SZTE Info

fuveszkert

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

82 védett növényfaj, 25 ezer palánta és 255 ezer mag. Ez az egyik számszerűsíthető célja az SZTE Füvészkertben induló, az öt éven át tartó fajmegőrzési, természetvédelmi munkának. A 2017 márciusától induló programról Németh Anikót, az SZTE Füvészkert igazgatóját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Fokozottan védett növényfajokat szaporítanak” a Körös-Maros Nemzeti Park 160 hektárnyi területén – adta hírül a regionális sajtó, de a kormány.hu is. Mi e projekt célja?

– A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése oly módon, hogy a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítunk ki a Füvészkertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel –elmondta: a kitelepítés a nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókra történik. A pályázatban érintett 82 – ezen belül 16 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett – növényfaj között szerepel például a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya, a pusztai meténg.

 

A pannon löszgyep a Dél-Tiszántúl hajdan legjellemzőbb növénytársulása volt, azonban kiváló talajadottsága miatt napjainkra csaknem teljesen felszántották, ezért az ország legveszélyeztetettebb élőhelytípusává vált – az ökológusok szerint. Miért fontos a 82 növényfajnak a visszatelepítése?

– A munka különös jelentőséggel bír, hiszen a pannon löszgyep hazánk egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. Hajdan a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt, kiváló talajadottsága, az úgynevezett csernozjom talaj révén azonban állományait az évszázadok alatt jórészt felszántották. Napjainkban csak apróbb foltjai maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve, s félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.

 

– A visszatelepíteni tervezett 83 kiválasztott növény közül mintegy ötvennek a szaporodásáról egyelőre szinte semmit sem tudnak a szakemberek – a hírek szerint. Így a telepítést komoly kutatómunka előzi meg. A Füvészkert munkatársainak mi a vállalt feladata?

Erről dióhéjban annyit, hogy a munka első lépése a szaporítóanyag beszerzése, amely a természetben élő növényekről maggyűjtéssel történik. Ez azt jelenti, hogy az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30 kilométeres körzetéből a listában szereplő növényfajok egyedeit termésérésük idejében felkeressük és – az egyedek túlélő és szaporodóképességét nem veszélyeztetve – magokat gyűjtünk róluk. A magokat tisztítjuk és vetésig tároljuk. A következő fontos munkafolyamat a magvetés, melyet az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal végzünk. Ha egy fajról még nincs ilyen jellegű információ, akkor vetési kísérleteket állítunk be, hogy megtaláljuk a csírázásához szükséges ideális körülményeket és időszakot. A sikeres magvetést követően a csíranövényeket felneveljük. Ez az úgynevezett ex situ, azaz élőhelytől távoli szaporítás. A palántákat a kiültetésig a Füvészkertben tároljuk. A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezzük, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított, természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket. Reményeink szerint az Európai Unió által támogatott pályázat öt éve alatt, 2021 végén 24 870, vagyis közel 25 ezer palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítjuk a térség növényi sokféleségét.

 

– A munka a „Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Parkban karakter és specialista növényfajok szaporításával, illetve telepítésével” címmel futó Európai Unió által támogatott pályázat keretében valósul meg, a KEHOP 4.1.0-15-2016 részeként. Ehhez hasonló feladatokat végzett-e már korábban is az SZTE Füvészkert?

A jelenlegi projekthez hasonló munkát végeztünk a 2011 és 2012 közötti időszakban is. Ekkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporítottuk ex situ, majd telepítettük ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére. Az évenként végzett ellenőrzés alapján elmondhatjuk, de számos fénykép is bizonyítja: a legtöbb tőlünk kikerülő növényfaj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.