SZTE Info

cank_kristof

A gyöngyvesszőben talált gyógyhatású vegyületeket Cank Kristóf, az SZTE gyógyszerész hallgatója

3699 érvényes pályázat érkezett 2016-ban az Új Nemzeti Kiválóság Programra, közte 458 a Szegedi Tudományegyetemről. Ezzel a programra jelentkező 22 intézmény közül az SZTE a harmadik legaktívabbnak bizonyult. Az SZTE 120 nyertes ÚNKP-ösztöndíjasa közül most Cank Kristóf ötödéves gyógyszerészhallgatót kérdezzük kutatási témájáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Milyen témával pályázott az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjára?

– A közönséges, sok parkban és kertben fellelhető bokor, az apró fehér virágokból álló virágzatával tavasszal pompázó gyöngyvesszőt még nem vizsgálták a kutatók abból a szempontból, hogy milyen alkaloid-forrás. Ennek a Spiraea nemzetségben, a gyöngyvessző növényfajban az alkaloid izolálása, vagyis kinyerése, azonosítása és farmakológiai vizsgálata volt a feladatom. A kutatómunka során elért eredményekről írtam tudományos diákköri dolgozatot is, amellyel különdíjat nyertem 2016 márciusában az SZTE orvos- és egészségtudományokhoz kötődő karai TDK-konferenciáján. Ugyanerről a témáról állítottam össze az Új Nemzeti Kiválóság Programra a pályázatomat.


Cank_Kristofj

 – Hogyan lehet izolálni egy adott vegyületet egy adott növényből?

– A növények a fotoszintézis során egyszerű szerveztlen molekulákból több ezer szerves vegyületet állítanak elő. A bonyolult bioszintézissel keletkezett molekulák sokasága közül néhány az emberi szervezetben kedvező élettani hatást fejt ki. A mi feladatunk ezeket a vegyületeket azonosítani és a növényből izolálni, azaz tiszta formában kinyerni. Ez komoly kémiai feladat, hiszen a növényi nyersanyagban a többezer vegyület közül általában ezek a vegyületek csak nagyon kis mennyiségben fordulnak elő. Jómagam többlépéses kivonási módszert dolgoztam ki.

 

– Mire jó a gyöngyvesszőben fellelt vegyület – az ember szempontjából?

– A Spiraea diterpén-alkaloidok hatástana még nem igazán kutatott terület. Más növényi fajokból izolált vegyületeiről viszont tudjuk, hogy a molekulák szerkezetétől függően erősen mérgezők, vagy éppen kedvező szív- és érrendszeri hatást fejtenek ki. Lelkesedésünknek pont az ad okot, hogy az általunk vizsgált növényi nemzetség speciális szerkezetű vegyületek forrása, így remélhetőleg újabb, még nem ismert hatásokat is leírhatunk. A kivonatok eddigi vizsgálata biztató, hiszen antibakteriális hatással és a köszvény kialakulásában fontos enzimgátló hatással rendelkezik.

 

– Meddig jutott a kutatómunkában?

–Az eddig csak sövénynövényként ültetett Spiraea nemzetség egy fajából elsőként sikerült kimutatni a diterpén-alkaloidok jelenlétét. Ez új kutatási irányt jelent. E vegyületcsaládnak ígéretes farmakológiai aktivitása van. Tudunk olyan gyógyszerről, amely a szívritmuszavar kezelésében van forgalomban. In vitro vizsgálatokban, azaz sejttenyészeteken, ezeknek a vegyületeknek a tumor-ellenes aktivitását is leírták. Elsődleges célunk, hogy kutatásunk eredményét egy olyan sikeres publikációban közölhessük, amely nemzetközi szakmai lapokban is megállja a helyét.

 

Kikre vonatkozik a „többes szám első személy”? Mit köszönhet a mentorainak?

– A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetéhez kötődő Tudományos Diákkör munkájába kapcsolódtam be. Témavezetőim: Csupor Dezső egyetemi docens és Kiss Tivadar tudományos segédmunkatárs. Ők vezettek be a kutatómunkába, rálátást adtak az egyetemi élet szervezésére, tanulmányaim során ők mutatták meg a gyógyszerésztudománynak azokat a rejtelmeit, amelyeket az előadásokon vagy a gyakorlatokon nem tapasztalhat meg egy hallgató. A témavezetőim hívták fel a figyelmemet az Új Nemzeti Kiválóság Programra is. Akkor a vizsgáimat is igyekeztem mielőbb letenni, ahhoz igazítani, hogy az ÚNKP ösztöndíj felhívásához szükséges dokumentációt megfelelő színvonalon állíthassam össze…

 

Ez sikerült. Miben segíti a kutatómunkáját az elnyert ÚNKP ösztöndíj?

– Erre az alkaloid vegyületcsoportra még nem vizsgálta senki előttem ezt a gyönygyvesszőfajt. Nagyon nagy lehetőségnek tartom az ÚNKP-t: egy éven keresztül havonta 100 ezer forint támogatást nyertem én és az intézeti kutatócsoport. Ez megfelelő anyagi alapot ad a kutatásaim folytatásához, az elkezdett kísérletek befejezéséhez, lehetővé teszi, hogy eredményeinket külföldi konferenciákon is be tudjuk majd mutatni.

 

Az SZTE gyógyszerész diplomájának a megszerzését követően hova és merre lép?

– A szakdolgozatomat írom: a gyöngyvesszőben lelt vegyületekről. 2017 júliusa, az államvizsga remélhetően sikeres teljesítését követően szeretnék PhD-hallgatónak jelentkezni. Az még a jövő zenéje, hogy az SZTE doktori iskolájában vagy külföldön fejelem meg egyetemi tanulmányaimat, de az bizonyos, hogy növénykémiai, illetve gyógyszerkutatási témakörrel szeretnék foglalkozni.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

 

Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Új Nemzeti Kiválóság Programján sikeres hallgatóiról, illetve Cank Kristóf eddigi eredményeiről olvashat az SZTE GYTK honlapján is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *