SZTE Info

Az atomenergia múltja, jelene, jövője

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
 
Nagy érdeklődés mellett zajlott május 27-én az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban az Országos Atomenergia Hivatal, a Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézete, a budapesti TIT Stúdió Egyesület és a Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Szervezet közös rendezvénye.
Az „Atomenergiáról – mindenkinek” című ismeretterjesztő konferencián neves szakemberek adtak tájékoztatást az atomenergia jövőjéről, a radioaktív sugárzás mibenlétéről, veszélyeiről és az orvosi alkalmazásairól, a nukleáris biztonság hazai és nemzetközi helyzetéről, az atomerőművek biztonsági kérdéseiről és egyéb érdekességekről. Az előadásokat a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. szakkiállítása és a Magyar Nukleáris Társaság „Fiatalok a Nukleáris Energetikáért” szakcsoportja műszeres bemutatója kísérte. Az ismeretterjesztő konferencián nagy számban vettek részt az SZTE hallgatói és oktatói, valamint a szegedi középiskolák diákjai és tanárai.
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója bevezetőjében elmondta: két és fél évvel ezelőtt indított országjáró körútjuk apropóját az atomenergia aktuális kérdései iránti felfokozott érdeklődés adta. Az OAH feladata pedig nem csupán az atomenergia hazai alkalmazása biztonságának garantálása, hanem az érdeklődők állandó tájékoztatása is, így a TIT-szervezetekkel és felsőfokú intézményekkel összefogva szervezik rendszeresen konferenciáikat. A rendezvényekre kezdetben a fővárosban került sor, Debrecen, Miskolc és Pécs után Szeged volt a negyedik vidéki seregszemle helyszíne. A házigazda szerepét az SZTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézete töltötte be. Az intézetet vezető Pávics László professzor a sugárzó izotópoknak a gyógyászatban betöltött szerepéről beszélt.
Az egyik legizgalmasabb előadást Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese tartotta „Sugárzó környezetünk” címmel. A szakember elmondta: a jelenlegi kutatások nagymértékben arra a kérdésre irányulnak, hogy létezik-e egyfajta küszöb, amelynél nagyobb ionizáló sugárzás mindenképpen káros következményekkel jár, illetve esetleg elképzelhető-e, hogy az átlagos sugárterhelésnél picit nagyobb dózisnak – a napfény, a vitaminok vagy az alkohol analógiájára jótékony élettani, az immunrendszert erősítő hatásai is lehetnek.
A mai életvitelünkben – fejtette ki Koblinger László a bennünket érő sugárzás kétharmada természetes (a Napból, a csillagközi térből, a talajból, a táplálékból s legnagyobb részt az építőanyagokból származik), egyharmada pedig mesterséges. Érdekesség, hogy a mesterséges sugárzás 95 százaléka orvosi eredetű, s csupán fél-fél százalékot képviselnek a sugárveszélyes munkahelyek és az atomerőművek hulladékai, melyektől a lakosság a leginkább tart. A Földön körülbelül 2,5 millisievert (mSv), hazánkban ennél valamivel nagyobb, mintegy 3 mSv az átlagos évi sugárterhelés. (Csak érzékeltetésképpen: egy mellkasröntgen körülbelül 1,5 mSv terhelést jelent.) Jó tudni, hogy csak az átlagos sugárzás sokszorosa vonhat maga után igazán káros következményeket – mondta el a főigazgató-helyettes. Az úgynevezett késői (sztochaszikus) hatások, melyek 10-15 év elteltével, véletlenszerűen következnek be, 100-200 mSv-től figyelhetők meg, korai (feltétlenül bekövetkező, determinisztikus) hatásokat 500-1000 mSv vált ki, míg 3000-4000 mSv-től beszélhetünk fél-halálos dózisról.
P. M. L.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    16:00 - 17:00
    A beszélgetőtársak a gazdasági jövőképről: az adatbányászatról, a digitális könyvtártudományról és a bioinformatika szaktudás összeillesztéséről cserélnek eszmét, hogy Szeged mellett Makón és Hódmezővásárhelyen is új TUDÁSKÖZPONT hálózatok formálódjanak ki a semmiből.
    http://csmkik.hu/esemenyek/kommunikacios-es-reklamklub-gondolatok-a-konyvtarszakmaban/
    Felkért előadóink:
    Z. Karvalics László az SZTE TTIK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének egyetemi docense
    Oláh Zoltán bioinformatikus a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Intézetének egyetemi docense
  • szeptember 18.
    17:00 - 18:30
    Érdekel, hogy mi a szerepe az öltözködésnek a jogászi hivatásban? Szerinted is mindig jól öltözöttek az ügyvédek, bírók, ügyészek? Ennek vajon mi lehet az oka? Számít ez egyáltalán? És mi köze van az egésznek a szellemi tulajdonvédelemhez?
    Megtudhatod 2019. szeptember 18-án, szerdán a "Stílusos jogászok – minden, amit a divatjog világáról tudni akartál" című programunkon, ahol a divatjog rejtelmeibe is beavatunk Prof. Dr. Karsai Krisztina (SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézete), Prof. Dr. Takács Albert (SZTE ÁJTK Közigazgatási Jogi Tanszék), valamint Dr. Kiss Dóra (ügyvédjelölt, SBGK Ügyvédi Iroda, Budapest) közreműködésével.
  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Spengler filozófiája
    Előadó: Prof. Dr. Csejtei Dezső egyetemi tanár (SZTE BTK Társadalomelméleti Intézet, Filozófia Tanszék)
  • szeptember 18.
    18:00 - 19:30
    Napirendi pontok: 1. Tagságmegújítás és új tagok belépése 2. Alapszabály módosítása 3. TDK titkár és titkárhelyettes megválasztása 4. Félévi feladatok és programterv megbeszélése 5. Egyéb