SZTE Info

Kiemelt_szmbolumkutato_PJ

Augusztus 20. jelképei visszfényében – szimbólumkutató az egyik legösszetettebb ünnepünkről

Népi, egyházi, nemzeti és állami ünnep augusztus 20. Mi az üzenete a „szent”, az „új kenyér” vagy a „korona” jelképnek? Az egyik legrégebbi magyar ünnepnapról és ennek kapcsán a jelek és képek összefüggéseiről a szimbólumkutatót, Pál Józsefet, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar irodalomtörténész professzorát kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az augusztus 20. „helyiértéke” változott az időben, de kiállta a magyar történelem viharait: a keresztény magyar államalapítás, Szent István király napja maradt. I. István az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Ezt László király tette át augusztus 20-ra, „Szent István-napként”, amit Mária Terézia vetetett fel a naptárba nemzeti ünnepként. Ám e jeles nap az 1848-as szabadságharc leverése után a tiltott kategóriába került és a kiegyezéssel nyerte vissza fényét – olvasható a mult-kor.hu egyik cikkében. A „Szent István-ünnep” a két világháború között plusz tartalmat kapott: kiegészült a Trianon előtti Magyarországra emlékezéssel. Mindezt 1945-ben eltörölték, ám 1949-ben augusztus 20-ra időzítették az új alkotmány hatályba léptetését, így aztán ez a dátum 1989-ig az „alkotmány napja” volt. Sőt: 1950-ben „a Magyar Népköztársaság ünnepévé” avatódott; 1991-től pedig „a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe” lett augusztus 20.


PJ


Az augusztus 20-hoz tapadó szimbólumokról Pál József irodalomtörténészt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Romanisztika Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetőjét kérdeztük.

 

 

„… régi Pátrónánk…”

 

– Az augusztus 20. körüli tradíciók a rendszerváltozás után felelevenedtek, de a jeles nap körüli összefüggések nem köztudottak. Hova nyúlik vissza augusztus 20. ünnepe?

– Logikusan összekapcsolódik augusztus 15. és augusztus 20. ünnepe. A kereszténység nagy ünnepe augusztus 15.: Mária elszenderülése, Nagyboldogasszony napja. Az evangéliumokban nincs arról szó, hogy mely napon hunyt el Krisztus édesanyja, csupán annyi szerepel a szövegekben, hogy Krisztus a legkedvesebb tanítványára, Jánosra bízta édesanyját. A hagyomány augusztus 15-re teszi Mária halálát. E nap olyannyira kiemelkedő ünnepnap, hogy több országban, így például Olaszországban munkaszüneti nap is. Máriának több ünnepe is szerepel a naptárban. Ezek közül kiemelkedik például a március 25-i Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagy az augusztus 5-i Havas Boldogasszony napja…


Maria

… Ez utóbbi Szegeden is jelentős ünnep. Az 515 éve felszentelt alsóvárosi Havas-Boldogasszony templom körül 2018-ban augusztus 4-én és 5-én tartották a „havasboldogasszony búcsút”, amelynek hagyományai messzire nyúlnak… Mi az értelme a több Mária-ünnephez is hozzátapadó „boldogasszony” kifejezésnek?

– A „boldogasszony” kifejezéssel többet mondunk, mint ami a keresztény kultúrkörbe tartozik, hiszen a magyar néphagyományra is utal: pogány istennő kultusz kapcsolódott össze a keresztény Mária-fogalommal. A „boldog” szó annyit tesz, hogy az „égi rend része”: a latin „Beatissima Virgo Maria” kifejezés találkozott az ősi magyarok női istenképével. Ez az, ami Szent István óta a keresztény magyarok tudatában erősen él. Gondoljunk csak a „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk…” kezdetű, a katolikus magyarság néphimnuszára. Ilyen értelemben a „boldog” a „szent” szinonimája, nőnemű változataként is használhatjuk. Innen kezdve, Szent István óta Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése: „Regnum Marianum”, azaz „Mária királysága”, „Mária országa”. Ez a megfogalmazás kifejezi a distanciát a „péteri egyháztól”, azaz a pápától. Tehát István király akaratából Magyarország legfölső védőszentje Mária, akinek az elszenderülésére augusztus 15-én emlékezünk.

 

Szentek

– Mindez hogyan kapcsolódik ahhoz, hogy augusztus 20. István király ünnepévé lett?

– Mária „mennybe vétele” és a szentté avatott István király „mennybe vétele” mint ünnep egybecsúszott. Ennek az a magyarázata, hogy István király 1038-ban augusztus 15-én, tehát Mária elszenderülésével azonos napon halt meg.Ám „oltárra emelésének”, vagyis „szentté avatásának” az időpontja augusztus 20., mely napra Szent István ünnepeként tekintünk. Székesfehérvárott 1083-ban László király kezdeményezésére – Gellérttel és Imrével együtt – augusztus 20-án avatták „szentté” Istvánt. Tudni kell, hogy ebben az időszakban és még közel kétszáz évig a „szentté” vagy „boldoggá” avatás nem pápai, hanem püspöki hatáskör volt. Így aztán sok „helyi szent” is volt. Ugyanakkor István esetében a pápa engedélyével történt a „szentté” avatás. István ugyanis „apostoli király” volt, vagyis tevékenysége az apostolokéhoz mérhető, mert pogány környezetben a politikai hatalmával együtt terjesztette a kereszténységet.

 

– Miért fontos hangsúlyozni Mária és Szent István esetében is a „mennybe vétel” kifejezést?

– Mert sokszor még a múzeumokban is eltévesztik a latin szöveg helyes fordítását például a Mária mennybe vételét ábrázoló festmények alá tett feliratokban. Az „Assumptio Beatae Mariae Virginis” latin kifejezés helyes fordítása Mária „mennybe vétele”, vagy „mennybe vitele”. Ugyanis Mária nem része a „szentháromságnak”, mint Krisztus, aki „mennybe megy” – „Ascensio Domini”, a latin „ascendo” „fölmegy, fölemelkedik” szóból. Mária viszont, mivel nem tagja a szentháromságnak, nem a saját erejéből „megy mennybe”, hanem – több festmény megfogalmazása szerint – angyalok emelik az égbe. Ezt a különbséget Mária „mennybe vétele” és Krisztus „mennybe menetele” között fontos kiemelni.

 

 

Az év is metafora

 

– A szimbólumkutató szerint milyen összefüggésre utal Mária és Szent István augusztusi ünnepének az összekapcsolódása, illetve az, hogy személyükhöz egyetlen éven belül is több ünnep kötődik?

A keresztény világ időfelfogása különleges. Már az ótestamentumi korban is párhuzamosan él egymás mellett a „lineáris idő” és a „szent idő”. A „lineáris idő” a „teremtett világ” eseményeinek folyamatos egymásutánisága a „tegnap – ma – holnap” rendszerében. Viszont e „lineáris” vagy „profán” vagy „világi idő” fölé emel – már a zsidó hagyomány is, de leginkább – a keresztény korszak egy világosan kimutatható „szent időt”. A „szent idő” az öröklét képzetét kelti a keresztény fogalomkörben élők számára az állandóan ismétlődő – az örök megújulás, az örök feltámadás – eseménysorával, ami maga az esztendő. Úgy is mondhatjuk, hogy az év egy hatalmas Krisztus-metafora, de az emberiség történelmét ismétli minden év. Gondoljuk végig! Az egyházi év kezdete advent: készülődés a születésre, mikor az ember még sötétségben barangol, a fényre vágyakozva. Krisztus születése, halála és föltámadása – a nullától a harmincharmadik évig – a kereszténység korszaka… Mi abban az időszakaszban vagyunk, amely „Krisztus feltámadásától”, azaz húsvéttól „második eljöveteléig”, vagyis „Krisztus király” – aki „igazságosan ítél és harcol” – ünnepéig tart, ami általában november utolsó előtti vasárnapja, amikor lezárul az egyházi év. A teljes ember, illetve az emberiség történelmét az egyén évről-évre átélheti.


ujkenyer_vira.hu


– Augusztus 20. – a kereszténységgel összefüggő szimbólumok mellett – népi hagyományokhoz is kötődik, hiszen „az új kenyér” ünnepe is.

