Ők azok, akik előre látják, mi fog történni a magyar járványban - Mégis hogyan csinálják?

Elismerően szólt Orbán Viktor

A héten találkozott Ön járványügyi szakemberekkel, az elmúlt egy évben volt olyan, amikor ők nem jól lőtték be azt, hogy mire kell számítanunk? - hangzott el a kérdés péntek reggel a Kossuth Rádióban, amire Orbán Viktor határozottan felelt: "Nem. Mindig volt 1-2 százalék tévedés, de hálásak is lehetünk nekik, mert az orvosprofesszoraink, a járványügyi matematikusaink, az Egészségügyi Tudományos Tanács professzorai mindig rendelkezésre álltak, megfontolt és nyugodt emberek, nem vesztették el a hidegvérüket a kaotikus helyzetekben sem. Az előrejelzéseik nagyon csekély eltérésekkel, de folyamatosan beváltak". Azt elismerte válaszában, hogy "volt, amikor arról vita alakult ki, hogy egy folyamat 1-2 héttel korábban következik-e be, de az, hogy bekövetkezik, az 100 százalékos találati pontossággal regisztrálható.

Kik ők?

A miniszterelnök múlt héten kedden, szerdán és csütörtökön is egyeztetett szakemberekkel a magyarországi járványhelyzetről, ami nem szokatlan, kritikus időszakokban rendszeresen kikérte a véleményüket.

Amikor arra utalt a pénteki rádióinterjújában, hogy az előrejelzéseik beváltak, akkor a járványügyi modellezést végző kutatócsapatra gondolhatott. Velük egyeztetett csütörtökön és a Facebookra feltöltött videójában a miniszterelnök "nagyon különleges orvos-tudós csoportként" említette őket. "Járványmatematikusoknak is szokták őket nevezni. Ők azok, akik abban segítenek nekünk, hogy az egészségügyi jelenségek milyen trendekké állnak majd össze. Egyszerűbben fogalmazva, mi fog velünk történni a következő napokban és hetekben" - fogalmazott akkor. A velük történt találkozás után jelentette be a miniszterelnök először, hogy rossz híre van, "az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk". Ezek alapján a mondatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a szakértői csapat által hozott előrejelzés, és a beszélgetésen elhangzottak is nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány letett a korlátozó intézkedések lazításának gondolatáról. Sőt, a hétvégén már új szigorítások merültek fel.

A miniszterelnök által hivatkozott orvos-tudós csapat tagjai voltak csütörtökön Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, a Dél-budai Centrumkórház (DBC) miniszterelnöki megbízottja, és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője.

Így csinálják: a járványnak megvannak a biológiai és matematikai törvényszerűségei

A járványgörbe alakulását előrejelző modellt a szegedi Röst Gergely matematikaprofesszor vezetésével a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport készíti. Az egyedülálló, multidiszciplináris csapatot 2020 márciusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt hozták létre. Tagjai között vannak (az ország több egyeteméről, intézetéből, SZTE, NNK, ELKH TÁTK, ELTE, BME, SZTAKI, DE, CEU, Óbuda, Semmelweis) matematikusok, biostatisztikusok, orvosok, epidemiológusok, szociológusok, népegészségügyi szakemberek, egészségügyi menedzserek, fizikusok, biológusok, hálózatkutatók, statisztikusok.

A munkacsoport feladatai között szerepel döntéselőkészítés, a folyamatos járványügyi helyzetértékelés, az intézkedési forgatókönyvek vizsgálata, és intézkedési csomagok kidolgozása. A járványmatematikai modellezés vezetője Röst Gergely, a survaillance-epidemiológia terület vezetője Oroszi Beatrix, az ITM vezető epidemiológusa, az egészségügyi adatok elemzésének vezetője pedig Szócska Miklós.

Röst Gergely matematikussal tavaly augusztusban (a 2. hullám felszállásának elején) készítettünk interjút, amiben a csoportot is bemutatta. Ennek része a járványdinamikával foglalkozó matematikuscsapat, akik Szegeden vannak, elsősorban a fiatalabb kollégái, illetve tanítványai alkotják ezt a kört. A statisztikai elemzéseket Ferenci Tamás végzi. Fontos részét képezi a kutatásnak a MASZK nevű online kérdőív (www.covid.sed.hu), amellyel a kontaktusok számának változását figyeli egy team. Ennek a technikai részét, informatikai oldalát is külön csapat fejleszti, tartja karban, Gyimóthy Tibor tanszékén a Szegedi Egyetemen. Az online kérdőív mellett hagyományos, reprezentatív közvéleménykutatások is készülnek. Az adatok tudományos szakmai feldolgozását pedig Karsai Márton hálózatkutató, Koltai Júlia szociológus és néhány kollégájuk végzi. Csikász-Nagy Attila csapata a PPKE-n egy ágens alapú modellrendszert fejleszt. Tavalyi interjúnkban még úgy fogalmazott: "hamarosan elkészül Szeged virtuális mása, amiben nagyon részletesen szimulálhatunk járványokat". Azóta Szeged virtuális mása el is készült, a kutatók az erről szóló írásukat a Portfolio-n jelentették meg. Nem véletlenül lett a járványmatematikai csoport vezetője Röst Gergely (aki korábban az Oxfordon kutatott), Szegeden az ő vezetésével 2008-ban kezdtek járványok matematikai modellezéssel foglalkozni. "Az ebola több országban történő megjelenésekor kezdett el a kutatócsoport az utazási hálózatokkal foglalkozni. Ennek lényege, hogy az emberek utazási szokásainak megfigyelésével előre tervezhető, hogy adott megbetegedések, vírusok, hol és milyen arányban jelenhetnek meg vagy terjedhetnek el" - olvasható a Szegedi Tudományegyetem oldalán. Az utazási hálózatok módszerével kezdték el a SARS-COV2 vírus terjedését is vizsgálni. Ez alapján összefüggést lehetett kimutatni abban, hogy Vuhanból hány utas érkezett adott helyre, országba, és hogy az adott helyen mennyire terjedt el a koronavírus. Röst Gergely és kutatócsoportja a COVID-19 járvány terjedésére vonatkozó eredményeikkel a vírus elleni küzdelem nemzetközi szintű párbeszédeiben is részt vett.

Röst Gergely egy nemrégiben tartott előadásában beszélt arról, hogy a járványok esetében hogyan jön a képbe a matematika. Lényegében a „folytassunk egy sorozatot” kezdetű alapvető matematikai feladvány bonyolultabb változatáról van szó a járványmodellezés esetében. Ennek kapcsán arra a kérdésre várták és várják a választ, hogy a különböző Covid-19 elleni intézkedéseknek várhatóan mi lesz a hatása.

Egy tavaly októberi előadásából pedig kiderült, hogy matematikai modellek segítségével lehetséges számos szakterület, például az epidemiológia, a biológia, az orvostudomány, és a társadalomtudományok területén keletkezett nagy mennyiségű kvantitatív adatot egy egységes rendszerbe integrálni és elemezni. Mivel a járványokkal nem lehet laboratóriumban kísérletezni, nagyon fontos, hogy pontos és megbízható matematikai modelljeink legyenek, ahol virtuális járványokat tudunk vizsgálni különböző körülmények között (milyen sebességgel terjed a fertőzés, annak ütemét mi befolyásolja, a lassító intézkedések hogyan fejtik ki hatásukat, hogyan lehet ezeket mérni, stb.), és ezeket összehasonlítva tervezhetjük meg a stratégiánkat. (Ha valaki még többet meg akar tudni a matematika járványgörbe-kutatásban betöltött szerepéről, annak ajánljuk Ferenci Tamás biostatisztikus erről szóló oldalát.)

A matematikai modellezés és a járványügyi védekezés élő kapcsolatát pedig Oroszi Beatrix mutatta be a lapunknak adott interjújában. Kiemelte: a járványügyi munka mégis elsősorban a megelőzésről szól. A járványügy akkor működik jól, ha a fertőzéseket, járványokat úgy tudja kezelni, felügyelet alatt tartani, hogy a lehető legkevésbé avatkozzon be az emberek mindennapi életébe, a gazdaság működésébe. Szerinte a koronavírushoz hasonló kihívások leküzdéséhez modern járványügyi rendszer és újfajta szemlélet szükséges: jól képzett epidemiológusok, velük szorosan együtt dolgozó multidiszciplináris csapatok (járványmatematikusok, mikrobiológusok, biostatisztikusok, kontaktuskutatók, népegészségügyi szakemberek), fejlett infrastruktúra, beleértve egy többszintű, koordinált járványügyi laboratóriumi hálózatot, informatikai infrastruktúrát és újfajta módszerek. Vagyis a minőségi adatokkal megalapozott matematikai és járványügyi modellezés az egyik alapja a járvány elleni sikeres védekezésnek. "Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők, a járványos terjedésnek ugyanis megvannak a biológiai, matematikai törvényszerűségei" - fejtette ki Oroszi Beatrix.

A Röst Gergely által vezetett járványmatematikai modellező csapat teljesítményéről már akkor elismerően szóltak. Tavaly júniusban Palkovics László innovációs miniszter fogalmazott úgy, hogy a Röst Gergely, az SZTE matematikusa vezette csoport valamennyi előrejelzés megállta a helyét.

Amikor szóltak, nem véletlenül szóltak

A tavaly márciusi járványkezelési stratégia az ő előrejelzésükre épült, ennek a középpontjában a kontaktusszám csökkentése volt, azzal azonban ők is tisztában voltak, hogy bár ez nagyon hatékony eszköz, egyúttal nagyon költséges társadalmilag is, ezért azt nem lehet hosszú távon fenntartani.

Tavaly májusban Röst Gergely egy előadásában pont ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a kontaktszám manipulálásán alapuló stratégiák nem hatékonyak, más, kombinált jellegű stratégiára van szükség. Ezek egy része megvalósult (maszkhasználat kötelezővé tétele), más része kevésbé (felpörgetett tesztelés, kontaktuskutatás).

A kedvezőbb tavaly nyári járványügyi folyamatok után szólt ismét a szélesebb nyilvánosságnak, amikor interjút adott augusztus végén a Portfolio-nak. Ebben többek között azt hangsúlyozta, hogy a vírusterjedés mutatója veszélyes szintre emelkedett és ideje lenne a belföldi terjedésre koncentrálni, mert az iskolakezdéssel megemelkednek a kontaktusszámok. Már az interjúban megemlítette a Flodira-hatást és aggasztó jeleket látott ennek kialakulására Magyarországon is. Tavaly nyáron ugyanis a fiatalabb korosztályban terjedt a fertőzés, azonban ez idővel elkerülhetetlenül átterjed az idősebb korosztályra, ami miatt megugrik a kórházban ápolt betegek és a halottak száma is. A második hullámban látott őszi járványfolyamatok igazolták, hogy nyár végén indokolt volt a figyelmeztetés.

Az előrejelzésekre támaszkodva (amelyek alapján már nyár végén figyelmeztetett Röst Gergely) a munkacsoport másik vezetője, Oroszi Beatrix is megkongatta a vészharangot októberben, a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember már akkor előrevetítette (amit később az adatok ismét visszaigazoltak): "amennyiben nem védekezünk, és a terjedést nem sikerül lassítani, elképzelhető, hogy egy nagy őszi-téli járványhullámunk lesz, amit nehéz lesz kezelni".

És ezek után érkeztünk el a közelmúlthoz, amikor Röst Gergely egy idén január közepi videóinterjúban ismét fontos üzenetet küldött. A brit vírusvariáns első magyarországi azonosítása előtti napon (január 12-én) arra hívta fel a figyelmet: "hazánkban egy lassú, csökkenő trend jellemző a fertőzés terjedésére, ami valószínűleg nem maradna fenn, ha ezt az új vírusváltozatot behurcolnák hazánkba". "Lényeges, hogy ha az új variáns meg is jelenik Magyarországon, ez nem fog azonnal tükröződni a fertőzöttek számában, hiszen kell, hogy valamennyi ideig cirkuláljon a kórokozó a populációban ahhoz, hogy a hatása érvényre jusson" - fejtette ki 1,5 hónappal ezelőtt.

A harmadik járványhullám mostani tombolását látva pdig ismét azt mondhatjuk: januárban helyesen adott ki figyelmeztetést a járványmatematikus.

A fenti visszatekintéssel csupán arra akartunk rámutatni, hogy amikor a járványgörbével és annak előrejelzésével foglalkozó kutatók veszélyt jelző hangjait halljuk, akkor legalább halljuk meg azokat első körben, majd második körben emésszük meg és fogadjuk be az információkat, bármennyire is nehéz azt, főleg egy még kedvezőnek tűnő járványügyi pillanatban. A járványhelyzet jövője ugyanis nem(csak) a modellezésen múlik majd, hanem azon, hogy az információk birtokában lévő döntéshozók milyen döntéseket hoznak és mikor, valamint hogy az emberek a magatartásukkal és hangulatukkal mennyiben befolyásolják a védekezés sikerességét.

Link: portfolio.hu