Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Rohamléptekben fejlődik a magyar mezőgazdaság, ezért az oktatásban is újításokat vezet be a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara – nyilatkozta a Rádió7 Közös Nevező műsorában Horváth József, az intézmény dékánja.
A fogyasztóigényeknek eleget kell tenni, ezért a mezőgazdaságban megjelent új technológiák alkalmazása elengedhetetlen. Az egyetem célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a korszerű tudás megszerzését az agrárszektorban szeretnék kamatoztatni. Az intézmény vezetője kiemelte, a precíziós mezőgazdaság a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a kertészetben is kiemelt helyet tölt be. Horváth József kifejtette, hogy a növénytermesztésben a helyspecifikusság azt jelenti, hogy a mezőgazdasági gépek, a szántóföldi táblákra műholdas vezérléssel vetőmagokat, valamint a tápanyagokat juttatnak el. A mennyiség és a minőség növényenként, termőföldenként eltérő, ezért fontos azok egyedi módon való meghatározása. Digitalizált technológiát alkalmaznak, melynek jövőbeli célja, hogy az emberi munka egy részét kiválthassák, okos eszközök használatával. Az állattenyésztésben is a precíziós adagolást alkalmazzák, tehát az a feladatuk, hogy megfelelő takarmányadagokat adjanak az állatoknak fajtától függően.
A Közös Nevező vendége hozzátette, az egyetemi hallgatók visszajelzéseik alapján pozitívan fogadják az innovációkat, de az oktatók számára is kiemelten fontos az újdonságok beiktatása a tanórákba, ezért az egyetemen januártól bevezették a precíziós oktatást.
A duális képzésekkel kapcsolatban a dékán hangsúlyozta, hogy a gyakorlatiasság az oktatás jelentős részét lefedi. Azok a hallgatók, akik magasabb gyakorlati szinten szeretnének részt venni a képzésekben, egy valós vállalati környezetben ismerkedhetnek a szakma rejtelmeivel. A mindennapi tevékenységekben aktívan bekapcsolódhatnak, mely által sikeresebb szakemberekké válhatnak a jövőben. A vállalati gyakorlatba több, mint 20 Csongrád és Békés megyei cég csatlakozott, akiknél az egyetemi évek elvégzése után állásokat tölthetnek be a friss diplomások. Természetesen a duális képzésben résztvevő egyetemistákkal szemben komolyabbak az elvárások, de nem csak rendkívül széleskörű tudás, hanem pénzbeli juttatást is kapnak a hallgatók. Ugyanis a minimálbér 60%-a jár a szakma iránt leginkább elhivatottabbaknak, azaz közel 100.000 forint.
Azok a hallgatók, akik inkább az elméleti tudásukat szeretnék az agrárium szolgálatába állítani, számukra az egyetem a 2018-ban indított vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzését ajánlja. A mesterdiploma megszerzésével a tudományos pályára készülők számára segítséget nyújtanak az oktatók.
A munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatban Horváth József úgy fogalmazott, a végzett szakemberek számára a többlábon állás lehetőségét biztosítják a megszerzett oklevelek. Elhelyezkedhetnek a kereskedelem, a média, a pénzügy területén is a diplomások, ugyanis az agrárium rendkívül széleskörű munkaterületi szegmenst foglal magába. A fejlődés és a modernizáció folyamatos, amely eredményeképpen a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a mezőgazdaságban végzett, diplomások körében.
Végezetül a kar dékánja ismertette, a diplomás pályakövetési rendszerrel követik a végzett hallgatók életútját. Azt látják, hogy viszonylag gyorsan elhelyezkednek a hallgatók a duális képzésnek köszönhetően, de elmondható, hogy felfelé történő mobilitás figyelhető meg.
Link: promenad.hu