A kereszténység egységben képzeli el a történelmet: a természetet és az „üdvtörténetet”, vagyis az írásokon, a Biblián keresztül meghallható „isteni üzenetet”. Ezért a természethez kapcsolódó munkálatok is transzcendentális jelentést kaptak. Ilyen például a természet megújulását idéző jeles nap: a „Gyümölcsoltó Boldogasszony”, Jézus fogantatásának, illetve a születés hírüladásának főünnepe, amelyre a római katolikus egyház március 25-én emlékezik. E folyamat következő kimagasló pontja az „új kenyér”, amelyben elérkezik a csúcspontjára a természet, amikor a megújulás bizonyítéka az „új kenyér”. Krisztus maga „a kenyér és a bor” képében van jelen minden szentmisén. Ez az Eucharisztia, a keresztény beavatás alaptétele. Ebben a szimbólumvilágban „Krisztus teste” maga a kenyér, a bor pedig „Krisztus vére”. Amikor az „első kenyérről” esik szó, akkor az a természetben megnyilvánuló hittétel is.

 

– A naptárszimbolika speciálisan Európára szabatott?

– Igen. A természet és a keresztény lelkiség három fő pontja: az adventtel kezdődő „születés”, majd a kiteljesedést hozó „új kenyér” és a „mindenszentek”, a természeti körforgás végpontja. Európában novemberben lehullnak a levelek, elkezdődik a télre való felkészülés: ez a mindenszentek november 1-jei ünnepe, amikor minden szentet ünnepelünk, és a szenteket akkor ünnepeljük, amikor „az égbe vétettek”. Ez ad alkalmat a minden emberre és halottra való emlékezésre is… A naptárszimbolika hátteréhez tartozik, hogy a Krisztus születése előtt 45-ben bevezetett Julianus-naptár pontatlanságai miatt, 8-10 napra növekedett az eltérés a XVI. században, Gergely pápa új naptárat készíttetett Christophorus Clavius jezsuita matematikussal. 1582-ben az október 4-ét, csütörtököt október 15-e, péntek követte. A két dátum közötti eltérésre utalva azt is mondhatjuk, hogy augusztus 15. és 20. ünnepe is közelebb került egymáshoz.

 

 

A név kötelez

 

– A Vajkból lett István az első keresztény királyunk. A magyar állam megalapítója miért éppen az István nevet kapta a keresztségben? A névnek is van szimbolikus jelentősége?

– A protomártír szentet, azaz az első „szent Istvánt” még Krisztus életében halálra kövezték a hitéért. Minden olyan környezetben, ahol „pogányok” vagy „barbárok” között hirdeti a keresztény hitet politikai vezető, szükségesnek látja, hogy a protomártír szent patrónusa alá helyezze magát. Mert „nomen est omen”, vagyis „a név kötelez”. A név mindig „omen”, azaz „intő jel”, ami feladatot jelöl ki a szimbolikus gondolkodásban. Amikor Vajk megkapta az István nevet, azzal feladatot is kapott a keresztény világtól. A név szimbolikus jelentőségére az evangélium is példát ad: a Bibliában Péter apostol neve Kefa, és e szöveg szerint Krisztus mondja: „te Péter, kőszikla vagy, amire az egyházamat építem”, ugyanis a Péter szó nőnemű változata, a Petra szó jelentése: „szikla”. Tehát a név maga küldetést jelenít meg, így az István név mártír küldetést jelentett. István a nevével kapta feladatul az ellenséges környezettel megvívott harcot, hogy ennek eredményeként megvalósítsa a krisztusi programot…


Szent_Istvan_UI

– Az első királyunk nevéből következő kultúrtörténeti emlékek szövetét fölfejtve visszaviszi hallgatóságát a Krisztus előtti korba és akár a Szegedi Tudományegyetemmel is összefüggésbe hozza a szimbólumkutató?

