SZTE Info

Kiemelt_JNL

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

Az első történész Magyarországon J. Nagy László, aki egy arab ország, Algéria 20. századi történetét levéltári forrásokra alapozva írja – 1980, kandidátusi értekezésének megvédése óta. Az SZTE történész professzorát, aki 2017-ben az egyetlen kelet-európaiként vehette át az Ibn Khaldun Díjat, az algériai háború máig ható következményeiről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– „Pardon!” Ezt a szót még nem mondta ki Franciaország hivatalos képviselője Algériában. Holott bocsánat kérésre vár Algéria Franciaországtól azokért a bűnökért, amelyeket az 1954-1962 közötti algériai háború idején elkövetett. Így aztán amíg nincs „pardon”, addig nincs megbocsátás sem – villantja föl a napjaink aktualitásaira is magyarázatot adó háttér információt J. Nagy László professzor. – A múlt benne van a jelenben a mediterrán térségben is – hangsúlyozza az SZTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetében hiánypótló kutatásokat végző egyetemi tanár. J. Nagy László sokat tett az arab világ, a gyarmati elnyomás ellen harcoló nemzeti mozgalmak és a Maghreb országok helyzetének megismertetésért. Kifejezi ezt munkahelye elnevezésének második fele – Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék –, hiszen megalapozója e szegedi kutatási iránynak. Erőfeszítéseit mutatja eddigi 223 magyar, francia, olasz, arab nyelven írt publikációja, amelyek közül a 89. Ünnepi Könyvhéten Az algériai háború 1954-1962 című műve került terítékre a 2018. június 5-én 17 órakor kezdődő beszélgetésen a Boros kakas francia étterem és kávézóban.


JNL

 

– Szinte minden évben új film vagy friss könyv, szakmai folyóiratok különszámai idézi az algériaiak emlékezetébe az 1954 és 1962 közötti időszakot. Milyen ellentmondások jellemzik az algériai háború utóéletét?

– Durva cselekedetekkel, borzasztó kínzásokkal írta be magát Franciaország 1957-ben Algéria történelmébe: például máig nem ismeri el, hogy a neves matematikus nem eltűnt, hanem kivégezték. Közel egymillió ember ment el Algériából a háború után. E csoport tagjainak és leszármazottaiknak a szavazata a jelenben ugyanúgy számít, mint a harkiké, a felkelők ellen a francia hadseregben harcoló helyi lakosoké és utódaiké. Ugyanakkor a franciaországi rendszerváltozás is része ennek a konfliktusos időszaknak: az 1958. májusi algíri puccs nyomán összeomlott a politikai rendszer: a IV. Köztársaság, polgárháború közelébe jutottak a franciák. Fordulatot De Gaulle visszatérése hozott, holott kezdetben a szocialisták és a kommunisták is ellenezték a személyét. De Gaulle felismerte, mit kell lépni abban a történelmi pillanatban: ő hozta létre azt a rendszert, az V. Köztársaságot, ami máig működik. Mindez mutatja a francia politikai kultúra és intézményrendszer erejét is.

 

– A mediterrániumhoz tartozó arab országokról 4, a magrebi térség országairól, így például Tuniszról és Marokkóról 3, míg Algériáról 5 könyvet írt magyar és francia nyelven. Munkásságában Algéria abból a szempontból is kitüntetett helyen szerepel, hogy ott 12, míg Tunéziában 11, Marokkóban 3 alkalommal járt és kutatott. E számok különbözőségének oka az is, hogy a francia gyarmatbirodalomhoz tartozó más országokkal összehasonlítva Algéria külön úton járt és jár, s ennek bemutatását tartja fontosnak?

– Franciaország szerves része, „tengerentúli három megyéje” volt Algéria 1884-től kezdve. E tény is oka annak, hogy a franciák nem is háborúnak, hanem „rendfenntartásnak” vagy „pacifikációnak”, míg kívülállók a „franciák közötti belháborúnak” neveztek az 1954-1962 közötti konfliktust. Évfordulóhoz kötődően született meg a könyvem, amelynek az úgynevezett „arab tavasz” időszakában újabb aktualitása lett. Algéria gazdasága működik, bár a virágzó mezőgazdasággal szemben az 1950-es évek óta a kőolaj kitermelés felé tolódik a hangsúly. Ott a francia kultúra mély nyomot hagyott: a hadsereg domináns szerepe ellenére Algéria köztársaság, ott szinte mindenki franciául beszél. Mégis: egy rossz házasság „se vele – se nélküle” viszonyához hasonlítható Algéria és Franciaország kapcsolata.

 

– Az algériai levéltárakban kutatott, hasonlóképpen Tunéziában is, Kairóban átnézte a korabeli egyiptomi sajtót, szemtanúkkal is beszélgetett. Franciaországban, ahova 1961-ben vitték át a levéltári dokumentumokat ugyancsak kutatott, de tengerentúli levéltárakban – például Aix en Provence diplomáciai levéltárában, Nantes-ben, a párizsi Külügyminisztérium, a Politikatudományi Főiskola levéltárában is járt, politikusok hagyatékát is áttekintette. Milyen újdonságokkal szolgál a könyvében?

– Idézi a szakirodalom is, amit felfedeztem és megírtam például A Magreb-országok története a XX. században című könyvemben is: 1954. május és 1955. október között Budapesten működött egy arab nyelvű rádióadás. Ezt nagyon sokan hallgatták Algéirában is, akadt olyan adatközlőm, aki elárulta: innen értesült a felkelésről. Beszélgettem a rádió szerkesztőjével is. Megtudtam: e rádióadó működtetéséért máig hálás Magyarországnak a hivatalos Algéria. Erről a rádióról Algéria kommunikáció szakos hallgatói is tanulnak. Azt is sikerült feltárnom Magyarország példáján keresztül, hogy a kommunista blokk miként viszonyult az algériai háborúhoz.


JNL_2

 

– Az Algériáról és a mediterrán térségről írt művei elismeréseként, a párizsi Charles de Gaulle Alapítvány tudományos kuratóriumában játszott szerepével, vagy az 1996 óta működő Mediterráneum Történészeinek Nemzetközi Társasága alapító vezetőségi tagjaként nyerte el, vette át 2017-ben Tuniszban az Ibn Khaldun Díjat?

– A XIV. század zsenije Ibn Khaldun, akiről azt a díjat nevezték el, amelyet azok kapnak, akik a Földközi-tenger déli partja történelmének a feltárásában nemzetközi jelentőségű eredményt értek el. Ezt az elismerést három személy kapja meg minden évben, s én vagyok az egyetlen, aki Kelet-Európában elmondhatja magáról, hogy elnyerte az Ibn Khaldun Díjat.

 

– Miért kell nekünk itt, Európa közepén ismerni a mediterrán térséget?

– A migráció az egyik olyan aktualitás, amely rávilágít arra, hogy meg kell ismerni Afrika északi részén, az arab világban élőket. Globalizált világunkban elengedhetetlen a környezetünk, a másik ember mozgatórugóinak, például az algériaiak nacionalizmusának, a patriotizmusukból fakadó szociális beruházásaik hátterének, az ottani republikánus szellemiség és az iszlám együttélésének a megértése.

 

Kérdések és fotók: Újszászi Ilona


További információk:

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

 

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében


89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft