SZTE Info

kiemelt_AIDA

Aidaként debütál a szegedi szabadtérin Ádám Zsuzsanna, az SZTE egykori hallgatója

„Látni kell! Hallani kell az Aidát mindenkinek az életében legalább egyszer!” – fogalmazott Ádám Zsuzsanna. Az SZTE Zeneművészeti Karon diplomázó operaénekes sikersorozata újabb csúcspontján Aidaként lép a Dóm téri csillagfényes színpadra. A Szegedi Szabadtéri Játékok 2019. július 26-án és 27-én esedékes operabemutatója előtt kérdeztük a drámai szopránként ismertté vált egykori szegedi egyetemistát, Ádám Zsuzsannát emlékekről és Verdiről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A fiatal magyar drámai szoprán”, Ádám Zsuzsanna legutóbb 2018-ban, a „világhírű magyar szopránról”, Marton Éváról, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktoráról elnevezett budapesti énekversenyen ugyanúgy sikert ért el, mint korábban a bécsi, a düsseldorfi vagy a milánói viadalon – adta hírül a sajtó. „Igazi sűrű Verdi-hangja” van… - mondta önnek egy tanára is, amikor még a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának volt a hallgatója: Ha visszatekint erre az időre, akkor milyennek látja: egy tanár miként befolyásolja énekes tanítványa pályáját?

– Énektanáraim közül a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán rendszeresen mesterkurzust is tartó Marton Éva operaénekesnek sokat köszönhetek, mert segített, hogy egy fachváltásomat követően a Verdi-féle szoprán szerepre stabilan átállhassak. Tanáraim közül az SZTE ZMK oktatója, Andrejcsik István operaénekes eredetileg mezzoszopránként irányított, segített azt a sűrű hangot, amim van, kigyúrni, hogy lent, középen és fent is kiegyenlítetten szóljon.


Aida_3

 

A zenét szolgáló magán-énektanár és a korrepeptitor is segíti az énekest. Mi köztük a munkamegosztás?

– A tanár a vokális fejlődésében technikailag segíti növendékét, illetve a szerep megformálásában azt magyarázza, hogy a növendék tartalmilag miről énekel. Egy jó korrepetitor az instrumentális kíséretet adva jelentősen hozzá tud járulni az énekes felkészüléséhez. Kerényi Mariann az SZTE ZMK tanára, aki profizmussal és kemény szigorral állt hozzá a darabjaimhoz. Tőle igazi háttérországot kaptam. Így már az egyetemi éveim alatt kísérletezhettem, elindulhattam más hangfajok felé… Aktuálisan Mazalin Wandával dolgozom, aki korrepetitori tudását profi énekesek mellett sajátította el a Magyar Állami Operaházban és a Zeneakadémián is. Legutóbbi szerepeimet vele tanultam meg, s vele készültem fel az Aidára is, mert az utóbbi időben Kolozsvárott és Miskolcon is énekeltem, így kevés időt tölthettem itthon…


Aida_5

Három komoly kőszínházi főszerepe: a nagy sikerű, 2018-as szegedi Ernani-produkció Elvirája, utána Szilágyi Erzsébetként mutatkozott be a miskolci Hunyadi Lászlóban, majd debütált az Erkel Színházban A fecske Magdájaként. E Verdi, Erkel, Puccini sorozat után ismét Verdi, és ismét a szabadtérin. Mi a viszonya Giuseppe Verdi zenéjéhez?

– Érdekes a kapcsolat, hiszen egy nagyon korai Verdi-mű az Ernani, amelyben még nagyon érződik a „bel canto” énekes iskola, de az is, hogy miként kötődik zeneileg Donizettihez… Az Aida viszont egy késői Verdi-mű, egy másik alkotói korszakból, kiforrott opera. Itt nincsenek „zárt számok”, nem kapjuk meg azokat a tipikus Verdi-áriákat, mint például a Don Carlosban vagy a Végzet hatalmában… És az Aidában feldolgozott keleties téma is kiemeli ezt az operát a többi Verdi-mű zenei világából.

 

Az olasz opera iránti vonzalma egyértelmű, hiszen az Ördögkatlan fesztiválon az Á la cArte társulatban Donna Elvira szerepében hallhatták Mozart Don Giovannijából, opera keresztmetszetet adott Olaszországban, Donizettitől Boleyn Annát, illetve Puccini Manon Lescaut-ja is énekelte. E szerepek követelményéhez képest is külön szint az önnek is tulajdonított „Verdi-hang”?

– Ez olyan sűrűségű és rezonanciájú hangot jelent, ami annyira erős, hogy képes „áténekelni” egy zenekart. Ismerni kell Verdi stílusát. Mert a kotta nem tér ki minden részletre a frazeálásokat, a zenei mondanivaló értelmezését, tagolását illetően. A hangsúlyok, a lélegzetvétel, a szünetek ritmusában jártasságot szerezni csak jónéhány Verdi-szerep eléneklésével lehet. Verdi-hangnak azokat az énekeseket lehet nevezni, akik mindezt ösztönösen érzik. E jelzőre egy olyan hangszín és hangerő predesztinálhat, amely egy hatalmas zenei apparátusban is meg tud szólalni, Verdihez méltó módon.

 

Verdi-operában ért el sikert a szegedi kőszínházban. Most a Szegedi Szabadtéri Játékok Verdi-produkciójában nyerte el „az operák királynőjének” nevezett Aida címszerepét. E két fordulóponton túl mi mindent köszönhet Szegednek?

– A pályám indulását. Komolyan kötődöm Szegedhez. A szegedi egyetemen tanárom volt Pál Tamás karnagy úr, aki megadtam számomra ezeket a lehetőségeket. Amikor elkezdtünk együtt dolgozni, hamar felfigyelt erre a hangszínre és hangtípusa. A javaslatára, de viszonylag gyorsan, 3-4 hét alatt kellett beugranom az Ernanira, s ez alatt a próbaidőszak alatt született köztünk valamiféle zenei szövetség, mert jól tudtunk együtt dolgozni. Jövőre is fellépek Szegeden, Wagner Tannhäuserjéből Erzsébet szerepében. Ahhoz, hogy ezeket a szerepeket elénekelhessem, a szegedi egyetem is hozzájárult. Nagyon szeretem a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Aki ott egyszer föllép, az biztosan nem felejti el…

 

… S az Aida a második szerep, amiben bemutatkozhat a szabadtérin.

– A Rigoletto tavalyi bemutatóján mezzoként énekeltem. Erre a szerepre még a szegedi egyetemi éveim idején érkezett a felkérés, mivel a dús hangom miatt akkor még ezt erősítette a tanárom. Így a Dóm téri előadás időszakára már túl voltunk az Ernani sikerén, ahol szopránként debütáltam Elvira szerepében, ám a szabadtéri Rigolettójában mégis vállalkoztam Maddalena, a bérgyilkos Sparafucile húga szerepére. Mert a hangszín különbség ellenére ki ne élne egy ilyen lehetőséggel?! A Rigolettóban két kisebb jelenetben kellett énekelni: a karakteren volt a hangsúly, s azt nagyon élveztem. A szabadtéri hangulata máshoz nem hasonlítható: felejthetetlen, mikor a színpadra föllépve szembesülök a nézőtérrel, ott lélegzik velem szemben négyezer ember… Abból a szempontból óriási váltás, hogy ebben az évadban igazán a hangfajomban éneklek. Ez olyan szintű energiát és koncentrációt igényel, ami akkor fog realizálódni és erősen pulzálni, amikor Aidaként megérzem a négyezer embert a nézőtéren. Óriási a felelősség, nagyon nagy dobás a szakmai életemben.


Aida_Adam_Zsuzsa

 

– A Szegedi Szabadtéri Játékok történetéből tudjuk: idén 80 éve, vagyis 1939-ben tűzték először műsorra az Aidát. Azóta az etióp királynő történetét a szegedi „csillagboltos színház" „világot jelentő deszkáin” elénekelte már – többek között – az SZTE ZMK magánének tanszék vezetője, Prof. Dr. Temesi Mária DLA, a szegedi Tokody Ilona, illetve a magyar művészek közül Németh Mária, Misura Zsuzsa, Sümegi Eszter is. Milyen Ádám Zsuzsanna Aidája?

– Létezik a tradíció, de én igyekszem átlépni. Ezért nem „szenvedő áldozat” ez az Aida, annak ellenére, hogy etióp hercegnőként rabszolga Egyiptomban. Ott nem tudnak a rangjáról és felméri: a hazája esélytelen abban a háborúban, amelyben ráadásul a szerelme, Radames az ellenkező oldalon hadvezér. E szerelem kiderül és az egyiptomi király lánya, Amneris lesz, akivel veszélyes háromszögbe kerülnek… Úgy szeretném magamévá tenni ezt a szerepet, hogy az én Aidám egy tartással teli, büszke nő, annak ellenére, hogy rabszolgasorsba kényszerül. Nem akarom „szenvelgőnek”, túlságosan meggyötört nőnek bemutatni, elénekelni Aidát. Azt szeretném, ha a nézők elé egy fiatal, büszke nő lépne, aki megbarátkozik a sorsával. Az én Aidám felméri, hogy a kialakult szerelmi háromszögből és a nyomásból az egyetlen kiút a halál, amivel megbékél, s ettől erős az ő személyisége.


Aida_2

 

– Miért nézze meg ezt a produkciót, illetve a közel 150 éves operát egy mai szegedi egyetemista?

– „Látni kell! Hallani kell az Aidát mindenkinek az életében legalább egyszer!” Ez a válaszom arra a nehéz kérdésre, hogy miként lehet népszerűsíteni egy Verdi-operát. Mert itt nem „a mű mondandója”, „az üzenet” a lényeg, hanem a zene! Csodálatos a zenei apparátus, olyan extázis van a nagy képekben, ami minden időt áthidal, minden generációt összeköt. A zeneszeretők is kimaradnának valami fontosból, ha nem találkozhatnának e grandiózus zeneművel. Hogy ennyi zenész és zene pulzál a színpadon, az már katarzis…

 

*

 

Verdi Aida című operáját Keselyák Gergely állítja színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékok produkciójaként. A közönség 2019. július 26-án és 27-én. Aidaként Ádám Zsuzsannát ünnepelheti, Radames László Boldizsár, a Szegedi Nemzeti Színház operaénekese. Amonasro, Etiópia királyának a szerepe a bariton, Kálmándy Mihályé; Ramfis főpapot az ifjú basszus, Kiss András kelti életre. Amnerisként a Magyar Állami Operaház mezzoszopránja, Gál Erika lép színpadra, a főpapnőt Kálnay Zsófia alakítja. Egyiptom királya a basszus Kovács István, a Hírnök szerepét tenor Szerekován János fogja énekelni.


Fontos megjegyezni, hogy a "hírös zenei iskola tagja" Kálnay Zsófia és Kiss András is, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének hallgatói, Prof. Dr. Temesi Mária DLA növendékei voltak, az SZTE diplomájával indult művészi karrierjük.


Aida_6


A grandiózus opera bemutatón több száz szereplő statisztál, a kórusban 120-an énekelnek, közülük néhányan a Szegedi Tudományegyetem polgárai. A díszlet Zeke Edité, a jelmezek Velich Rita ízlését dicsérik.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Dusha Béla, montázs: Csukás Alexandra




Korábban írtuk a Szegedi Szabadtéri Játékok 2019. évi bemutatóiról:

 

Molière: Don Juan és a „független szcéna” – a szegedi nyári színházak és az SZTE oktatók szerepei

 

„A Szabadtérin” is az egyetem – az alkotásról és az alkotóról szól a Szerelmes Shakespeare

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    A Trianonról közérthetően és a Trianon Nagy Háború alatti előzményeiről, az Osztrák-Magyar Monarchia bukása c. kötetekről beszélgetés Bencsik Péterrel (BTK Jelenkortörténeti Tanszék), Gulyás Lászlóval (JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet) és Döbör Andrással (JGYPK dékán).
    Az esemény ingyenes, és nem kötött könyvtári tagsághoz.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    „Szubjektív prezentációs elődás a Giotto-kápolnáról (Padova), a S. Vitalis, a St. Apollinaris templom, a Galla Pracidia mauzóleum (Ravenna) mozaik műalkotásairól, valamint az Aquileia padló mozaikjairól.”
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézete és a SZÖG-ART Művészeti Egyesület szervezésében
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    FONTOS! A beszélgetésre ezúttal az American Corner helyiségében kerül sor, ezért kérjük, részvételi szándékod jelezd az alábbi linken: https://forms.gle/eoeGHb3zt2YcLG949
    ÚJ! A Fotósok Amerikában című előadások olyan vendégek meghívásával kerülnek “műsorra”, akik fényképeztek az Államokban vagy szakmai, elméleti munkát végeztek az Amerika - Magyarország tengelyen. Akik testközelből élték meg a természeti csodákat és a nyüzsgő (vagy épp szellemjárta) városokat, saját képeik segítségével kalauzolnak minket a távolba. Ezt kiegészítve olyan elméleti hátteret igyekszünk felépíteni a további előadásokkal (beleértve az Amerikai fotósok sorozatot is), amelybe a hallgatóság könnyedén beleillesztheti az ott járt alkotók élményeit, érzelmeit. Első vendégünk Kurucz Árpád, aki 2006-tól 2015-ig a Népszabadság, jelenleg a Getty Images, az Anadolu Images török hírügynökség és a Magyar Nemzet fotósa. Fontosabb díjai: 2010 Picure of the Year International első díj, Ringier International Photo Award, Magyar Sajtófotó pályázatokon különböző kategóriadíjak, Munkácsi Márton kollekció díjak. Képeit jelentette már meg a New York Times, a Time, a Getty Images és a Politico is.
  • szeptember 20.
    08:30 - 12:15
    A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük jelezze legkésőbb 2019. szeptember 16. 12.00 óráig a szocmunka@etszk.u-szeged.hu email címen.
    Program:
    8.30-9.00 Regisztráció
    9.00-9.10 Köszöntő
    Héderné Dr. Berta Edina dékán; SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
    9.10-9.40 Hová is tettem? Demenciával járó kórállapotok felismerésének és ellátásának irányelvei
    Dr. Pákáski Magdolna tudományos főmunkatárs, osztályvezető; SZTE ÁOK Pszichiátria Klinika
    9.40-10.10 Ráncok – egy barátság története az Alzheimer-kór árnyékában
    Dr. Baginé Dr. Tóth Erika Hajnalka osztályvezető főorvos; SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika
    10.10-10.25 Kávészünet
    10.25-10.55 Demencia a beteg szemszögéből
    Kőműves Zsuzsanna Judit felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
    10.55-11.10 Én és a demencia
    Szabó Sándorné érintett családtag
    11.10-11.40 Tánccal a demencia ellen – mozgás, öröm, agytorna 50 év felett
    Tyukász Brigitta gyógytornász, szenior táncoktató; Odú Központ, Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény, Szeged
    11.45-12.15 Séta az Erzsébet ligetben a Belvárosi híd újszegedi hídfőjéig