Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Mátyás király maradványait és a Hunyadi-család származását is beazonosíthatják majd a Corvin János horvátországi sírjának feltárásával elkezdett kutatásban. A nemzetközi szinten is izgalmas tudományos projektről Neparáczki Endre archeogenetikus, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója és a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének munkatársa beszélt a Mandinernek.
– A fő célunk, hogy a Hunyadiakra jellemző DNS-profilt meghatározzuk, és ennek segítségével a fehérvári osszáriumban őrzött mintákból azonosíthassuk Hunyadi Mátyást – válaszolt a kutatás célja iránt érdeklődő kérdésre Neparáczki Endre archeogenetikus, aki elmondta: ezen felül szerették volna genetikai vizsgálatokkal megerősíteni Corvin János és Kristóf maradványainak apa-fiú kapcsolatát.
A lepoglavai pálos kolostor sírboltjából kiemelt személyek koponyája megegyezett a Török Aurél által vizsgált koponyák fényképével. A két vizsgált egyén antropológiai módszerekkel becsült elhalálozási életkora megfeleltethető Corvin János és Corvin Kristóf ismert életkorával. A nemiség meghatározása, a felnőtt egyén csontozatának a morfológiai jellegei alapján a férfi, akinek a medencéjén és az alsó végtagján jól láthatók a bal oldali csípőficam következtében kialakult csontátépülés nyomai. Az írott források alapján Corvin János bal csípője kificamodott egy gyermekkori balesetkor, ami egész életében nyomot hagyott a járásán. A fenti eredmények nagyban azt valószínűsítik, hogy a lepoglavai pálos kolostorban vizsgált csontmaradványok Corvin Jánoshoz és Corvin Kristófhoz tartoznak.
Hamarosan háromdimenziós kép is összeállítható az elkészített fotók alapján, majd biológiai arcrekonstrukciókat is készítenek.
A genetikai adatok alapján fenotípusprofil is készülni fog. A lepoglavai mintavétel után a csontmaradványokból az archaikus DNS kinyerését sikeresen végrehajtották. A szakpublikáció megjelenése előtt annyit tudnak a közvéleménynek elárulni, hogy a Magyarságkutató Intézet (MK) archeogenetikai kutatóközpontjának a van az a DNS-profil, amellyel összevetve azonosítani tudják a Hunyadi-család felmenőit.
Neparáczki Endre a kutatócsoportjával jelenleg is a fehérvári osszárium csontmaradványainak a genetikai vizsgálatán dolgozik.
– Mátyás király származásának tisztázása is belátható közelségbe került. Szűkebb, regionális szempontból magának az uralkodó személyének újrafelfedezése lehet a kutatás legnagyobb hozadéka. A Hunyadiakat Európa-szerte ismerik, sőt olyannyira pozitív Mátyás történelmi megítélése, hogy mindenki magáénak szeretné vallani a magyar uralkodót – mondta Neparáczki Endre, aki abban reménykedik, hogy a Hunyadi-családfát genetikai alapon fel tudják vázolni, és a Hunyadiak genetikai eredetéről egzakt adatokkal fognak szolgálni.
Az alprojekt végcélja pedig az, hogy a Hunyadi Mátyás magyar uralkodót tisztelő közép- és nyugat-európaiaknak lehetőségük legyen a sírhelyéhez elzarándokolni.
– Mátyás uralkodása a jelenkornak is példát mutat: egységben és a közép-európai összefogásban van a jövőnk – mondta az MK archeogenetikai kutatóközpontjának az igazgatója.
