SZTE Info

L’Oréal–UNESCO-díjban részesült Nagy Nikoletta

Ritka betegségek genetikai vizsgálatával foglalkozik Nagy Nikoletta, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa, aki L’Oréal–UNESCO A Nőkért és A Tudományért ösztöndíjat vehetett át a közelmúltban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagy_NikolettaTavaly decemberben számoltunk be arról, hogy munkája elismeréseként Junior Príma Díjban részesült Nagy Nikoletta, az SZTE Orvosi Genetikai Intézetének kutatója, a bőrgyógyászati klinika szakorvosa. Alig egy évvel később újabb sikert könyvelhetett el a fiatal szegedi kutatónő: októberben vehette át a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és A Tudományért ösztöndíjat. Ezzel mentora, Széll Márta nyomdokaiba lépett, hiszen ő 2008-ban vehette át ugyanezt a kitüntetést.

 

Nagy Nikoletta az elismerést a közelmúltban folytatott kutatásaiért kapta, melyek fókuszában a ritka bőrgyógyászati megbetegedések genetikai háttere áll. Korábban a látható elváltozások jellemzői alapján írták le a bőrön megjelenő betegségeket, ma viszont a kutatónő munkájának eredményeképpen sokkal többet tudhatunk a tünetek mögött rejtőzködő okokról is.

 

– A bőrgyógyászat és a genetika, e két tudományterület találkozása új felfedezésekhez vezethet és válaszokat adhat a bőrbetegségek kialakulásának hátterében álló okokra – mondta el Nagy Nikoletta, aki e két tudományterületen Széll Mártát, a szegedi Orvosi Genetikai Intézet intézetvezetőjét és Kemény Lajost, a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezetőjét tekinti példaképeinek.

 

Ma már genetikai vizsgálat segítségével számos bőrbetegség eredete azonosítható, köszönhetően Nagy Nikolettának, illetve a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika és a szegedi Orvosi Genetikai Intézet munkatársainak. A kutatónő által végzett genetikai vizsgálatok az érintett családok számára segíthetnek a családtervezésben is, a későbbiekben pedig hozzájárulhatnak új kezelési eljárások kialakulásához is. A díjazott szakember büszke arra, hogy Széll Márta szárnyai alatt dolgozhat, hiszen mentora már évek óta segíti kutatói munkájában és egyengeti pályáját. Ma már munkatársként kutatják a bőrgyógyászati betegségek eredetét.

 

A L’Oréal és UNESCO közös programjának célja az, hogy felhívja a figyelmet a tudományos életben gyakran háttérbe szoruló tehetséges nők kutatási eredményeire és a díjazottak munkásságát példaként állítva újabb generációkat biztasson a kutatói pálya választására. Nagy Nikoletta és Széll Márta eredményei jól mutatják, hogy a magyar tudományos életben egymásnak adják a stafétabotot a tehetségesnél tehetségesebb kutatónők. Az ösztöndíj segítséget nyújt a díjazottaknak a kutatómunka folytatásához, a pénzösszeg személyes célokra használható fel. Az elmúlt 11 évben 34 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig közel 125 000 eurót osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már 15 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, fiatal magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

 

Nagy Nikolettával készülő interjúnkat a Szegedi Egyetem Magazin Tudáskapu mellékletében olvashatják majd.

 

Nagy Nikoletta L'Oreal-portréfilmjét itt tekinthetik meg:

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében