SZTE Info

BitTorrentről és testképproblémákról a Science Cafén

Két izgalmas témát boncolgattak az SZTE Tehetségpont tudománynépszerűsítő sorozatának előadói a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ahogy már megszokhattuk, november 21-én is két előadót hallhattunk a Science Café estjén. Elsőként Vinkó Tamás, az SZTE TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszék egyetemi adjunktusa beszélt a BitTorrentről és a felmerülő legalitási problémákról. A második előadást Pukánszky Judit,
SZTE ETSZK Egészségmagatartás és -Fejlesztés Szakcsoport tanársegédje tartotta, aki a serdülők testképproblémáival foglalkozott.

 

Etűdök BitTorrentre

 

Valószínűleg nagyon sokan találkoztak már a BitTorrenttel, sőt sokunknak a mindennapjaihoz is hozzátartozik. Ezáltal igen aktuális és hasznos lehet róla beszélni. Vinkó Tamás először a mögötte rejlő logikát szemléltette egy washingtoni lakónegyedben kialakult bébiszitter-szervezet példáján keresztül. A szervezet egy zárt rendszert alkot, aminek megvannak a saját szabályai. Minden belépő 20 órányi cédulát kap, amit beválthat, ha szüksége van egy kis szabadidőre, ahová a gyerekét nem viheti magával. A rendszerben azonban nem volt elegendő a kereslet, mindeni csak felhalmozott. Továbbá egy következő példára is szüksége volt az előadónak ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a BitTorrent elméleti alapjairól. Robert Axelrod játékelmélettel foglalkozott, és írt egy fogolydilemmával foglalkozó programot. Meghirdettek a felhasználók között egy versenyt, amelyre megoldási stratégiákat kellett küldeniük. A győztes elv a „tit for tat”, szemet szemért logika lett.

Az alapok lefektetése után következtek a BitTorrenttel kapcsolatos konkrét kérdések kibontásai. Illegális-e? Ez egy számítógépes protokoll (szabályrendszer), leírja a számítógépek egy lehetséges kapcsolódási módját. Tartalommegosztásra használjuk. Az eddig legtöbbet alkalmazott szerver-kliens megoldás helyett peer-to-peer rendszerben működik. Mindezek miatt önmagában a BitTorrent nem lehet illegális.

BitTorrent aritmetika (alapelv): seeder+leecher+tartalom=swarm. A seeder az, akinek megvan a teljes tartalom, a leecher, aki éppen letölti a tartalmat, a swarm pedig ezek összessége, jelentése boj vagy raj. A leecherek feltöltők is letöltés közben (tit for tat elv alapján), minél több résztvevős a swarm, annál hatékonyabban működik. Több ilyen swarm összege alkotja a BitTorrent közösségeket, amelyek valójában úgynevezett techno-szociális rendszerek. Láthatjuk, hogy a tartalmak minőségének elbírálása nem egy zsűrirendszeren múlik, hanem hogy hányan töltik le, avagy a nem használatos tartalmakat a közösség elhagyja – így az előadó.

Mitől működik az egész? Mi történik a freeriderekkel (potyautasok)? Vinkó Tamás megemlítette, a leecherek feltöltők is letöltés közben, és a tartalmaknak csak az egészét érdemes letölteni. Itt a tit for tat elvet alkalmazva kapcsolódik a rendszerbe az adott felhasználó. Természetesen a torrentezést az ilyen jellegű felhasználás nem tartaná fenn, hiszen az adott fájl letöltése után mi válunk seederekké, és feladatunk lenne tovább megosztani az adott fájlt a következő letöltők számára. Ezt viszont semmi nem motiválja az eredeti protokollban. Ennek a problémának a megoldásaként jöttek létre a privát BitTorrent közösségek. Ezeknek külön szabályrendszerük van a letöltési arány (letöltés/feltöltés) betartásának megkövetelésére. Továbbá meghívásos módon lehet csak bekerülni ebbe a rendszerbe. Ebben az esetben azonban szükség van egy központi szerverre is, amelynek a megfigyelés és nyilvántartás a feladata. Ezáltal működik az ösztönző mechanizmus, ugyanakkor az elosztottság elve részben sérül. Továbbá, itt lép életbe az első említett bébiszitteres példa: a privát BitTorrent közösségekben is jellemző a felhalmozás.

