SZTE Info

Kutatóközponti beruházásokról tájékoztattak a SZAB Székházban

A Szegedi Tudományegyetemmel is kapcsolatban álló három hazai kutatóműhelyt mutattak be 2018. március 28-án, a SZAB Székházban. A szakmai nap lehetőséget adott arra is, hogy további együttműködések alakuljanak ki az SZTE, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem kutatói között.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A legkiválóbb kutatók támogatását szolgálja az a három hazai központ, melyeknek tevékenységét a SZAB Székházban mutatták be. Az SZTE a Szegeden épülő Molekuláris Medicina Kiválósági Központtal, a pécsi Szentágothai Kutatóközponttal és az ELTE Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központtal is kapcsolatban áll.


A felfedező kutatások központja Pécsen


– A Szegedi Tudományegyetemmel is szoros kapcsolatot ápol a korszerű, nemzetközi, tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított pécsi Szentágothai Kutatóközpont (SzKK). Az intézet tudományos fókuszában a biotechnológia, az idegtudomány, az immunológia, a környezettechnológia és a virológia áll. A Pécsi Tudományegyetem K+F+I programjának legfontosabb intézményében 23 kutatócsoport működik. A 7700 négyzetméter területű természettudományi kutatóközpont K+F tevékenységéhez magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumi területet biztosít- tájékoztatott Helyes Zsuzsanna, a PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi tanára. Az SzKK célja egy kritikus kutatói tömeg létrehozása, a kutatói utánpótlás nevelése, valamint a Pécsi Tudományegyetem K+F+I tevékenységének bekapcsolása a gazdaság vérkeringésébe. Emellett az inter- és multidiszciplináris kutatások, innovációk feltárása, fejlesztése, ezek társadalmi-gazdasági hasznosulása érdekében. A technológiai- és tudástranszfer által pedig a régióban működő vállalkozások alapkutatási igényeinek kielégítése. Az intézet munkatársai – köztük 4 PTE-MTA kutatócsoport és 6 NAP kutatócsoport – hat klaszterben végzik munkájukat – tette hozzá.


Molekuláris biomarker laboratóriumot alakítanak ki az ELTÉ-n


2018. április elsejétől önálló szervezeti egységként működik az ELTÉ-n a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), amelynek feladata a kutatási tevékenység koordinációja, egy akkreditált laboratórium kialakítása és működtetése, gazdasági és iparjogvédelmi intézkedések összehangolása, valamint az ipari szemlélet és innovatív menedzsment terjedésének támogatása – tudtuk meg Dr. Kacskovics Imrétől, a FIEK vezetőjétől. Az intézet legfontosabb célkitűzése egy molekuláris biomarker kutatócsoport létrehozása, elsősorban az onkológiai, a krónikus gyulladásos és a neurodegeneratív betegségek molekuláris biomarkereinek elemzésére. A vizsgálatok alapjául a Szegedi Tudományegyetem működő tumorbank szolgálhat. Emellett egy akkreditált molekuláris biomarker laboratórium kialakítását és a gyakorlati biotechnológiai oktatás megerősítését tűzték ki célul. A magasan képzett kutatói utánpótlás megteremtésének érdekében 2018 őszétől gyógyszer-biotechnológia mesterszakot indítanak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen, amelyre évente 20 hallgatót vár a két intézmény.


SZAB_kutatokozpontok
A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők.


Molekuláris Medicina Kiválósági Központ épül Szegeden


Mintegy 16 milliárd forintból alakítanak ki 2019 végéig Molekuláris Medicina Kiválósági Központot (HCEMM- Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine) a szegedi Science Park területén – tájékoztatott Bíró Tamás, a központ megbízott igazgatója. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal koordinálása alatt működő konzorcium – a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem és a European Molecular Biology Labolatory (EMBL) – célja egy olyan kiválósági központ létrehozása, amely 24-25 kutatócsoportot fogad be maximum 9 éves (5+4) időtartamra. A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológia Kutatóközpont, valamint a Semmelweis Egyetem 16-19 kutatócsoportnak ad helyet, további 5-6 csoport pedig a HCEMM területén működhet. A nyertes munkacsoportok kiválasztása során a legfontosabb szempont a tudományos kiválóság. Az elsősorban immunológiai, gyulladásos, kardiovaszkuláris és anyagcsere betegségekkel, valamint genomikai és daganatos megbetegedésekkel foglalkozó kutatócsoportok a magas anyagi támogatás mellett a European Molecular Biology Labolatory partnerségi programjában is részt vehetnek.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 29.
    18:00 - 20:00
    Az asztalnál minden eldől! - Görög Ibolya előadása
  • május 30.
    10:00 - 11:00
    A kiállítást megnyitja Révész Róbert, fotográfus.
  • május 31.
    16:00 - 17:00
    Az ‘Egyetemi szerzők, kiadók, műhelyek’ előadássorozat keretei között Palotás Zsolt mutatja be új kötetét: Bejek, korzárók és diplomaták – A Tuniszi Kormányzóság kapcsolatai a nyugat-európai országokkal és az Egyesült Államokkal, 1605-1830. A szerzővel Ferwagner Ákos, a BTK Történeti Intézetének docense beszélget.
  • június 4.
    18:00 - 20:00
    Prof. dr. Szabó Gábor egyrészt a Szegedi Tudományegyetem rektoraként, másrészt akadémikusként/fizikusként, s végül, de nem utolsósorban a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként hallatlanul széleskörű tapasztalatokat szerzett az elmúlt évtizedekben arról, miért és hogyan működik hazánkban, régiónkban és Szegeden az innováció.
  • június 5.
    17:00 - 18:00
    Az algériai háború – 1954-1962 című, az Universitas Szeged Kiadó gondozásában megjelent könyvéről a szerzővel, J. Nagy László professzorral (SZTE BTK) Újszászi Ilona újságíró, az SZTE NKI közkapcsolati koordinátora beszélget – a 89. Ünnepi Könyvhéten. (A könyvbemutató része a „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozatnak.)