Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Három szegedi egyetemista szervezésében járja az országot az a mobil szabaduló szoba, amely hátrányos helyzetű fiataloknak nyújt sikerélményt. A Magyarországon egyedülálló Fortély-sátor nemcsak innovatív, de társadalmi célt is szolgál.
A három szegedi egyetemista ötletének lényege, hogy a szabaduló szobák élményét mobilizálják, és eljuttatják olyan fiatalokhoz, közösségekhez, akiknek nincsen lehetőségük a szabaduló szobák kipróbálására. Célcsoportjuk a 12-18 év közötti hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok. A Sátor feladatai ugyanolyanok, mint egy standard szabaduló szobáé: számkódokat kell megfejteni, kulcsokat megtalálni, találós kérdéseket, logikai feladatokat megválaszolni. A cél megoldani az egymásra épülő feladványokat és megtalálni a kijutáshoz szükséges kulcsot. Mindezt folyamatos kooperációval és kommunikációval. A játék egy rövid szabályismertetéssel indul, ahol a résztvevők néhány eszközt – walkie-talkie, zseblámpa, tipp-lista – kapnak.
- Ezeknek a gyerekeknek az iskolában szinte sosincs sikerélményük, az iskolán kívül sem igazán mozdulnak ki a komfort zónájukból. A feladványok erősségét nem csökkentettük csak azért, mert hátrányos helyzetű fiatalokhoz visszük el a szabaduló szobát, hiszen a kezdeményezés fontos üzenete, hogy ugyanolyan erősségű feladatokat is meg tudnak oldani, mint az idősebb, vagy átlagos szociális háttérrel rendelkező társaik. A legfontosabb különbség a Fortély-sátor és a megszokott szabaduló szobák között, hogy a játék végeztével leülünk, és feldolgozzuk a megszerzett élményeiket. A beszélgetés segítségével is tudatosítani tudjuk a gyerekekben a sikerélményt – fogalmazott Valuska Sára, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója.
– Azt tapasztaltuk, hogy ugyan a 45 perces feladatsor ugyanolyan hosszú, mint egy tanítási óra, ám a fiatalok a szobában nem vesztik el a figyelmüket, koncentrációjukat. Érdeklődnek a Sátor iránt és ugyanolyan ügyesek, mint nem hátrányos helyzetű kortársaik, sőt néha gyorsabban is kijutnak. Hihetetlen leleményesség van a hátrányos helyzetű gyerekekben, nagyon kreatívan állnak hozzá a szobához. Úgy tűnik a hátrányos helyzetűek máshogy állnak egy olyan szituációhoz, ahol bezárják őket. Sokkal inkább hajtja őket a kijutás vágya, mint adott esetben egy átlagos szociális háttérrel rendelkező társukat. Maguk a fiatalok pedig többször megfogalmazták meglepettségüket, hogy nem könnyített feladatokat kaptak, dolgozniuk kellett azért, hogy kijussanak. Ennek az lehet az oka, hogy sokszor egyszerűsítik számukra a feladatokat, de mi más üzenetet szeretnénk küldeni. Azt akarjuk erősíteni, hogy nem baj, ha néha kimozdulnak a komfortzónájukból – mondta az SZTE-s egyetemista.
Az innovatív ötlet kidolgozói és megvalósítói: Valuska Sára, SZTE Tanárképző Központ angol nyelv és kultúra-magyar nyelv osztatlan tanárképzés, Kiss Ákos, SZTE Állam- és Jogtudományi Kar politológia és Szabó Csaba, SZTE Gazdaságtudományi Kar pénzügy és számvitel szak.