Róma egyik legrégebbi bazilikája, a Santo Stefano Rotondo, a kör alakú Szent István-bazilika története és szimbólumai az említett két irányba mutatna. Az antik épület eredetileg a római legionáriusoké lehetett, amire az ottani Mithrász-szentély is utal. Ezt az épületet az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálosok rendezkedhettek be a XV. században. A protomártír és első királyunk, István miatt adományozta ezt az akkor romos épületet Miklós pápa a magyar pálosoknak. Az újonnan meginduló egyházi reformmozgalom részeként új oktatási központokat, úgynevezett kollégiumokat akart létrehozni elsősorban a jezsuita rend. Az első ilyen intézmény, a Collegium Romanum falai között tanult például Szántó István, jezsuita nevén Arator István is. Arator István elhatározta az 1570-as évek második felében, hogy megszerzi a magyar Pálosoktól a Szent István-bazilikát és kisegítő épületeit, hogy ott magyar jezsuita Collegium Hungaricumot hozzon létre. Ez a terv 1579-ben valóra vált, ám Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy – a mohácsi vész okozta trauma után – Rómába megfelelő számban tanulókat küldjön papnövendéknek. Ezért a magyar és a német oktatási központot egy pápai bulla egyesítette, így jött létre a Collegium Germanicum et Hungaricum. Ez a ma is létező intézmény hosszú ideig a Santo Stefano Rotondo épületeiben működött. E római kudarca után Arator István Báthory István erdélyi fejedelem hívására visszatért és ő lett az egyik első professzora annak az 1581-ben Kolozsvárott alapított Báthory-egyetemnek, amelyet elődjének tekint a Szegedi Tudományegyetem.

 

 

Az állam és az egyetem jelképei

 

– Az „államalapítás ünnepeként” kitüntetett szerepű, hivatalos állami ünnep is augusztus 20. Milyen szimbólumok fejezik ki ennek az ünnepnek a politikai tartalmát?

– A Gergely-naptár mögötti problematika ismét előtűnik, hiszen két dátum olvad itt össze. Máig kérdés, hogy a Julianusz-naptár szerint számolva 1000. év karácsonyán, azaz december 25-én, vagy – a Gergely-naptárt figyelembe véve – 1001. január 1-jén koronázták meg Istvánt. De vitatott e királyság háttere is. Meggyőződésem szerint István úgy próbált európai király lenni, hogy kapcsolódott a magyar hagyományokhoz. A belső – általa átértelmezett és modernizált – autokton erők mellett – a bajor Gizellával kötött házassága és a római katolikus egyház támogatottsága révén – külső erőkre is támaszkodhatott…


tuzijatek_index

 

– Szent István maga a független magyar állam szimbóluma? Mit jelentenek a királyhoz kötődő olyan „modern” jelképek, mit az alkotmány vagy a tűzijáték?

– Hagyományosan Istvánt a korona, a jogar és az országalma szimbólumával együtt szokták ábrázolni. A korona a királyi hatalom kifejezője. Többféle koronát ismerünk. Az antikvitás fűkoronája, a „corona obsidionalis” vagy „corona gramineaí” a legtekintélyesebb római katonai kitüntetés, amelyet a bekerített katonatársaikat kimentő hősök kaptak. A korona mint uralkodói jelvény általában kör alakú, de nem csak a fejformához igazodás miatt, hanem azért is, mert kifejezi a „szakrális idő” körforgását. A korona cikcakkjai az égből való leszállást, a napsugarat mutatja, ami akár napjaink tűzijátékpompáját is eszünkbe juttathatja. A király a koronái közül az úgynevezett beavató koronát uralkodóvá emelésekor, míg a mindennapokban „házi használatost”, a hatalomgyakorlás uralkodói pillanatában „országló koronát”, ravatalán a „halotti koronát” viselt. A magyar királyi jogar, a sceptrum sűrített tartalmú: a hatalom, az országban uralkodó rend szimbóluma, kifejezi az erőt. E jelentésére utal a jogart díszítő oroszlán, vagy Justitia, az igazságszolgáltatás istennőjére asszociáló elem. A hatalom és rend része a hétköznapokat is szabályozó alaptörvény, így az alkotmány is e szimbólumkörbe tartozik. István koronázásának pillanatához nem kötődik, későbbi fejlemény, mégis kezébe gondoljuk az országalmát, amely a haza egészét szimbolizálja.

