SZTE Info

Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket

Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz az antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak. Az SZTE kutatói számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan antibiotikumot fejlesszenek ki, amellyel szemben nem válnak egy idő után a baktériumok ellenállóvá.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az antibiotikum-rezisztencia a vezető halálokok egyike lehet a világon 2050-re. Éppen ezért kiemelkedően fontos a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Központ közös kutatása, amely erre a területre fókuszál. Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően nézik meg azt, hogy az antibiotikum kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják "becsapni" a baktériumok védekező rendszereit és kivédik rezisztenciát.

 

A kutatás a Széchenyi 2020 programban valósul meg, a projekt összesen több mint 800 millió forint támogatásban részesült.

A kutatók célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék. A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek egy vagy két molekula egyidejű alkalmazásán alapulnak, azzal együtt, hogy a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá tegyék.

 

arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapAz „Evolúciósan optimalizált antibakteriális foldamerek: a kémiai építőelemektől a rendszerbiológiáig EVOMER” című kutatási projekt a Széchenyi 2020 program keretében összesen 815 millió 746 ezer forint támogatásban részesült. A négy éves projekt szakmai vezetője Dr. Martinek Tamás, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Az Európai Uniós beruházásnak köszönhetően 8 fő új kutató bevonása válik lehetővé, és várhatóan 27 fő kap lehetőséget, hogy a projekt témájához köthető értekezéssel tudományos fokozatot szerezzen. A kutatás eredményeinek bemutatásaként a kutatócsoport közel 70 kiemelkedő minőségű publikációt tervez megjelentetni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 21.
    14:30 - 16:00
    A Prof. Dr. Deák Judit 70. születésnapja alkalmából rendezett tudományos ülés programja: Prof. Dr. Minárovits János – Mikrobák által előidézett epigenetikus változások. Prof. Dr. Nagy Erzsébet – Kezdetektől mostanáig (köszöntő). Prof. Dr. Bártfai György – Együttműködés a mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika és a nőgyógyászat határterületén. Dr. Jakab Ferenc – A globális felmelegedés hatása a fertőző betegségek terjedésére. A program szervezője: SZAB Orvostudományi Szakbizottság Laboratóriumi Medicina Munkabizottság.
  • november 21.
    16:00 - 17:30
    Az előadás a SZAB Jogtudományi Szakbizottság Jogpszichológiai Munkabizottság programja.
  • november 21.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló programjának vendége, Prof. Csepeli György szociológus előadásának első részében a kooperáció evolúciós biológiai és szociálpszichológiai előnyeiről beszél. Az előadás a második részben pedig Széchenyi István, Karácsony Sándor, Bibó István, Hankiss Elemér gondolatai nyomán azokról az akadályokról szól, amelyek miatt "a magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék". Az előadás harmadik részében a kooperáció kultúrája meghonosításának lehetőségeit taglalja az előadó.