, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője.


_MG_5697A 2016. október 1. - 2020. szeptember 30. között megvalósuló projekt nyitórendezvényén Janáky Csaba, az MTA – SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: a napenergia kémiai kötések formájában történő tárolásával több éve foglalkoznak, de a projektben egy olyan összetett anyag előállításán dolgoznak, amelyben minden komponensnek jól meghatározott funkciója van. - Az a tapasztalat, hogy egy-egy anyag nem képes kellően nagy hatásfokkal, kellő stabilitással és kellő szelektivitással dolgozni. Ezért a kutatócsoportok közösen olyan összetett anyagot állítanak elő, amely képes ezt a komplex feladatot ellátni, azáltal hogy egyes komponensei egy-egy meghatározott funkcióért felelősek. Ezek az új, intelligens anyagok például a napenergia-tárolási folyamatokban lehetnek az eddigieknél hatékonyabban alkalmazhatók – mondta.


A kutatásokban összesen 7, az anyagtudományi és felületi jelenségek vizsgálatában már komoly nemzetközi elismertséggel rendelkező kutatócsoport vesz részt – többek között 2 MTA-SZTE és 2 MTA-SZTE „Lendület” Kutatócsoport is. Az európai uniós támogatásnak köszönhetően 15 fő új kutató bevonása válik lehetővé, és várhatóan 25 fiatal kutató kap lehetőséget, hogy a projekt témájához köthető értekezéssel tudományos fokozatot szerezzen. A kutatás eredményeinek bemutatásaként közel 100 kiemelkedő minőségű publikációt terveznek megjelentetni. A projektnek köszönhetően egy nemzetközi szinten is egyedülálló beruházás is megvalósul egy felületi fotofeszültség- spektroszkópiás berendezés beszerzésével.


energiatarolas_projekt
A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők.



arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA tudományos munka a Széchenyi 2020 program keretében a GINOP-2.3.2-15-2016-00013 számú „Funkcionális felületeken alapuló intelligens anyagok – az előállítástól az alkalmazásig” című projektnek köszönhetően valósul meg.





SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.