SZTE magazin

Öregdiákjaink sikertörténete: Kondor Vilmos, a Budapest Noir szerzője

A Budapest Noir című film a magyar alkotások közül elsőként képviseli a hard-boiled krimi műfaját. A film alapjául szolgáló könyvsorozat első része – ugyanezen a címen – nemzetközi sikereket ért el. Szerzője Kondor Vilmos, az SZTE öregdiákja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nagy siker ellenére Kondor Vilmos, a könyvek írója nem lépett még nyilvánosság elé 2008-as írói debütálása óta. Az írót az SZTE Alma Mater Iroda kérdezte.


Miért döntött úgy, hogy a szegedi egyetemi évek után a Sorbonne-on folytatja a tanulmányait? Mennyi időt töltött Franciaországban?

Adódott egy lehetőség baráti szálon keresztül, aminek nem tudtam és nem is akartam ellenállni. Majdnem öt évet töltöttem ott, sajnos kevés időt, és annak is csak nagyon kevés részét tölthettem utazással.


Kondor_VilmosSopron mellett, egy kis faluban tanít fizikát és matematikát, és emellett Magyarország egyik leginkább elismert írója. Alapvetően humán vagy reál beállítottságú embernek tartja magát?

Egy ideje nem hiszek ilyen cezúrákban, ahogy szerintem nincs határ könnyű- és klasszikus zene, magas vagy éppen alacsony irodalom között. Mivel reál tárgyakat tanítok, adná magát, hogy ilyen beállítottságúnak tartsam magam, ugyanakkor írom ezeket a könyveket, és ezekre nehéz lenne ráfogni, hogy sok közük lenne a reáltudományokhoz. Egyformán otthonosan - vagy idegenül - mozgok mindkét területen.


Az interneten az olvasható, hogy 1954-ben született, és 2008-ban jelent meg első regénye, a Budapest Noir, vagyis ekkor 54 éves volt. Hány éves korában merült fel legelőször a gondolat, hogy regényt írjon?

Nagyon korán, mint mindenkiben, aki az írással kacérkodik, de szerencsére sokáig vissza tudtam fogni magam, amíg egyszercsak bele nem vágtam - valamikor talán negyvenénes koromban, vagy korábban. Írtam néhány meglehetősen pocsék regényt, pár elfogadhatónak nevezhető novellát, aztán egyszer szembesültem vele, hogy milyen rossz és/vagy közepes írások, s javarészét elégettem. Aztán talán 2006-2007 táján történt velem (majdnem) az, ami Larry Beinharttal, aki olyan sok ócska krimit látott a tévében, hogy úgy döntött, ennél csak jobbat írhat. Igaza lett, a trilógiája messzire világító konstelláció a krimi egén (most már talán látja, miket és miért égettem el), s magam is az ő példáját követtem, amikor a Nagydiófa utcában sétálva "megláttam" a halott leány testét egy kapualjban, s elgondolkodtam azon, ki ölhette meg - és ki az, aki ezt kinyomozza.


Melyek azok a szerzők, akik leginkább inspirálták?

Sokan és sokfélék voltak. A noir atyamesterei mind inspiráltak Charles Willefordtól Harry Whittingtonig, David Goodistól Thomas Thursday-ig, de legalább ennyire fontos volt John le Carré (különösen a Karla-trilógia, amit éppen most olvastam újra), vagy éppen Borges. Dashiell Hammett éppen annyira fontos volt számomra, mint Tar Sándor Szürke galambja. Ők voltak jobbára a műfaji inspirációk, de Gordon alakja szempontjából (a zsurnaliszta, akinek mindennél fontosabb az igazság és bármire hajlandó a sztoriért) Nádas Sándor, Tarján Vilmos, Vécsey Leó és Tábori Kornél, Fröhlich János és Szini Gyula, Székely Vladimir vagy Gellért Ede (ők a rendőrnyomozói oldalról) legalább ilyen erős hatással voltak rám.


Budapest_NoirAmikor megírta a Budapest Noir című könyvét, gondolta volna, hogy filmadaptáció készül belőle? Voltak-e ilyen jellegű céljai, motivációi?

Ez az a kérdés, amire nem lehet jőízú választ adni. Ha azt mondom, nem, akkor teljes okkal és joggal hülyének néz. A könyv filmszerűen van megírva, jelenetek pörögtek a szemem előtt, ekként is írtam meg őket, s csak arra vártam, hogy valaki meglássa a jelenetek sorában magát a filmet is. Gárdos Éva meglátta. S hogy pontosítsak: ilyen jellegű célom és motivációm nem volt, regényt akartam írni, nem filmalapanyagot, és ennek szellemében nem is vettem részt a film munkálataiban. Én regényt írtam, ők filmet csinálnak, két külön szakma ez.


Sokak szerint Kondor Vilmos teremtette meg Magyarországon a hard-boiled krimi műfaját. Mit gondol erről?

Jobb híján én írtam az első, ebbe a műfajba tartozó könyvet magyarul, ami azért annyira nem nagy durranás, mert olyan sok krimi eleve nem jelent meg magyar szerzőtől még a harmincas években sem, utána meg pláne nem. Ugyanakkor nem vagyok biztos benne, hogy a "megteremtette" helyes szóhasználat lenne, hiszen meg volt a hard-boiled teremtve, én maximum a magam módján és eszközeivel adaptáltam magyar nyelvre, magyar viszonyok közé a műfajt - annak fénykora után ötven-hatvan évvel.


A regényei előtt is érdeklődött a történelem iránt, szívesen olvasott letűnt korokban játszódó történeteket? Mi vitte rá, hogy ilyen alaposan beleássa magát a 20. századi Magyarország életébe?

Felületesen érdeklődtem, nem jobban, mint más, aztán én is beleléptem a korba, amikor az embert jobb híján a múltja kezdi érdekelni, aztán megvettem az első könyvet, beiratkoztam az OSZK-ba, kikértem az első mikrofilmet, és utána már nem volt megállás. Felfedezni Magyarország háború előtti történelmét olyan volt, akár egy nyomozás, lévén nagyon keveset tudtam róla, ám minél többet olvastam, minél mélyebbre túrtam, annál izgalmasabbnak találtam az egészet. Most is az az érzésem, mint tíz éve: mintha egy másik ország történelmét olvasnám, mert hogy nekünk nem ezt tanították. A múltat végképp eltörölni - ez minden despota rezsim sajátja, én meg csak egy postaírón vagyok, ami újra akar írni pár oldalt.


Ha az egyik regénye főhősének bőrébe bújhatna, melyik regény lenne az és miért?

Dr. Pazár bőrébe bújnék, és azért, mert a harmincas évek végén tele lett a tudata mindennel, összepakolt, és elutazott a Nyugat-Indiákra, a Holland Antillák valamelyik szigetére, és ott élte nyugodt napjait, akár egy Maugham-regényben. Igen, Pazár bőrébe bújnék, amikor átvészelte a háborút, leszokott a zsíros húsokról, rengeteg halat evett, és óriási sikere volt a szigetlakók között, s amikor mindezt megunta, nádból készült hintaszékéből nézte a naplementét.


A Budapest Noir filmbemutatója Chicagóban lesz, két héttel a hazai premier előtt. Részt vesz ezen az eseményen?

Mármint a chicagói bemutatón? Mindegy is, mert sem azon, sem a magyarországi díszbemutatón nem leszek ott.


Nem vett részt a film forgatókönyvének megírásában. Mi volt ennek az oka? Sok írónak nehézséget okoz, hogy „elengedje” a könyvét és teljesen rábízza azt a forgatókönyvíróra és a rendezőre.

Feleségemmel még mindig kedélyesen el tudunk vitatkozni azon, hogy melyikünk mennyire "control freak", és a legerősebb érvem, hogy odaadtam Gárdos Évának és Kemény Ildikónak a könyvet úgy, ahogy volt, lemondva minden jogról és lehetőségről, hogy beleszóljak az elkészítésbe. Nem kellett nekem ezt elengednem, mert két teljesen más médiumról van szó. Kivételes, nagyon kivételes, hogy egy rendező tud könyvet írni (ld. Gárdos Péter), vagy regényíró tudjon forgatókönyvet írni (ld. John le Carré és John Irving, egy-egy film erejéig). Nagyon szerették volna, ha vállalkozom a forgatókönyv megírására, de nekem arra nincs idegzetem, én nem bírom ezt a pepecselést, hónapokig, akár évekig masszírozni egy könyvet - ha van erre alkalmatlan ember, akkor az én vagyok.


Mi a véleménye a szereposztásról? Hasonlónak képzelte el a regénye hőseit?

Kiváló a szereposztás, bár komoly fenntartásaim voltak, amikor az elején meghallottam a pletykákat. Többen kérdezték tőlem, kit képzeltem Gordon szerepére. Balkay Gézát, őt képzeltem, és mivel ő nem lehetett, ezért széttártam a kezem, majd amikor megláttam Kolovratnik Krisztiánt, csak tanácstalanul ráztam a fejem: nem tudtam, ki ő, nem láttam még a vásznon. Ám amint megmozdult, megszólalt, megnyugodtam: Gordon jó kezekben van nála.


budapest-noir-film


Dolgozik jelenleg valamilyen regényen? Ha igen, mit tudhatunk róla? Melyik korban játszódik majd?

Nemrégiben fejeztem be a Szent Korona-trilógia első (vagy harmadik) részének kéziratát, az márciusban meg is jelenik. Jelenleg pedig éppen készülök a következő Gordon-regényre, ami alig fél évvel a Szélhámos Budapest után játszódik, utána pedig terveim szerint Ferenczyvel készül egy kortárs krimi. Egyszóval egyelőre olvasok, jegyzetelek, igyekezvén kideríteni, milyen lehetett egy kitartott nő élete 1931-ben, hányféle levest tudott egyszerre kavargatni egy befolyásos bankár. Jövő ilyenkor már az olvasók is megtudhatják.


Kósa Boglárka

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés


SZEM_magyar_borito SZEM_angol_borito


SZEM_magyar_pdf SZEM_english_pdf