SZTE Info

A Szegedi Tudományegyetemet is támogatja a Mol

Félmilliárd forinttal járul hozzá öt magyarországi egyetem – közöttük a szegedi univerzitás – működéséhez három év alatt a Mol.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Öt magyarországi egyetem – közöttük a Szegedi Tudományegyetem - működéséhez három év félmilliárd forinttal járul hozzá alatt a Mol Nyrt. Az erről szóló stratégiai megállapodást 2013. november 13-án Budapesten írták alá az olajtársaság irányítói, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezetői.

 

Szabó Gábor, az SZTE rektora emlékeztetett rá, hogy az intézmény három kutatócsoportja több évtizede együttműködik a Mollal, évi 50-100 millió forint értéket teremtve. A kutatócsoportok élén Dékány Imre akadémikus, M. Tóth Tivadar egyetemi tanár és Szabó Gábor akadémikus áll. A munkamódszer egyszerű: a Mol megfogalmazza a problémát és megrendeli a feladatot, az egyetem kutatócsoportjai pedig megválaszolják a kérdéseket és megoldják a problémát, műszereket fejlesztenek. „Valódi nemzetközi színvonalhoz ilyen partnerekre van szükség” – tette hozzá. Álláspontja szerint színvonalas ipar és felsőoktatás nehezen képzelhető el a két szféra együttműködése nélkül. Most az SZTE és a Mol közös kutatási koordinációs központját hozzák létre. Ez az együttműködés hatékonyságát hivatott növelni. Továbbá – köszönhetően a Mol és az egyetemek stratégiai megállapodásnak – a természettudományokkal foglalkozó hallgatókon kívül más szakos diákok is bekapcsolódhatnak a Mol gyakornoki programjába, illetve szélesedhet a Mol-hoz kötődő egyetemek kutatási együttműködése is.

 

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár az aláírást követő beszédében az egész felsőoktatás nevében köszönte meg a támogatást, amelynek legfontosabb célja, hogy minél több, nemzetközi szinten elfogadott, versenyképes szaktudással rendelkező diplomás kerüljön ki a magyar egyetemekről – írja az MTI. Az államtitkár álláspontja szerint a megállapodás főként a hallgatóknak jelent sokat, hiszen olyan munkába kapcsolódhatnak be, amelynek látják az eredményét. Mint elmondta: a felsőoktatásban pillérként álló egyetemek komoly támogatást kaptak. Klinghammer István szerint a támogatás segíti az egyetemek büdzséjét, eszközparkjuk bővítését, és növeli hallgatóik lehetőségeit. A Molra mindig lehetett számítani a felsőoktatásban és a közös kutatásokban – tette hozzá.

 

A megállapodás alapján a Mol saját szakemberei közül oktatókat biztosít több karon, illetve finanszírozza – a régióban egyedülálló módon – a természettudományos képzési programok elindítását, amelyek nemzetközi szinten is versenyképes tudást biztosítanak az olaj- és gáziparban elhelyezkedni vágyó hallgatóknak – tudósít az MTI. A Mol 2007 és 2009 után harmadik alkalommal köt együttműködési megállapodást a hazai egyetemekkel – hangsúlyozta az aláírást megelőző beszédében Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető-igazgatója. Mint elmondta, az iparágnak szüksége van a versenyképes tudásra és az utánpótlásra, amelyhez szükség van az egyetemek együttműködésére, hiszen világszerte hiány van jól felkészült szakemberekből. Fasimon Sándor szerint a magyarországi fiatalok állásnélkülisége azt mutatja, hogy strukturális problémák vannak a felsőoktatásban, ezért azt közelebb kell vinni a gazdasághoz. Fontos, hogy növekedjen a természettudományos hallgatók létszáma, ezért a Mol ügyvezető-igazgatója azt kérte az egyetemektől, hogy nyissanak a gyakorlati képzés felé.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében