Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Dél-Alföld a geotermikus energiafelhasználás szempontjából Európa egyik legperspektivikusabb területe: geofizikai-hidrológiai adottságainál fogva a kontinens egyik legjelentősebb – és jelenleg a lehetőségekhez képest szinte kihasználatlan – termálvízkincsét rejti magában. A földkéreg vékonyabb a világátlagnál – mindössze 24-26 kilométer vastag –, a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 Celsius-fok 100 méterenként, ráadásul hatalmas mennyiségű hévizet rejt a föld mélye, mivel a negyedidőszaki és a felső-pannóniai vízadó képződmények itt érik el legnagyobb vastagságukat. Szeged környéke különösen kedvező helyzetben van, hiszen a szénhidrogén-kutatásnak köszönhetően jól ismertek a térség földtani viszonyai, és jelentős az ellátandó hőpiac mérete is. Így nem véletlen, hogy a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatos szakmai szervezetek, kutatók és cégek többsége is a csongrádi megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében működik.

 

 

 

Kóbor Balázs, az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék oktatója és a részben egyetemi tulajdonú InnoGeo Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a geotermikus energia importfüggetlen, helyben van, felhasználása emissziómentes, a használt víz visszasajtolásával pedig abszolút környezetbarát és megújuló energiaforrás. A szakember és munkatársai Interreg-pályázat támogatásával elkészítették az SZTE belvárosban és Újszegeden található épületei geotermikus fűtésrendszerének megvalósíthatósági tanulmányát. A tervek szerint két kaszkádrendszerű fűtési kört alakítanának ki, vagyis a kitermelt hévizet minden hőmérsékleti szinten hasznosítanák.

A belvárosi termálkörbe a Tanulmányi és Információs Központot, a bölcsészkari épületegyüttest, a Rektori Hivatalt, a gyógyszerészkart, az Apáthy-kollégiumot, az SZTK-t, a Ságvári Gimnáziumot és Általános Iskolát, valamint a klinikai fűtőművet kapcsolnák be, így a rendszer energiatartalékánál fogva alkalmas lenne az uniós forrásból tervezett új klinikai tömb fűtésére is. Újszegeden az új biológiai épületet, a Herman- és a Móra-kollégiumot, az SZBK épületét, a sportcsarnokot és az uszodát, a MÁV Rendelőt, a gyermekkórházat és az ETSZK épületeit fűtenék termálenergiával. Mindkét termálkör víz- és hőellátását egy-egy 2000 méter talpmélységű kitermelő kút szolgáltatja, melyeknek vizét a fűtés után két-két 1700 méteres talpmélységű kútba sajtolják vissza. A termálvizes fűtésre történő átállás az eleve korszerűsítés vagy kialakítás előtt álló épületek esetében nem jelentene többletköltséget, az elavult fűtésrendszerű ingatlanoknál pedig a jelenlegi berendezéseket egészítené ki.

 

INNOGEO KFT.

Az InnoGeo Kft.-t januárban hozták létre a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos kutatások, fejlesztések, beruházások koordinálására és tervezésére. A cég 25 százalékos tulajdonosa az SZTE, részt vesz benne három termálhasznosító mezőgazdasági cég, az Árpád Agrár Zrt., a Mórakert TÉSZ és a Homokkert Szövetkezet, a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, illetve az Aquaplus Kft. fúrócég.

 

A beruházás, amelynek tervezett költsége 2,25 milliárd forint, éves szinten százmillió forintos nagyságrendű megtakarítást jelentene az egyetemnek, a pénzügyi tervek szerint 11,5 év alatt térülne meg, mivel azonban uniós forrásból 30 százalékos támogatás nyerhető a projektre, a megtérülés 8 esztendőre csökkenhetne. A fejlesztés mintegy 55 százalékos emisszió-csökkenést eredményez, ezzel a legalább huszonöt évesre tervezett működés során több mint 157 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni.

A kialakított és mintaszerűen működtetett termálprojekt bemutató és gyakorlati műhelyül is szolgálhat az egyetemen nemsokára induló két képzés, a geotermikus szakmérnök, illetve az alternatív energiagazdálkodó szakmérnök szak számára.