SZTE Info

fuveszkert

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

82 védett növényfaj, 25 ezer palánta és 255 ezer mag. Ez az egyik számszerűsíthető célja az SZTE Füvészkertben induló, az öt éven át tartó fajmegőrzési, természetvédelmi munkának. A 2017 márciusától induló programról Németh Anikót, az SZTE Füvészkert igazgatóját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Fokozottan védett növényfajokat szaporítanak” a Körös-Maros Nemzeti Park 160 hektárnyi területén – adta hírül a regionális sajtó, de a kormány.hu is. Mi e projekt célja?

– A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése oly módon, hogy a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítunk ki a Füvészkertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel –elmondta: a kitelepítés a nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókra történik. A pályázatban érintett 82 – ezen belül 16 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett – növényfaj között szerepel például a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya, a pusztai meténg.

 

A pannon löszgyep a Dél-Tiszántúl hajdan legjellemzőbb növénytársulása volt, azonban kiváló talajadottsága miatt napjainkra csaknem teljesen felszántották, ezért az ország legveszélyeztetettebb élőhelytípusává vált – az ökológusok szerint. Miért fontos a 82 növényfajnak a visszatelepítése?

– A munka különös jelentőséggel bír, hiszen a pannon löszgyep hazánk egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. Hajdan a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt, kiváló talajadottsága, az úgynevezett csernozjom talaj révén azonban állományait az évszázadok alatt jórészt felszántották. Napjainkban csak apróbb foltjai maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve, s félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.

 

– A visszatelepíteni tervezett 83 kiválasztott növény közül mintegy ötvennek a szaporodásáról egyelőre szinte semmit sem tudnak a szakemberek – a hírek szerint. Így a telepítést komoly kutatómunka előzi meg. A Füvészkert munkatársainak mi a vállalt feladata?

Erről dióhéjban annyit, hogy a munka első lépése a szaporítóanyag beszerzése, amely a természetben élő növényekről maggyűjtéssel történik. Ez azt jelenti, hogy az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30 kilométeres körzetéből a listában szereplő növényfajok egyedeit termésérésük idejében felkeressük és – az egyedek túlélő és szaporodóképességét nem veszélyeztetve – magokat gyűjtünk róluk. A magokat tisztítjuk és vetésig tároljuk. A következő fontos munkafolyamat a magvetés, melyet az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal végzünk. Ha egy fajról még nincs ilyen jellegű információ, akkor vetési kísérleteket állítunk be, hogy megtaláljuk a csírázásához szükséges ideális körülményeket és időszakot. A sikeres magvetést követően a csíranövényeket felneveljük. Ez az úgynevezett ex situ, azaz élőhelytől távoli szaporítás. A palántákat a kiültetésig a Füvészkertben tároljuk. A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezzük, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított, természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket. Reményeink szerint az Európai Unió által támogatott pályázat öt éve alatt, 2021 végén 24 870, vagyis közel 25 ezer palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítjuk a térség növényi sokféleségét.

 

– A munka a „Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Parkban karakter és specialista növényfajok szaporításával, illetve telepítésével” címmel futó Európai Unió által támogatott pályázat keretében valósul meg, a KEHOP 4.1.0-15-2016 részeként. Ehhez hasonló feladatokat végzett-e már korábban is az SZTE Füvészkert?

A jelenlegi projekthez hasonló munkát végeztünk a 2011 és 2012 közötti időszakban is. Ekkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporítottuk ex situ, majd telepítettük ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére. Az évenként végzett ellenőrzés alapján elmondhatjuk, de számos fénykép is bizonyítja: a legtöbb tőlünk kikerülő növényfaj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.