Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Olyan összetett funkcionális anyagok előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói, amelyek újfajta energiatárolási módszerek, és speciális energiaforrások megalkotására is alkalmasak lehetnek. A funkcionális felületeken alapuló intelligens anyagok – többek között – a napenergia-tárolási folyamatokban hasznosíthatók. Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport kutatási projektje a Széchenyi 2020 program keretében 791 millió 32 ezer forint támogatásban részesült.
Teljesen új megközelítésben vizsgálják az összetett nanoszerkezeteket az SZTE-n dolgozó kutatócsoportok a GINOP-2.3.2-15-2016-00013 számú „Funkcionális felületeken alapuló intelligens anyagok – az előállítástól az alkalmazásig” című projektnek köszönhetően. A kutatás várható eredményeképpen a felületi elektrontranszfer jobb megismerése révén különféle megújuló energiákat kiaknázó technológiák tudományos megalapozása várható.
Dr. Kónya Zoltán, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője elmondta: a projektben a nanoanyagokkal foglalkozó különböző kutatócsoportok közös célt tűztek ki: szabályozott összetételű és nanoszerkezetű rendszerek előállításával új tudományos eredményeket elérni a funkcionális anyagok kutatása és fejlesztése területén. A vizsgált nanoszerkezetekből olyan speciális összetételt alkotnak meg, amelyek újfajta energiatárolási módszerek és speciális energiaforrások kidolgozására lehetnek alkalmasak.
Janáky Csaba, az MTA – SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: a napenergia kémiai kötések formájában történő tárolásával több éve foglalkoznak, de a projektben egy olyan összetett anyag előállításán dolgoznak, amelyben minden komponensnek jól meghatározott funkciója van. - Az a tapasztalat, hogy egy-egy anyag nem képes kellően nagy hatásfokkal, kellő stabilitással és kellő szelektivitással dolgozni. Ezért a kutatócsoportok közösen olyan összetett anyagot állítanak elő, amely képes ezt a komplex feladatot ellátni, azáltal hogy egyes komponensei egy-egy meghatározott funkcióért felelősek. Ezek az új, intelligens anyagok például a napenergia-tárolási folyamatokban lehetnek az eddigieknél hatékonyabban alkalmazhatók – mondta.
A 2016. október 1. - 2020. szeptember 30. között megvalósuló projektben összesen 7, az anyagtudományi és felületi jelenségek vizsgálatában már komoly nemzetközi elismertséggel rendelkező kutatócsoport vesz részt – többek között 2 MTA-SZTE és 2 MTA-SZTE „Lendület” Kutatócsoport is.
Az európai uniós támogatásnak köszönhetően 15 fő új kutató bevonása válik lehetővé, és várhatóan 25 fiatal kutató kap lehetőséget, hogy a projekt témájához köthető értekezéssel tudományos fokozatot szerezzen. A kutatás eredményeinek bemutatásaként közel 100 kiemelkedő minőségű publikációt terveznek megjelentetni.
A projektnek köszönhetően egy nemzetközi szinten is egyedülálló beruházás is megvalósul egy felületi fotofeszültség- spektroszkópiás berendezés beszerzésével.
