Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Októberben ünnepelte alapításának egy éves évfordulóját a szegedi SunCity Brass zenekar, akiknek ennyi idő eléig is volt, hogy berobbanjanak a köztudatba. A fúvószenekar tagjai (szinte) kivétel nélkül rezes zenészek: három trombitás, három harsonás, két tubás, egy dobos, és egy "énekes". Zenei stílusuk az electro brass, melyre népszerű pop számokat hangszerelnek, de saját számokkal is büszkélkedhetnek. Felléptek már Szeged szinte összes ismertebb szórakozóhelyén (pl. gyakran hallani őket a Nyugiban), de már a Welcome Camp színpadát is megjárták, és még az ország (utcaneze) fesztiváljait is, mint a debreceni a Campus fesztivál, vagy a Tokaji Utcaneze fesztivál. Lukács Leventével, a zenekar menedzserével beszélgettünk.
- Mesélj kicsit a zenekar történetéről:
- Egy időben foglalkoztatni kezdtek a brass bandek: sok ilyen zenekart is hallgattam, tetszett a stílusban, hogy nem kell hozzá zenész fül, ahhoz, hogy valakit megérintsen és élvezni tudja. Eszembe jutott, hogy jó lenne Szegeden is alapítani egy ilyen formációt, és körbekérdeztem a Zeneművészeti Konzervatóriumba járó ismerősöknél, akiktől hallottam, hogy éppen most alakul egy ilyen formáció. Felvettem velük a kapcsolatot, és így megalakultunk. Szóval összefutottunk, majd néhány hónapig összejártunk, hogy kitaláltuk, hogyan lehetne közösen együtt dolgozni. A névválasztás is ekkor, közösen történt, mivel a Napfény városában alakultunk, úgy gondoltuk, hogy ezt a vonalat visszük tovább. A szegedieknek jó érzés, hogy mindenki tudja, hogy innen jöttünk, s közben nemzetközi is, hiszen angolul van. Még egy pozitív kisugárzása is van a szónak, hiszen azt sugallja, hogy velünk bulizásra lehet számítani.
- Te mint menedzser vagy jelen a zenekar életében, de néha a színpadon is láthatunk. Miből áll a te munkád pontosan?
- A zenekart alapvetően nem én raktam össze: ők maguktól álltak össze, és próbálnak, a zenei alapjuk, már megvolt hozzá, hisz mind zene művészetisek. Vannak munkák, amiket megosztunk: többen foglalkozunk a kreatív megjelenéseken, social marketingen, hogy hogyan lehetnénk kreatívabbak, hogyan tudnánk visszaadni egy coveren vagy egy videóban azt, amit csinálunk. Az én menedzseri munkám magába foglalja a fellépések és hangtechnika szervezését, a szállás és ételt-ital biztosítását a turnékon. Természetesen kisérem őket minden fellépésre, amiken is részt veszek: "ordibálok" és énekelek. De ahogy korábban mondtam, a egész banda feladata lassan összemosódik, ahol meg vannak osztva a feladtok, és így válunk egy egész csapattá.
- Nem gondolkodtál rajta, hogy te is megtanulj valamilyen rezes hangszeren játszani?
- Valójában én már tanultam korábban zenét, csak éppen nem rezes hangszert, hanem zongorát. Viszont egy kicsit szaxofonozni is tudok, a fiúk pedig rá akarnak venni, hogy tanuljak meg rendesen játszani rajta, így szinesíteni tudnánk a hangzásunkat.
- Milyen stílusban alkottok?
- Alapvetően elektro brass zenét játsszunk: a ma hallgató népszerű, főleg pop zenéket akarjuk áthangszerelni saját stílusunkra és ízlésünkre: minél nagyobb közönség számára, minél nagyobb bulikat csináljunk. A zene mellett fellépéseinken fontosnak tartjuk a koreográfiét és a showt is, nagyon sok munkánk van benne, hogy minél érdekesebbek, látványosabbak, és egysre színesebbek legyenek a produkciók. Folyamatosan fejlődünk és gyártujuk az ötleteket, így egyik fellépés után a másikon már érezhetőek az újítások.
- Mi a célkitűzésetek a zenekarral?
- Az alapvető célunk, hogy minél több koncertet adjunk, hogy minél nagyobb fesztiválokon, színpadon és közönség előtt lépjünk fel egészen a világhírnévig. Emellett természetesen célunk a brass kultúra népszerűsítése, a kutúrális missziós jelleg, hogy összehozzuk az embereket a zenénkkel.
- Ez a zenei stílus mennyire népszerű Magyarországon, mennyire lehet kibontakozni vele a zenei életben? Az én ismereteim szerint inkább a Balkán videékeire jellemző, nézzünk csak Goran Bregovicot, vagy a Boban Markovic Orchestrát, de ott van a franc a Wombo Orchestra, akik évek óta egyik kedvenc meghívottjai az Ördögkatlan Fesztiválnak.
- A brassband kultúra Magyarországon még egészen gyerekcipőben jár, de egyre több hasonló együttes alakul Európa-szerte, és az országban is. Szerintem van benne potenciál, hiszen szeretik az emberek, mi pedig őszintén szeretünk játszani.
Tagok: Farkas András (Logan) , Fehér Arnold (Archie) , Hajla Norbert (Spec), Horváth Márk (Nagyi), Kedves Gergő (Partvis), Kenesei András (Kene), Kovács Péter (Lyuk), Lukács Levente (Miszter Prezident), Samodai Bence János (Samo), Szabó Péter (Steve)
További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:
2016
„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András
2017
2018
2019
Lábas Viki2020
*
az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:
*
az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:
