Bezár

SZTE Magazin

Fried István irodalomtörténész, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék emeritus professora megnyitja a Tandori 85 kiállítást. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Tandori Dezső kultikus verseskötetéről nyílt kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

Tandori Dezső kultikus verseskötetéről nyílt kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

2023. december 11.
4 perc

Tandori 85 – Ugyanez elmondható bármiről? címmel nyílt irodalomtörténeti kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban Tandori Dezső (1938-2019) költő születése 85. évfordulóján. A kiállítás a Prima Primissima-, Kossuth- és József Attila-díjas, valamint a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett költő, író, műfordító 50 évvel ezelőtt, 1973-ban megjelent Egy talált tárgy megtisztítása című kultikussá vált kötetének világát mutatja be.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hogyan vált Tandori „költőietlen” botrány-kultusz-verseskönyve a 20. századi magyar költészet klasszikusává? Milyen képzőművészeti és életrajzi vonatkozásokat dolgoz fel a magyar posztmodern fontos műve? Hogyan lehet egyetlen betű nélkül verset írni? Hogyan kapcsolódik Tandori pályája Szegedhez és a város kultúrájához? Ezekkel a kérdésekkel indított útjára Tóth Ákos, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék egyetemi adjunktusa az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítását.

A megnyitón Dr. Nagy Gyula, a könyvtár főigazgatója az irodalomtörténészekkel egybehangzóan úgy vélte, kevés olyan könyve van a 20. századi magyar irodalomnak, melyet a kortársak és az olvasók többet elemeztek volna, mint Tandorinak ezt a kötetét. Ezzel együtt a formabontó és mélyen gondolati verseket a mai napig titokzatosság veszi körül. A kiállítás tárlóiban Tandori Dezső és Tandori Ágnes 2021-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került hagyatékában található, eddig nem olvasható levelek, kéziratok, relikviák másolatai is megjelennek.


A Tandori 85 kiállítás megnyitója az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Tandori 85 kiállítás megnyitója az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Fotó: Kovács-Jerney Ádám


A kiállítás megnyitó beszédében Fried István irodalomtörténész, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék emeritus professora elemezte Tandori Dezső kötetét:
- Az Egy talált tárgy megtisztítása kötettel, egy három kiadást megélt második kötettel a költő rászánta magát, hogy kilép egy íratlan, bármily laza egyezményből, megalapítja a maga univerzumát, nekikezd kozmosza szervezésének. Hogy a továbbiakban legyen mit kibontani, kiteljesíteni, ide-oda húzni-vonni, megvalósítani a derengő célt, az önmagáért helytálló tágra nyitott, virtuóz módon gyakorolt, téveszthetetlenül költői beszédet. Sosem volt úgynevezett brancsbeli, rótta föl neki Nemes Nagy Ágnes. De neki tárgyat kellett találnia. Hogy a talált tárgyat megtisztíthassa, újrahasznosíthassa. Ehhez viszont nyelvet kellett megformálnia. A „nyelvújító” jelzőként nem elégséges. Az irodalom egésze számára készült terminus ennél többet állít. A kiállítás ezt a többletet mutatja fel – szólt Fried István elemző írásának egy jellemző részlete.

Verskézirat Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című kötetéből

Verskézirat Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című kötetéből. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Orcsik Roland költő, műfordító, kritikus, a Tiszatáj folyóirat szerkesztője, az SZTE BTK Szláv Filológiai Tanszék adjunktusa a különleges verskötethez fűződő viszonyát „beismerő” esszét olvasott fel a megnyitón. A szerző egykor a Tiszatáj szerkesztőség költözésének kuszaságában két kötetre, Szkárosi Endre Merülő Monró és Tandori Dezső 2 és fél töredék Hamletnek című könyvére talált rá, és hazavitte őket. Ezek Orcsik Roland talált könyvei lettek, amelyeknek megtisztítása közben az ön-detektív esszében lépésről lépésre fény derült arra, miért is kultikusak e művek. "Egy talált tárgy onnantól létezik, hogy valaki fölemeli a földről, letakarítja róla a port. Hány halott könyv lapul egy könyvtárban? Könyvek, amelyeket többé senki sem fog fellapozni, amelyeket előbb-utóbb kiselejteznek vagy újrahasznosítanak, rosszabb esetben ledarálnak, s zászlókat lengetve felgyújtják. Temetője a némaság, amikor elhaladok egy hosszú könyvtári polc mellett. De a némaság mi helyett? A könyv pedig azé, aki újrakölti a betűhalmokból." "Nekem egyébként nincs meg az Egy talált tárgy megtisztítása. Mára gyakorlatilag beszerezhetetlenné vált. Illetve, nem olcsó mulatság. A bookline.hu-n alsó áron 16.900 forint. Most is a könyvtárból kölcsönöztem ki egy kopott példányt, a Fekete Sas által kiadott harmadik kiadást, amelyben ceruzával írott olvasói kommentárokat találtam." A névtelen olvasót felidegesíthette A szonett című vers, mert az első tercina a CDD képletét, hibapoétikáját kijavította a szabályt követő CDC-re, másrészt odakörmölte a vers alá, hogy hol a tartalom, hol a mondanivaló. "Ki lopta el a mondanivalót? Ki lopta el a könyveket a szerkesztőségtől? Mint a detektívtörténetekben inkább a tolvaj, a "mondani" és a "való" hiánya csábít. Ahogyan Tót Endre konceptualista távollévő képein, Tandorinál is a távollévő vers, a távollévő szonett játszik. Ahogy a ceruzás olvasói megjegyzés rávilágít, Tandori kötete még ötven év után is meglepő, zavarba ejtő, meghökkentő" – olvasta Orcsik Roland.
A Tiszatáj kiadó 2023 őszén „…most már csak néz beszédem…” címmel Tóth Ákos szerkesztésében megjelentette Tandori Dezső 2015-ben készített rajzciklusait; ezekből a kiállításon is szerepelnek rajzok.

A Tandori 85 kiállítás különlegessége volt egy ősbemutató is: az SZTE Klebelsberg Könyvtár mIsidore kórusa a megnyitón elénekelte Tandori Dezső nevezetes kötetéből a Változatok homokórára című verset, amelyet a kórus karnagya Ambrus Bettina zenésített meg.

Panek Sándor

A borítóképen: A 89. esztendejét élő Fried István irodalomtörténész, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék emeritus professora megnyitja a Tandori 85 kiállítást. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek