Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megkapták diplomájukat a mérnöki kar végzősei a TIK-ben. Az SZTE mérnöki karán hagyomány, hogy a ilyenkor kitüntetéseket adnak át, például a díszpolgári címet. Ezt Latorczai János, az országgyűlés alelnöke vehette át, akinek eredeti szakmája gépészmérnök.
Csütörtökön a mezőgazdasági kar, pénteken a mérnöki kar végzősei vehették át diplomájukat a Szegedi Tudományegyetemen, ezzel beindult a diplomaosztók sorozata. Az SZTE mérnöki kara ünnepi tanácsülést tartott a TIK-ben Latorczai Csaba, EMMI-államtitkár és Bíró István dékán jelenlétében, ahol átadták az alap- és mesterszakon végzett 82 mérnök diplomáját.
Az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára Kozma László Kossuth-díjas villamosmérnök tudós szavait idézte, miszerint a jó mérnök alkotó ember, a tevékenységét pontosan le lehet mérni és ki lehet számítani, ugyanakkor közösségi ember is. Véleménye szerint a szegedi intézmény kiváló alapot adott ahhoz, hogy az itt szerzett tudást a végzett hallgatók kamatoztatni tudják. Azt is megtudtuk, a mérnöki és informatikai szakokra első helyen jelentkezők száma idén meghaladja a 25 ezer főt, 2019-ben a felvételizők 30 százaléka a műszaki és informatikai képzések mellett döntött. – Meg vagyok győződve arról, hogy a vidéki egyetemeknek óriási szerepe van abban, hogy az értelmiség helyben tudjon maradni, nemzetközi kutatások igazolják, ahol nincs értelmiség, ott fejlődés sincsen – vélekedett az államtitkár.
Az végzősök oklevelének átvétele után, a hagyományoknak megfelelően több kari kitüntetést is adományoztak. A karon folyó mérnökképzés támogatása, valamint a szegedi intézmény és más egyetemek közötti kapcsolatok kialakítása és ápolása területén szerzett kiemelkedő érdemeiért a mérnöki kar díszpolgára kitüntető címet Latorczai János, az országgyűlés alelnöke vehette át. Latorcai tanulmányait az Esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban kezdte, majd 1971-ben gépészmérnöki diplomát, 1976-ban műszaki doktori címet szerzett. 1971-től a mérnöki kar jogelőd intézményének, az Élelmiszeripari Főiskola budapesti karának, később a Budapesti Műszaki Egyetemnek oktatója, itt az élelmiszeripari illetve vegyipari gépek tantárgyakat oktatta. Ennek során szakmai együttműködésben volt a szegedi kar munkatársaival is. – Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy pályámat az élelmiszeripari főiskolán kezdtem, rendszeresen járok a szegedi egyetemre is, több alkalommal vettem részt elnökként záróvizsgákon. Számos jegyzetem – mechanikai és a gépészet alaptételeiről – is van, amit a hallgatók még a mai napig használnak – magyarázta lapunk kérdésére az egyetem új díszpolgára. Köszöntőjében a jövő mérnökeit néhány jó tanáccsal látta el. – A mérnök nem tud egy személyben óriásit alkotni, szüksége van mások segítségére munkájában. A mérnöki munkában tévedni lehet, de hibázni nem, mert egy emberi hiba javíthatatlan – hangsúlyozta a Magyar Országgyűlés alelnöke.
Link: delmagyar.hu
