SZTE Info

Kiemeltj_IM

Az SZTE oktatói-kutatói írták meg az Igazságügyi Minisztérium történetét

Számos intézménytörténeti érdekességről és a levéltári kutatómunka nehézségeiről is szót esett, amikor az Igazságügyi Minisztérium históriáját feldolgozó kötetekről meséltek a szerzők. A Szegedi Tudományegyetem jogász oktatóit-kutatóit – Antal Tamást és Révész Bélát – a történész Marjanucz László kérdezte a 89. Ünnepi Könyvhéten.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hiánypótló művet, az Igazságügyi Minisztérium két kötetbe foglalt históriáját ismerhette meg a 89. Ünnepi Könyvhéten az egyetemi kutatómunka publikációkban is testet öltő eredményeire kíváncsi olvasóközönség. A könyvbemutatón a szerzőkkel, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar két oktatójával-kutatójával – Antal Tamással és Révész Bélával – a helytörténetírás „nagymesterének” számító Marjanucz László történész, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Modernkori Magyar Történeti Tanszék vezetője beszélgetett.   


IM_bemutato

 

 

A kutatómunka kulisszatitkai

 

A kiegyezéssel induló nagy jogalkotási folyamatábra is kirajzolódik az Igazságügyi Minisztérium története (1867– 1944) című, Fejezetek a polgári kor évtizedéből alcímű kötetből, amelyet Antal Tamás jegyez. Az SZTE ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék egyetemi docense elárulta: a minisztériumi iratok nagy része is a tűz martaléka lett, mikor a budapesti Bécsi kapu téri levéltár leégett. A felvillantott nehézségek ellenére siker, hogy eredeti dokumentumok közlése teszi ki a 2 kötetes mű nagyobb részét. Az így megismerhető törvények vagy hatályos joggá nem vált törvényjavaslatok közül több „megoldásait a 2010–2018-as két parlamenti ciklus jogalkotása is figyelembe vette” – emlékeztet a kétkötetes friss mű Ajánlójában Trócsányi László igazságügyi miniszter.


IM_kotetek

– Nincs automatikus megfelelés az intézmény- és politikatörténeti folyamatok között – véli Révész Béla, aki az IM históriájának 1944 – 1990 közötti korszakát a Párirányítás évtizedei alcímmel összegezte. Az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék egyetemi docensét az Országos Levéltár két éven át tartó zárlata akadályozta a kutatómunkában. E kötet előzményének is tekinthető, hogy 2016 májusában elkészült Révész Béla szerkesztésében az Iratok az Igazságügyi Minisztérium történetéből 1944-1990 című dokumentumgyűjtemény, amelyhez „a szerkesztő kitűnő tanulmányt is fűzött”. Megtudjuk a tárcavezető Trócsányi László Ajánlójából azt is, hogy két korábbi elődje – Vladár Gábor és Ries István – is kifejezte szándékát az IM históriájának feldolgozására, ám őket koruk nyugtalansága megakadályozta a „történetírásban”, amit a közelmúlt letisztultabb viszonyai lehetővé tesznek.

 

 

Az aranykortól a fordulatokig

 

Visszatekint a kiegyezést megelőző időszakra is Antal Tamás: a könyvbemutatón élvezettel mesélt Magyarország legjelentősebb szakértői kormányáról, amelynek összes tagja – egy kivétellel – akadémikusként is tekintélyt vívott ki magának. Méltatta Deák Ferencet, az első felelős magyar „ministerium” igazságügy-miniszterét. – Ilyen előzmények után indult útjára a szuverenitását újra helyreállító állam. A jogrendszerünk pilléreit hozta létre az Igazságügyi Minisztérium – hangsúlyozta a jogtörténész, aki kodifikációtörténetet és a modern polgári állam jogintézményének kialakulását is vázolhatta művében.

 

Jogász diplomát adott az 1949-ben egy éves tanulmányi idővel működő „büntetőbírói és ügyészi akadémia” – utalt a világháborúk utáni fordulatok korára a képzés jellege. Hasonlóképpen „korspecifikus” a népbíróságok és a rendes igazságszolgáltatás ellentmondásos viszonya, vagy hogy egyaránt az „ügynökök” és a „megfigyeltek” terepe volt az IM – sorolta Révész Béla, aki a párt-állami összefonódás fontos szereplőire és intézményére is rábukkant. Az 1957-ben született és 1988-ig létező, az állami és a pártvezetés közötti feszültségek feloldásáért felelős Koordinációs Bizottság 6 tagjának a mindenhatóságára több példát is talál az olvasó.


IM_kozonseg

 

 

Hasonlóságok és érdekességek

 

Hasonló felépítésű a két kötet. Az Igazságügyi Minisztérium története (1867–1944), Fejezetek a polgári kor évtizedéből című kötet Tartalom jegyzékének főbb részei: Ajánlás, Magyarország igazságügyminiszterei 1848 és 1990 között, Bevezetés, I. Szervezés és szervezet, II. Jogalkotási tevékenység, III. Fejezetek a minisztérium közigazgatási tevékenységéből, IV. Fragmentumok a minisztérium bizalmas irataiból (1914–1923), Irodalomjegyzék, Iratok, Névmutató.

Az Igazságügyi Minisztérium története (1944–1990), A pártirányítás évtizedei című kötet Tartalom jegyzéke: Ajánlás, Magyarország igazságügyminiszterei 1944 márciusa és 1990 májusa között; I. Előzetes megfontolások; II. A Minisztérium belső, intézménytörténeti változásai; III. A Minisztériumot ért befolyások, pressziók, elvárások; Irodalomjegyzék; Iratok; Névmutató.


IM_kbemutato_k

 

A szerzők a fontosabb és lehetséges témakörök köré csoportosították a fellelhető dokumentumokat és az azokból levonható következtetéseket. Az adott korszak igazságügyi minisztereinek bemutatása mellett képet adtak az intézmény aktuális szervezeti és működési rendjéről.

 

Ugyanakkor a tartalmi hangsúly eltérő. Az első kötetben az IM jogalkotási és közigazgatási szerepe, míg a másodikban az IM politikai meghatározottsága kerül fókuszba.

 

Érdekességeket is találtak a megmaradt iratok alapján az Igazságügyi Minisztérium 123 éves históriáját áttekintő kutatók. Például: nem csupán a grafológusok számára elgondolkodtató Ferenc József vagy éppen Teleki Pál aláírásának rajzolata. Vagy: a nemzetközi jogi együttműködésre példa az Erzsébet királyné ellen 1898-ban elkövetett halálos merénylet után, a XX. század elején terjedő anarchizmussal szembeni közös külügyi-igazságügyi fellépés, ami a jelen terrorellenes együttműködésének előképe. Izgalmas az is, ahogy az 1867 és 1990 közötti időszak 62 magyar igazságügyi miniszter rövid életrajzából összeálló kép alapján kiderül, közülük ki sorolható a „jogtudósok”, illetve ki a „politikusok” csapatába. Az pedig intézménytörténeti kuriózum, hogy az 1944 decemberétől 1945 márciusáig tartó 3 hónapban Magyarországon két Igazságügyi Minisztérium működött… Végül láthatóvá lesz, hogy az IM a rendszerváltozásnak, az alkotmányosság és a jogállamiság helyreállításának főszereplője lett.


IMtortenet_ML_AT_RB

 

Az Igazságügyi Minisztérium történetét feldolgozó kétkötetes monográfia számos kérdést kénytelen mellőzni vagy nyitva hagyni, ezért a szerzők folytatni kívánják a kutatómunkát. Ám e „kétkezes mű” jelen formájában is kiemelkedő darabja annak a kiadvány-sorozatnak, amelyben – Trócsányi László törekvései nyomán, jórészt az SZTE kutatóinak közreműködésével – a jelen IM állít emléket a magyar jogtörténet jeles eseményeinek és alakjainak.

 

Újszászi Ilona

 

 

További információk:

 

89. Ünnepi Könyvhét – Trócsányi László Párizsi Naplójáról a legfrankofónabb magyar városban, Szegeden mesélt

 

89. Ünnepi Könyvhét – Szabó Tibor tükörképe a levélgyűjteménye

 

89. Ünnepi Könyvhét – Szabados Ágnes a boldogság kulcsáról, az olvasásról

 

89. Ünnepi Könyvhét – az SZTE irodalomtörténésze is kérdezett „a zEtna tüzérzékeny köteteiről”

 

89. Ünnepi könyvhét – „nagy gondolatok kertjében lakni, s olvasni, mint egykor” – Darvasi Lászlóval és Szilasi Lászlóval

 

89. Ünnepi Könyvhét – Drámapedagógiai kört indít, a fiatalokat vonzó programokat kínál a Szegedi Nemzeti Színház

 

89. Ünnepi Könyvhét – Nagy Gábor Dániel a társadalmi tőke és a vallás kapcsolatrendszeréről

 

89. Ünnepi Könyvhét – Az SZTE frankofón bölcsészei a felvilágosodásról, a művészet befogadásáról, az utazási irodalomról

 

89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról

 

89. Ünnepi Könyvhét – Vendégsátorban az Europe Direct az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Intézettel

 

89. Ünnepi Könyvhét: 60 éves a Hupikék törpikék képregény – e műfaj kulcs az olvasás népszerűsítésében

 

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

 

89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés

 

89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű

 

A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *