Képzési területek

Az agrár képzési terület alapszakjait a Mérnöki Kar és a Mezőgazdasági Kar kínálja.
A bölcsészettudományi képzési terület alapszakjait a Bölcsészettudományi Kar és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar kínálja.
A gazdaságtudományi képzési terület alapszakjait, és mesterképzéseit a Gazdaságtudományi Kar kínálja a hallgatóknak.
Az informatika képzési terület a gazdaság egyik húzóágazatának munkaerőigényeit kiszolgáló képzési programjaival három alapszakon van jelen a Szegedi Tudományegyetemen: gazdaságinformatikus, mérnök informatikus és programtervező informatikus alapszakok várják a jövő informatikusait a Természettudományi és Informatikai Karon. Az informatikai képzésben résztvevők tanulmányaik során informatika tanári szakirányt is választhatnak.
A jogi képzéshez kapcsolódó, a modern társadalmi igényeket kiszolgáló szakokat az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK), a hazai jogászképzés egyik fellegvára gondozza. A kar évtizedek óta jelentős szerepet tölt be az államigazgatás munkatársainak képzésében.
A műszaki képzési terület alapszakjait a Mérnöki Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar valamint a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar kínálja.
A művészeti képzési területet a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara (ZMK) képviseli.
A művészetközvetítés területet a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar fedi le.
Az orvos- és egészségtudományi képzési terület szakjain és alapszakjain történik az egészségügy jól kvalifikált munkatársainak képzése az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK), az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon (ETSZK), a Fogorvostudományi Karon (FOK), és a Gyógyszerésztudományi Karon (GYTK).
A tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását az SZTE Tanárképző Központ végzi; a képzés a szaktól függően a Bölcsészettudományi Karon, a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon, a Természettudományi és Informatikai Karon, és a Zeneművészeti Karon folyik. A tanító, gyógypedagógus és óvodapedagógus alapszakok a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar képzési kínálatában találhatók.
A sporttudomány képzési terület alapszakjai – akár a sport, akár a testkultúra képzési ágakat tekintjük – a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon várják a 21. század tudományterületének nevezett diszciplína elkötelezett híveit. Testnevelő-edzők mellett a rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztés jövőbeli szakemberei és a leendő sportmenedzserek tanulhatnak itt.
A társadalomtudományi képzési területen a szociológia, a kommunikáció és médiatudomány, valamint az informatikus könyvtáros alapszakok a Bölcsészettudományi Karhoz tartoznak, a társadalmi tanulmányok alapszakot a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hirdeti meg, a szociális munka alapszak pedig az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar szervezésében indul. A gyakorlatorientált alapszakok célja, hogy a hallgatókat a mindennapi munkában jól hasznosítható ismeretekkel ruházza fel, illetve képessé tegye őket a mesterképzésbe való továbblépésre.
Természettudományi képzési terület A természettudományi képzési terület képzési ágait és a hozzájuk tartozó alapszakokat a Természettudományi és Informatikai Kar képzési kínálatában találjuk: a biológia, a fizika, a földrajz, a földtudomány, a kémia, a környezettan és a matematika hagyományosan a szegedi felsőoktatás erőssége.

Eseménynaptár

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.