Ez a sikeresen működő rendszer mára már nemcsak az egyéni felhasználók használják, hanem egyes nagy cégek is a különböző frissítéseiket ebben a rendszerben terjesztik. Például a Blizzard, a Facebook, Twitter és így tovább. Tehát a BitTorrent nem bűnözés, hanem technológia. Ez egy fejlődési folyamat része – összegzett Vinkó Tamás.

 

A testképre ható szociokulturális tényezők serdülőkorban

 

Pukánszky Judit egy igen aktuális problémáról beszélt a Science Café katedráján. A testképzavar a mai világban igen jelentős probléma, mely főleg serdülőkorban és azon belül általában a lányoknál jelentkezik.

Először a testkép fogalmát vizsgáltuk. Ezzel a fogalommal ritkán vagyunk tisztában, általában csak akkor válik fontossá, ha problémánk van vele. A testkép egy attitűdöt jelent, leírja, hogyan észleljük magunkat, milyen gondolatok, érzések jelennek meg a testünkkel kapcsolatban. A testképzavar a saját testünk, testsúlyunk hibásan való észlelése, valamint az aktuális és ideálisnak vélt testi megjelenés közötti különbséget és elégedetlenséget foglalja magában. A testkép az énkép részeként meghatározza pszichés jóllétünket, mely lányoknál jelentősebb lehet, így a testi elégedetlenség náluk jobban meghatározza az általános közérzetet. Tovább nehezíti a helyzetet a serdülőkor időszaka, hiszen ekkor megjelennek a másodlagos nemi jellegek, mellyel a lányok eltávolodnak a mai kor testideáljától. Átlagosan 16 kg testzsír jelenik meg a lányok testén, mely riasztó és frusztráló lehet számukra. Ezekből kifolyólag a lányoknál gyakoribb az elégedetlenség, valamint a testképzavar. Ezt a testi elégedetlenséget, azonban sok más tényező is növelni tudja. A meglévő némi túlsúly, a soványság elérését célzó külső nyomás, a karcsúságideál internalizációja, valamint a társas támogatás hiánya. Ezzel szemben a testi elégedettséggel mutatott együtt járást a sportteljesítménnyel, illetve tanulmányi teljesítménnyel elért sikerélmény – emelte ki a szakember.

A továbbiakban a nyugati kultúra testideáljáról beszélt az előadó. Kiemelte, hogy ez is a korral változik. Emellett egyes kultúrákban, például Afrika számos pontjain teljesen eltérő a testideál, ahol a lányokat hizlalóházakba viszik esküvő előtt. A mi kultúrákban a nőiség élményéhez egyfajta normatív elégedetlenség párosul, már serdülőkortól kezdődően elégedetlenek a nők a testsúlyukkal. Mindez összefügghet a média hatásaival, mely a testi megjelenésre vonatkozó kulturális elvárásokat közvetít. Reálisként és bárki számára könnyen elérhetőnek állítja be a vékony, karcsú testideált. A modellek, filmszereplők súlya az elmúlt harminc évben csökkenést mutatott, ezzel szemben a nyugati társadalmakban élő nő testsúlya növekszik, az így megtapasztalt különbség összefügg a testi elégedetlenséggel. Ehhez párosulnak még a vékony testhez kapcsolódó asszociációk a médiában, melyek tévesen az sugallják, hogy a karcsúbb személyek boldogabbak, sikeresebbek is. Továbbá a férfiak sem mentesülnek ezen hatások alól. Indirekt módon a férfiak elvárásait is befolyásolja a média, arra vonatkozóan, a testi megjelenés milyen formája tekinthető attraktívnak, ideálisnak. A médiahatások testképre gyakorolt kutatásait áttekintve a lányok mellett a fiúk sem kivételek, izmos karaktereket felvonultató videojátékokkal foglalkozó magazinok olvasása egy vizsgálat szerint összefüggést mutatott a serdülő fiúk testi elégedetlenségével.

Az előadás utolsó részében a megjelenésre vonatkozó szülői elvárásokról, az anyák testi elégedetlenségének hatásáról beszélt Pukánszky Judit. Elmondta, hogy sokszor a szülői elvárások már a terhesség alatt megfogalmazódnak, és ha ennek nem felel meg a születő gyermek, élete során érezni fogja, hogy nincsenek vele megelégedve, és magához is hasonló módon fog viszonyulni. Tehát a média és a kortársak hatásai mellett a szülői reakcióknak is rendkívül jelentős szerepe van a gyermek testképének alakulásában, formálódásában.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.