 

– Az évszámokból következnek a „kerek” jubileumok. Például annak, hogy István 1038. augusztus 15-öt ünneppé tette idén 980 éve, vagy annak, hogy István király szentté avatása 935 éve történt, a számok szimbolikájához kötődően, van ünnepelni való többletjelentése?

– A jubileum a Bibliában is szóba kerül: a lineáris időn belüli egység például maga a hét. A 7-es szám jelentős többlettartalommal rendelkezik, gondoljunk a teremtés hét napjára, a világ hét korszakára. A Bibliában adott a 7X7, a 49-es szám jelentősége: ez a „kürtölés éve” vezeti be az 50. jubileumi esztendőt. A jubileumok számításában a nulla, vagy zéró szám Fibonacci-féle felfedezés hozott fordulatot. Az arab számokhoz tett zéróval ugyanis ki lehetett fejezni a számok helyi értékét, amire a római számok alkalmatlanok. Az első jubileumot XVIII. Bonifác pápa azért szervezte meg 1300-ban, mert e számot a „háromszemélyű egy Isten” hitbeni lenyomataként látta. Így aztán a 10, 100 vagy 1000 évvel ezelőtti események azért emelkednek ki a többi évforduló közül, mert közelebb vagyunk az eredeti dátumhoz, függetlenül a nullák számtól. A „lineáris időben” távolodunk ugyan az adott eseménytől, de a nullák nélküli alapszámot nézve közelebb jutunk az ünnepelt dátumhoz. Vagyis közelebb hozzuk a jelenhez a 10-zel vagy 100-zal osztható számhoz köthető ünnepet. Ezért szentelnek különös figyelmet a 100. évfordulót jelentő centenáriumoknak…

 

– … mint például a Szegedi Tudományegyetemen az univeritas városba kerülésének 2021-ben esedékes centenáriumának, amely majd egybeesik a Báthory-egyetem alapításának 440. évfordulójával… Az államiságot kifejező jelképek miért hasonlítanak az egyetemek jelképeire a rektori süvegtől kezdve a jogarhoz hasonlatos koppantóig”?

– A hagyomány szerint 1088-ban alapították az első egyetemet Bolognában. Így az egyetem az egyház után a második legrégebbi intézmény a keresztény világban. A két intézmény története összefügg. Az első egyetemen három jogász világi jogot, azaz nem az egyházhoz kötődő kánonjogot kezdett tanítani, ami kifejezi az emancipációt: a jogtudománynak a polgári oldalát oktatták, így nagyobb népréteget tudtak megszólítani. Ahhoz hogy egy ilyen kezdeményezés egyetem legyen, a két világhatalom szimbolikus engedélyére volt szükség: vagy a császár, vagy a pápa, a legjobb esetben mindkettő megadhatta a „venia legendi”-t. Ez az „olvasás joga”, ami alapvetően a Biblia olvasásának és értelmezésének a jogát jelentette, miközben a hatalom ellenőrizte az egyetem működésének minőségi feltételeit. Az egyetem hagyományos négy kara közül kiemelkedően fontos volt a bibliai szöveg, mint „Isten üzenetének” a megértésével és interpretálásával foglalkozó bölcsészeti és teológiai fakultás. Társadalmi szükséglet hívta életre a jog polgári vetületével foglalkozó, illetve az orvostudományt művelő két további egyetemi kart. Az egyetem átvette az állam és az egyház hatalmi jelvényeit. A már említett jelképeken kívül nem közismert, de az egyetemeknek is voltak védőszentjei. Például a jogászoké Szent Ivó, aki nagy bölcsességgel képviselte a szegények ügyeit az egyházi és világi bíróságok előtt; az orvosoké vagy Szent Kozma és Damján vagy Lukács evangélista; a bölcsészeké Alexandria Szent Katalin, esetleg valamelyik jezsuita szent; a teológusoké pedig Aquinói Szent Tamás vagy más neves teológus. Az egyetemi védőszent megjelenik az intézmény címerében, a jogaron. A „rector” vezető, igazgató szerepe is egyértelmű. Ezzel az egyetem autonómiája is kifejeződik: szinte állam az államban. Ám míg az egyház intézménye hanyatlóban, addig soha nem látott módon virágzanak az egyetemek.

 

 

Kutatócsoportok a nyelvészettől az ikonográfiáig

 

– Képzettársítás asszociációt követ, művelődéstörténeti fogalmakat és képeket társít a szimbólumkutató. Mennyire érti a ma embere a jelképek világát?

– Nélkülözhetetlenek a szimbólumok a világunkban. Ahhoz, hogy a konkréttól ellépjünk, hogy az egyediség fölött valami általánosat mondjunk vagy megértsünk, szimbólumokat szükséges használnunk. A szimbólum szó jelentése: két rész, a „jelentő” és a „jelentett” összefordítása egy újabb egésszé, amelyhez a megfigyelő hozzátette a maga szempontjait. A szimbólumok édes testvére a metafora, ami nélkül nem létezne művészet és összetett gondolkodás kifejezése. A Mercedes-logo sem csak az autómárka védjegye, többletjelentéssel rendelkezik a háromágú csillag…


Szimbolumokrol_Maria_Radionak

 

– A szimbólumok világával mióta és miért foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem több kutatócsoportja is?

– A szimbólumkutatás egyidős az emberiség történetével. A szegedi egyetemen Fabinyi Tiborral, Szőnyi-György Endrével és másokkal együtt kezdtünk el foglalkozni ikonográfiával, vagyis a képi üzenet megfejtésével. E kutatás szükségszerűen vezetett el bennünket a szimbólumkutatás általános problematikájához. Ennek a hallgatóink bevonásával, Újvári Edittel elvégzett kutatómunkának az eredménye az internetről is elérhető Szimbólumtár. Mi elsősorban a szellemtudományok szimbólumait kutatjuk. A Mária Rádió felkérésére azonban négy éve tart az a Jel – Kép – Tár című beszélgetéssorozat, amelyben keresztény jelképekhez kötődően teológusok, bölcsészek, művészek, természet- és élettudományokkal foglalkozó kutatók a szellem és természethez kapcsolódó valóság szimbólumainak az összekapcsolására tesznek kísérletet a vezetésemmel. Ezek a felemelő és ötletdús beszélgetések élménye mondatja velem: szép feladat és sok tudós elmélyült munkájának az eredménye lehetne, ha a szellemtudományokkal és a természettudományokkal foglalkozó kutatók szimbólumokkal kapcsolatos tudását egy új szótár formájában sikerülne összegezni. Így alkothatnánk meg a szellem, az emberi műveltség által kialakított, a nyelvben szükségszerűen jelen lévő szimbolizmus és a természet jelképrendszere közötti párhuzamosságok felfedésével, a különféle tudományok közötti hidak építésével a kétféle valóság szintézisét.

 

Újszászi Ilona

Fotó: Ú. I., internet


Korábban írtuk:


Szimbólumokról beszélgetnek szegedi professzorok, képzőművészek, zenészek


Szimbólumkutatók az ünnepekről, a fényről - adventtől húsvéton át pünkösdig



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *