SZTE Info

BitTorrentről és testképproblémákról a Science Cafén

Két izgalmas témát boncolgattak az SZTE Tehetségpont tudománynépszerűsítő sorozatának előadói a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ahogy már megszokhattuk, november 21-én is két előadót hallhattunk a Science Café estjén. Elsőként Vinkó Tamás, az SZTE TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszék egyetemi adjunktusa beszélt a BitTorrentről és a felmerülő legalitási problémákról. A második előadást Pukánszky Judit,
SZTE ETSZK Egészségmagatartás és -Fejlesztés Szakcsoport tanársegédje tartotta, aki a serdülők testképproblémáival foglalkozott.

 

Etűdök BitTorrentre

 

Valószínűleg nagyon sokan találkoztak már a BitTorrenttel, sőt sokunknak a mindennapjaihoz is hozzátartozik. Ezáltal igen aktuális és hasznos lehet róla beszélni. Vinkó Tamás először a mögötte rejlő logikát szemléltette egy washingtoni lakónegyedben kialakult bébiszitter-szervezet példáján keresztül. A szervezet egy zárt rendszert alkot, aminek megvannak a saját szabályai. Minden belépő 20 órányi cédulát kap, amit beválthat, ha szüksége van egy kis szabadidőre, ahová a gyerekét nem viheti magával. A rendszerben azonban nem volt elegendő a kereslet, mindeni csak felhalmozott. Továbbá egy következő példára is szüksége volt az előadónak ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a BitTorrent elméleti alapjairól. Robert Axelrod játékelmélettel foglalkozott, és írt egy fogolydilemmával foglalkozó programot. Meghirdettek a felhasználók között egy versenyt, amelyre megoldási stratégiákat kellett küldeniük. A győztes elv a „tit for tat”, szemet szemért logika lett.

Az alapok lefektetése után következtek a BitTorrenttel kapcsolatos konkrét kérdések kibontásai. Illegális-e? Ez egy számítógépes protokoll (szabályrendszer), leírja a számítógépek egy lehetséges kapcsolódási módját. Tartalommegosztásra használjuk. Az eddig legtöbbet alkalmazott szerver-kliens megoldás helyett peer-to-peer rendszerben működik. Mindezek miatt önmagában a BitTorrent nem lehet illegális.

BitTorrent aritmetika (alapelv): seeder+leecher+tartalom=swarm. A seeder az, akinek megvan a teljes tartalom, a leecher, aki éppen letölti a tartalmat, a swarm pedig ezek összessége, jelentése boj vagy raj. A leecherek feltöltők is letöltés közben (tit for tat elv alapján), minél több résztvevős a swarm, annál hatékonyabban működik. Több ilyen swarm összege alkotja a BitTorrent közösségeket, amelyek valójában úgynevezett techno-szociális rendszerek. Láthatjuk, hogy a tartalmak minőségének elbírálása nem egy zsűrirendszeren múlik, hanem hogy hányan töltik le, avagy a nem használatos tartalmakat a közösség elhagyja – így az előadó.

Mitől működik az egész? Mi történik a freeriderekkel (potyautasok)? Vinkó Tamás megemlítette, a leecherek feltöltők is letöltés közben, és a tartalmaknak csak az egészét érdemes letölteni. Itt a tit for tat elvet alkalmazva kapcsolódik a rendszerbe az adott felhasználó. Természetesen a torrentezést az ilyen jellegű felhasználás nem tartaná fenn, hiszen az adott fájl letöltése után mi válunk seederekké, és feladatunk lenne tovább megosztani az adott fájlt a következő letöltők számára. Ezt viszont semmi nem motiválja az eredeti protokollban. Ennek a problémának a megoldásaként jöttek létre a privát BitTorrent közösségek. Ezeknek külön szabályrendszerük van a letöltési arány (letöltés/feltöltés) betartásának megkövetelésére. Továbbá meghívásos módon lehet csak bekerülni ebbe a rendszerbe. Ebben az esetben azonban szükség van egy központi szerverre is, amelynek a megfigyelés és nyilvántartás a feladata. Ezáltal működik az ösztönző mechanizmus, ugyanakkor az elosztottság elve részben sérül. Továbbá, itt lép életbe az első említett bébiszitteres példa: a privát BitTorrent közösségekben is jellemző a felhalmozás.

Ez a sikeresen működő rendszer mára már nemcsak az egyéni felhasználók használják, hanem egyes nagy cégek is a különböző frissítéseiket ebben a rendszerben terjesztik. Például a Blizzard, a Facebook, Twitter és így tovább. Tehát a BitTorrent nem bűnözés, hanem technológia. Ez egy fejlődési folyamat része – összegzett Vinkó Tamás.

 

A testképre ható szociokulturális tényezők serdülőkorban

 

Pukánszky Judit egy igen aktuális problémáról beszélt a Science Café katedráján. A testképzavar a mai világban igen jelentős probléma, mely főleg serdülőkorban és azon belül általában a lányoknál jelentkezik.

Először a testkép fogalmát vizsgáltuk. Ezzel a fogalommal ritkán vagyunk tisztában, általában csak akkor válik fontossá, ha problémánk van vele. A testkép egy attitűdöt jelent, leírja, hogyan észleljük magunkat, milyen gondolatok, érzések jelennek meg a testünkkel kapcsolatban. A testképzavar a saját testünk, testsúlyunk hibásan való észlelése, valamint az aktuális és ideálisnak vélt testi megjelenés közötti különbséget és elégedetlenséget foglalja magában. A testkép az énkép részeként meghatározza pszichés jóllétünket, mely lányoknál jelentősebb lehet, így a testi elégedetlenség náluk jobban meghatározza az általános közérzetet. Tovább nehezíti a helyzetet a serdülőkor időszaka, hiszen ekkor megjelennek a másodlagos nemi jellegek, mellyel a lányok eltávolodnak a mai kor testideáljától. Átlagosan 16 kg testzsír jelenik meg a lányok testén, mely riasztó és frusztráló lehet számukra. Ezekből kifolyólag a lányoknál gyakoribb az elégedetlenség, valamint a testképzavar. Ezt a testi elégedetlenséget, azonban sok más tényező is növelni tudja. A meglévő némi túlsúly, a soványság elérését célzó külső nyomás, a karcsúságideál internalizációja, valamint a társas támogatás hiánya. Ezzel szemben a testi elégedettséggel mutatott együtt járást a sportteljesítménnyel, illetve tanulmányi teljesítménnyel elért sikerélmény – emelte ki a szakember.

A továbbiakban a nyugati kultúra testideáljáról beszélt az előadó. Kiemelte, hogy ez is a korral változik. Emellett egyes kultúrákban, például Afrika számos pontjain teljesen eltérő a testideál, ahol a lányokat hizlalóházakba viszik esküvő előtt. A mi kultúrákban a nőiség élményéhez egyfajta normatív elégedetlenség párosul, már serdülőkortól kezdődően elégedetlenek a nők a testsúlyukkal. Mindez összefügghet a média hatásaival, mely a testi megjelenésre vonatkozó kulturális elvárásokat közvetít. Reálisként és bárki számára könnyen elérhetőnek állítja be a vékony, karcsú testideált. A modellek, filmszereplők súlya az elmúlt harminc évben csökkenést mutatott, ezzel szemben a nyugati társadalmakban élő nő testsúlya növekszik, az így megtapasztalt különbség összefügg a testi elégedetlenséggel. Ehhez párosulnak még a vékony testhez kapcsolódó asszociációk a médiában, melyek tévesen az sugallják, hogy a karcsúbb személyek boldogabbak, sikeresebbek is. Továbbá a férfiak sem mentesülnek ezen hatások alól. Indirekt módon a férfiak elvárásait is befolyásolja a média, arra vonatkozóan, a testi megjelenés milyen formája tekinthető attraktívnak, ideálisnak. A médiahatások testképre gyakorolt kutatásait áttekintve a lányok mellett a fiúk sem kivételek, izmos karaktereket felvonultató videojátékokkal foglalkozó magazinok olvasása egy vizsgálat szerint összefüggést mutatott a serdülő fiúk testi elégedetlenségével.

Az előadás utolsó részében a megjelenésre vonatkozó szülői elvárásokról, az anyák testi elégedetlenségének hatásáról beszélt Pukánszky Judit. Elmondta, hogy sokszor a szülői elvárások már a terhesség alatt megfogalmazódnak, és ha ennek nem felel meg a születő gyermek, élete során érezni fogja, hogy nincsenek vele megelégedve, és magához is hasonló módon fog viszonyulni. Tehát a média és a kortársak hatásai mellett a szülői reakcióknak is rendkívül jelentős szerepe van a gyermek testképének alakulásában, formálódásában.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *